71 talált cikk a munkára képes állapot kifejezésre

Kérdés: Jogszerű-e, ha a munkáltató a munkaszerződésben megtiltja a munkavállaló számára a másik munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését? Amennyiben előzetes engedélykéréséhez köti, úgy mi számít a jogos gazdasági érdek veszélyeztetésének? Ugyanaz az iparág, esetlegesen ugyanaz a pozíció az Mt. hatálya alatt?

Kérdés: Kistelepülési jegyzőként azzal a problémával szembesültem, hogy – kezdeményezésemre – a képviselő-testület igazgatási szünetet rendelt el nekünk a rendes szabadságok kiadása céljából, a Kttv. 232. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel. Ez idő alatt minden köztisztviselő kötelezően szabadságon van. Közben arról értesültem, hogy idén először a kormányhivatal nem járul hozzá ahhoz, hogy a szomszéd település anyakönyvvezetőjét kijelölje a halaszthatatlan anyakönyvi feladatok elvégzésére az igazgatási szünetünk idejére, mivel értelmezése szerint az anyakönyvvezető szabadsága nem minősül sem akadályoztatásnak, sem a hiányának, amely okok az anyakönyvvezető kijelölését alátámasztanák. Véleménye szerint, mivel van három anyakönyvvezető a hivatalunkban, meg kell oldani a halaszthatatlan feladatellátást. Elrendelhetek-e bármelyik anyakönyvvezetőnek készenlétet az igazgatási szünet időtartamára, amikor egyébként szabadságon vannak? Véleményem szerint a készenlét munkanapokon vagy pihenőnapokon, szükség szerint munkaszüneti napokon, a rendes munkaidőn túl rendelhető el. A fizetett szabadság ebből a szempontból pihenőnapnak minősül? Elvárható-e az anyakönyvvezetőtől, hogy ne hagyja el a települést a szabadsága alatt, mert készenlétben kell állnia? Amennyiben elrendelhető a készenlét a szabadság idejére, milyen módon kell kompenzálni azt? Ha kétszer annyi szabadidőt kell ellentételezésként biztosítani [Kttv. 98. § (3) bek. 2. mondat], akkor semmi értelme elküldeni szabadságra. Esetleg a Kttv. 98. §-ának (7) bekezdését lehet alkalmazni, és a szabadidőt pénzben meg lehet váltani? Ha igen, ez azt jelenti, hogy a készenlét napjaira – függetlenül attól, hogy végül végzett-e munkát – triplán kell kifizetni az illetményét, mivel egyszer jár a szabadságra és duplán jár a pihenőnapon teljesített készenlét időtartamára? Ehhez képest mi jár az anyakönyvvezetőnek, ha tényleges munkavégzésre is sor kerül?

Kérdés: Felmerült egy probléma a cégünknél, miszerint a vezérigazgató kötelezte az egyik munkavállalónkat, hogy cserélje le a pólóját, mert szerinte nem a munkahelyre való. A póló egy egyszerű, normál póló, amelyen szerepel egy felirat a hátán: „Segítenék, de nem akarok.” Nincs dresszkód nálunk, nem kapunk ruhapénzt, nincs semmilyen előírás, ami egyébként tiltaná, hogy bármilyen feliratú pólót felvegyünk. Mennyire jogszerű az utasítás a vezérigazgató részéről, hogy menjen haza, és cserélje le a pólóját, ha nem akarja, hogy drasztikusabb eszközökhöz folyamodjon?

Kérdés: A közalkalmazott nyolcórás teljes napi munkaidőben, bentlakásos intézményben dolgozik, és rendszeresen hamarabb – a munkaidő vége előtt 15–50 perccel – megy el, amikor nincs ott a munkáltatói jogkörgyakorló. Más munkanapokon betartja a munkaidőt. Eltávozását nem ismeri el, előzetesen nem jelzi, indokot utólag sem mond. Mindez néhány alkalommal kamerafelvétellel bizonyítható. A munkáltató milyen szankciót alkalmazhat? Figyelemfelhívás már történt. E közalkalmazott illetményébe munkáltatói döntésen alapuló pótlék került beépítésre. Ami miatt ugyanakkor megkapja ezt, az ún. rendkívüli behívás, másfél év alatt egyszer sem került elrendelésre. Visszavonható-e ez a pótlék? Indokolás szükséges-e?

Kérdés: Egyházi fenntartású szociális intézmény vagyunk, ahol az egyik munkavállalónk alkoholproblémája miatt kórházba került, és elindították a gondnokság alá helyezését. Jelenleg táppénzen tartja a háziorvos. Mint munkáltató mikor tudom és hogyan megszüntetni a munkaviszonyát? Mi a teendőm, ha esetleg nem helyezik gondnokság alá, és vissza akar jönni dolgozni, milyen orvosi alkalmassági vizsgálatot kell kérjek? A hölgy gondozónőként dolgozott. Évekkel ezelőtt volt már alkoholproblémája, utána évekig „tiszta” volt, most ismét visszaesett.

Kérdés: Önkormányzati fenntartású költségvetési szervként működő színház igazgatói munkakörére pályázat útján kiválasztott személy rendelkezik egy heti 40 órás oktatói munkakörre létesített munkaviszonnyal. Az igazgató az önkormányzati intézményben is heti 40 órás munkaviszonyban kerül foglalkoztatásra. Fenntartható-e az igazgató két 40 órás, ún. főállása, amennyiben mindkét munkáltató hozzájárul a másik jogviszony fenntartásához (létesítéséhez)?

Kérdés: Mit tehet a munkáltató a munkából késő, illetve a munka végeztével munkahelyéről korábban távozó dolgozóval azon túl, hogy írásban figyelmezteti? Órabéresnél az igazolatlan órára nem fizet bért. Teljesítmény után bért kapó a kevesebb teljesítmény után kevesebb bért kap ugyan, de ha nincs több alapanyag, és ezért idő előtt távozik a munkából, akkor még a bére sem csökken. Igazolatlan távollét idején a biztosítás szünetel. De mi lesz az igazolatlan órával? Azt a T1041-en nem kell jelenteni. Mivel szankcionálhat még a munkáltató? Van-e joga levonni büntetésként a munkabérből? Mennyi késés után élhet az azonnali hatályú felmondással? Meddig kell tűrnie a munkáltatónak? Vagy a home office jelenség óta minden megváltozott, ha a munka el van végezve, haza lehet menni? Késés, illetve munkahelyről korábban távozás miatti kieső időre – ami igazolatlan távollétnek minősül – a munkáltató írhat-e ki szabadságot fél órára a ledolgozott 7,5 óra mellé a késő dolgozónak abban az esetben, ha a szabadság nyilvántartása órában történik? Szankcionálhat-e a munkáltató munkabérből történő levonással, ha a dolgozó nem regisztrál be vagy ki a beléptetőrendszerből, kötelezhető-e a munkavállaló a rendszer használatára?

Kérdés: A munkáltató utasítási joga az Mt. 52. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakból fakad? Mi ennek a korlátja, határa? Például a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja a munkavégzés helyét, idejét, a munkavégzés módját és egyéb jellemzőket (pl. a munkaruha viselését)? A munkáltatói utasítás jognyilatkozatnak vagy pedig jognyilatkozatnak nem minősülő „egyszerű” nyilatkozatnak minősül?

Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott, duális képzésben részt vevő tanuló a szakképzési munkaszerződése alapján létrejövő munkaviszonyon felül más munkáltatónál – nem szakképzési munkaszerződéssel – munkaviszonyt létesítsen? Ha nincs akadálya, akkor van-e bármilyen teendője annak a munkáltatónak, amely szakképzési munkaszerződés alapján foglalkoztatja a tanulót?

Kérdés: A 2019–2023. években – a pandémia miatt – a munkáltatóm biztosította az otthoni munkavégzést (először home office, majd a világjárvány elhúzódása miatt távmunka keretében), melyet munkaszerződésben rögzítettünk, és céges laptopot és költségtérítést is biztosított. 2024. január 1-jétől megszűnt a munkakörömben a home office és a távmunka lehetősége, visszaálltunk a pandémia előtti teljes irodai munkavégzésre. A munkavégzés kizárólag a cég székhelyén és telephelyein folyik, továbbra is azokkal a laptopokkal, amiket a pandémia kezdetén kaptunk. A hetekben jött olyan utasítás a részlegvezetőnktől, miszerint az elmúlt időszakban több alkalommal előfordult, hogy a munkaidő letelte után érkezett ad hoc adatszolgáltatás megválaszolása és egyéb feladatok ellátása esetén nem volt az érintett kollégánál otthon a cég által az irodai munkavégzéshez biztosított laptop. Ezért azt az utasítást kaptuk, hogy a munkaidő végén minden kolléga köteles hazavinni az irodai munkavégzéshez biztosított laptopot, így biztosítva az ad hoc adatszolgáltatási kötelezettség maradéktalan teljesítését. Jogszerűen jár el ebben az esetben a munkáltató, hogy munkaidő letelte után rendel el otthoni munkavégzést mindennap, esetenként hétvégén is? Ehhez már semmilyen költségtérítést sem biztosít. Jogszerűen jár-e el így a munkáltatóm? Kötelezhet-e arra, hogy a szabadidőmben folyamatosan a rendelkezésére álljak? Kit terhel a kártérítési kötelezettség, ha történik valami a laptoppal a munkaidőm után hazafelé menet (pl. elveszítem, ellopják)?