1250 talált cikk a munkanap kifejezésre

Kérdés: Munkavállalóink egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak. Figyelemmel arra, hogy munkaszüneti napokon is nyitva tartunk, értelmezésünk szerint a munkaidőkeretben ledolgozható munkaórák számához automatikusan hozzáadódik a munkaszüneti nap miatt plusz 8 óra napi munkavégzés, és ezért csak az így meghatározott óraszámon felüli munkavégzés fog rendkívüli munkának minősülni. Például, ha egy hónapban 22 nap esik hétköznapra, és ebből 1 munkaszüneti nap, akkor nem 21 a ledolgozható munkanapok száma, hanem 22. Helytálló az álláspontunk?

Kérdés: Rendkívül problémásnak ítélem meg, hogy a munkaszüneti napok átcsoportosítása révén négy-öt napos munkaszünetek olvadnak egymásba, és évente több munkanap szombatra esik. A munkáltatóknak ez jelentős többletteher, mivel gyakorlatilag értékelhetetlenek a szombatra áthelyezett munkanapok.

Kérdés: Munkavállalóink egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, a munkaidőkeret átlagában napi 8 órát. Kérdésünk az lenne, hogy ha a munkavállalók szabadságra mennek vagy betegek, a távollétük hogyan befolyásolja a munkaidőkeretből még ledolgozható órák számát, vagyis hogyan kell pontosan értelmezni az Mt. 118/A. §-ának (5) bekezdését?

Kérdés: A határidők betartására tekintettel az elmúlt pár hónapban kénytelenek voltunk néhányszor rendkívüli munkavégzést elrendelni, melyet – a kialakult gyakorlatnak megfelelően – szóbeli tájékoztatás útján közöltünk az alkalmazottainkkal. Legutóbb – a korábban tudomásul vett közlés ellenére – a berendelés napján hamarabb távozott néhány munkavállalónk, és a műszaki tervek kinyomtatását csak a legközelebbi munkanapon teljesítették, így késedelembe estünk, és kötbérfizetési kötelezettségünk keletkezett. Utólag arra hivatkoztak, hogy elígérkeztek egy közös barátjukhoz. Nem éltünk rendkívüli felmondással, holott véleményem szerint megtehettük volna. A jövőben előforduló hasonló esetek elkerülése végett kérem szíves állásfoglalásukat.

Kérdés: Egyik munkavállalónk hosszabb ideje beteg. Keresőképtelen állományban van 2007 decembere óta. Az egyik orvosi igazolása szerint keresőképtelen volt tavaly december 17-től idén március 20-ig, a következő igazolás szerint pedig március 21-től beteg. Felszólítást kaptunk a Fővárosi Egészségbiztosítási Pénztártól, hogy – bírság terhe mellett – március 21-től 15 munkanap betegszabadságot számoljunk el a munkavállalónak, mivel az új orvosi igazolás miatt ez "új betegségnek számít". Szerintünk viszont nem e betegség, hanem a keresőképtelenség, nem az orvosi igazolás dátuma, hanem a tényhelyzet számít, ezért betegszabadság helyett a táppénzt kell folyamatosnak tekinteni.

Kérdés: Agrárvállalkozó vagyok. Az elmúlt évek tapasztalata alapján kérdezem: a szüretelést és a termésbetakarítást hat nap után a gyakorlatban hogyan lehet megszakítani és a kötelező egy nap pihenőt tartani, amikor a mezőgazdaságban munkacsúcsok vannak és érik a meggy, a sárgabarack, a dinnye vagy a szőlő? A meggyet például 10 napon belül le kell szednünk, mert az érésgyorsító addig hat. Egy nap kiesés akár 10% veszteség, amit nyilvánvalóan nem engedhetünk meg magunknak.

Kérdés: Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalóim számára előírhatom-e, hogy a tanulmányaik folytatásához szükséges szabadidőt a vizsgákat közvetlenül megelőző 3 napban vegyék ki? Egyik dolgozó a múlt félévről megmaradt 15 nap tanulmányi szabadidejét a mostani vizsgaidőszakban kívánja igénybe venni, követelheti-e, hogy az "átmentett" szabadidejét most adjam ki számára, valamint megteheti-e, hogy korlátozás nélkül felhalmozza az említett szabadnapokat?

Kérdés: A munkáltatóm kéthavi munkaidőkeretben foglalkoztatja a dolgozóit, 5/2 munkarendben. A dolgozók napi munkaideje reggel 6 órától 14 óra 5 percig tart, ebből 30 perc a munkaközi szünet, amelyet a munkáltató nem fizet ki, és ledolgoztatja minden hónapban 1 szombaton (sima bérért), mert a napi 8 óra munkaidő nincsen meg. Szerintem szabálytalan ez az eljárás, mivel a munkaközi szünetet nem gyűjtheti össze, és utólag nem dolgoztathatja le a munkáltató. A heti 2 pihenőnapja sem lesz így meg a dolgozóknak. A munkavállalókat a változásról írásban nem értesítette a munkáltató, hanem tényként közölte, hogy 2008. május 1-jétől bevezeti a fent említetteket.

Kérdés: Munkáltatónk egyáltalán nem veszi figyelembe igényeinket a szabadságok kiadásánál. Éves szabadságolási terv ugyan készül, de annak összeállításába semmi beleszólásunk nincsen. Nyilatkozni is kell, hogy mikor szeretnénk elmenni szabadságra, de soha nem akkor adja ki a szabadságot a munkáltató, amikorra mi kérjük. Mi védi a munkavállalókat a munkáltató önkényesen meghozott döntéseivel szemben?

Kérdés: A bevásárlóközpont alsó szintjén, kétségtelenül a felszín alatt lévő üzletben dolgozó munkavállaló részére jár-e a föld alatti munkavégzésért járó pótszabadság?