Időarányos szabadság számítása

Kérdés: Az augusztusi diákmunkánál 1 munkanap szabadság jár a diákoknak, hiszen 2024. 08. 01-től 2024. 08. 21-ig (15 munkanap) tart a program. A számítás: 20 munkanap alapszabadság és 5 munkanap fiatal munkavállalóknak járó, azaz 25/366×21 = 1,43, tehát 1 munkanap jár. A kerekítés szabálya az, hogy 1,50-től 2 munkanap jár, ezért a Központi Illetményszámfejtő Program (KIRA) mindig felfelé kerekít 0,50-től. Júliusban 1-jétől 19-ig voltak a diákok (15 munkanap), így 20+5 = 25, 25/366×19 = 1,29, azaz 1 munkanap szabadság járt. Van egy diák munkavállaló, aki 2024. 08. 05-től 2024. 08. 26-ig jött, neki így néz ki a szabadsága: 20+5 = 25, 25/366×22 = 1,50, azaz 2 munkanapot kalkulál a rendszer. Az oka az, hogy augusztus 3. szombat munkanap volt, és augusztus 19. pedig pihenőnap. Ezért mondhatni „feleslegesen”, de szabályszerűen megnöveli az 1 db pihenőnap az osztót 21 helyett 22-re. Mivel minden diáknak, aki három hetet, azaz 15 munkanapot vállalt, az egyenlő bánásmód elve alapján 1 munkanap szabadság járt, átírjuk-e a programban kézzel a jól kalkulált 2 munkanapot 1-re? Avagy, mivel a program a kerekítés szabályai szerint jól kalkulált, így ez egy banális eset gyakorlatilag, de tényleg jogosan két munkanap szabadság jár az utóbbi diáknak?
Részlet a válaszából: […] ...szabadságot és a szülői szabadságot kivéve –, a szabadság arányos része jár, azzal, hogy a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít [Mt. 115. § (1) bek., 121. §]. Az időarányosításnál annak van jelentősége, hogy miként aránylik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:  

„Túlóra” – a maximum és a pihenőnapi elrendelés

Kérdés: A munkáltató elrendelhet-e úgy rendkívüli munkaidőt, hogy azzal a maximum 12 órás napi vagy a heti 48 órás munkaidő túllépésre kerül? Illetve, ha a heti két pihenőnap egyikére rendel el rendkívüli munkaidőt, akkor hogyan lehet érvényesíteni a heti két pihenőnapot, ami megilleti a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...is beoszthatók [Mt. 105. § (1) bek.]. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén azonban ettől el lehet térni, és hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani – sőt, a megszakítás nélküli, a több műszakos, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Felmentési idő – számítások

Kérdés: Köztisztviselőnk felmentési idejét tölti 2024. augusztus 17-től. A 2024. augusztus 3-i munkanap számunkra szabadság vagy munkában töltött nap lehetett választásunk szerint. Az említett köztisztviselőre is ugyanez vonatkozik ebben az esetben az augusztus 3-i munkanap tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 68. §-ának (1) bekezdése szerint a felmentési idő két hónap. A felmentési idő a felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik, de legkorábban a felmentés közlését követő napon kezdődhet. A köztisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaszerződés módosítása fegyelmi büntetésként

Kérdés: A kollektív szerződésünk lehetővé teszi, hogy fegyelmi büntetéseket alkalmazzunk; ezek közül az egyik, hogy a munkavállalót a munkaszerződésétől eltérő munkakörben is foglalkoztathatjuk (a kollektív szerződésben meghatározott éves mértéken felül). Ilyen esetben a fegyelmi határozat mellé munkaszerződés-módosítást is aláíratunk a munkavállalóval. Ebben a módosításban kell visszautalnunk a fegyelmi határozatra, vagy elég egy általában használt mintát alkalmaznunk?
Részlet a válaszából: […] ...eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ennek tartama naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Kinevezéstől eltérő foglalkoztatás

Kérdés: Az Mt. alapján a közalkalmazottat a munkáltató egyoldalú döntéssel egy naptári évben 44 beosztás szerinti napra a kinevezésétől eltérő munkakörben jogosult foglalkoztatni. Abban az esetben, ha lejár a 44 nap, és a közalkalmazott nem működik együtt a munkáltatóval a meghosszabbításról, milyen lehetősége van a vezetőségnek? Van-e egyáltalán arra mód, hogy munkáltatói jogkör gyakorlójaként egyoldalúan meghosszabbítsa ezt az időszakot?
Részlet a válaszából: […] ...eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ennek tartama naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a közalkalmazotti jogviszony év közben kezdődött,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Munkanap-áthelyezés munkaszüneti nap miatt

Kérdés: Munkavállalóink három műszakban, négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak. 2024. augusztus 3. (szombat) munkanap, ezért cserébe 2024. augusztus 19. (hétfő) pihenőnap. Augusztus 19-ét le lehet-e dolgozni augusztus 10-én (szombat) úgy, hogy augusztus 3. pihenőnap, augusztus 10. pedig munkanap?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerinti munkanap-áthelyezést, az augusztus 20-i munkaszüneti napra tekintettel, a 15/2023. GFM rendelet írja elő. Ennek hatálya minden munkáltatóra kiterjed, de csak azokra a munkavállalóikra, akiket az általános munkarendben foglalkoztatna [15/2023. GFM rendelet 1. §]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Ügyfélszolgálat munkaidő-beosztása

Kérdés: Cégünk ügyfélszolgálatának tervezett nyitvatartása a következő lenne: H: 10–19; K: 8–19; Sze: 8–19; Cs: 8–19; P: 8–19; Szo: 9–14. Egy alkalommal 9 vagy 11 órát vagyunk nyitva. A kollégák teljes munkaidőben dolgoznak. A jövőbeni elvárások között szerepel az, hogy hetente egy-két napot este 10-ig legyünk nyitva. Milyen megoldások lehetségesek, hogy a működésünk szabályos legyen a munkaidő szempontjából is, hogyan érdemes beosztani a munkaidőt, illetve milyen pótlékokkal kell számolnunk, mekkora százalékokkal?
Részlet a válaszából: […] ...a 30%-os műszakpótlék a 18 és 19 óra közötti időszakra, de ennek további feltétele, hogy a munkavállaló az adott hónapban legalább a munkanapok egyharmadában eltérő kezdési időpontra járjon dolgozni, és a legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék:  

Munkavégzési hely távmunka esetén

Kérdés: A munkaszerződés tartalmazza a munkavégzés helyét. A felek később munkaszerződés-módosításban megállapodnak a távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásban, és rögzítik, hogy a távmunkavégzés mely helyről történhet, és az Mt. 196. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján azt is kikötik, hogy a munkáltatót az általános szabályok szerinti utasítási jog illeti meg. Ebben az esetben kvázi két munkavégzési helye van a munkavállalónak? Ekkor a munkáltató egyoldalúan dönthet arról, hogy mikor végezhet távmunkát a munkavállaló, tehát egyoldalúan határozhatja meg, hogy a munkaszerződésben rögzített munkavégzési helyen vagy pedig a távmunkavégzési helyen teljesíti a munkavégzési kötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] ...c) pontja is, miszerint a munkavállaló – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató telephelyén a tárgyévben legfeljebb a munkanapok egyharmada esetén végez munkát. Az Mt. 196. §-a (3) bekezdésének a) pontja valóban lehetőséget ad a feleknek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék:  

Kettős munkakör ellátása átmenetileg

Kérdés: A munkáltató a munkavállalót átmenetileg, rövidebb ideig a meglévő munkakörén túl más munkakörben is foglalkoztatná (tehát mindkét munkakörbe tartozó feladatokat is ellátna). Jól gondoljuk, hogy erre két lehetősége van a munkáltatónak: a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás és a határozott idejű munkaszerződés-módosítás?
Részlet a válaszából: […] ...a másik munkakör ellátása nem haladja meg naptári évente a 44 munkanapot, ezt a munkáltató egyoldalú utasítással is elrendelheti (munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, Mt. 53. §). Ha az érintett időszak ennél hosszabb lenne, az a felek közös megegyezését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Kiegyenlítő nap értelmezése

Kérdés: Jól gondoljuk, hogy olyan egyhetes munkaidőkeretnél, ahol a munkavállaló hétfőtől csütörtökig dolgozik, heti pihenőnapnak a szombat és a vasárnap minősül, míg a pénteki nap nem heti pihenőnap, hanem olyan munkanap („kiegyenlítő nap”), amelyre 0 órát osztott be a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...négy órát kell beosztani. Ebből következik, hogy a munkáltató nem köteles minden napra munkaidőt beosztani, azaz lehetséges, hogy bizonyos munkanapokon a teljesítendő munkaidő 0 óra legyen. Ezek valóban nem heti pihenőnapok, amelyekből heti kettőt kell beosztani [Mt. 105....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.
Kapcsolódó címke:
1
12
13
14
120