4885 talált állásfoglalás a munkáltató kifejezésre

Kérdés: Ha a munkavállalónk júniusban felmondott, és kérte, hogy adjuk ki neki a szabadságát a felmondási idő alatt, köteles vagyok-e ezt teljesíteni? Megtehetjük-e azt, hogy nem adjuk ki neki, viszont mentesítjük a munkavégzési kötelezettsége alól, majd a munkaviszony megszűnésével kifizetjük részére az időarányosan igénybe nem vett szabadságát?

Kérdés: Hét évig dolgoztam portásként. Szabadságot soha nem kaptam, mindig az volt a válasz, hogy majd elintézzük. Most februárban leszámoltam, megszűnt a munkaviszonyom; rákérdeztem a szabadságra, de azt a választ kaptam, hogy az nem lesz kifizetve. Ügyvéd már kétszer felszólította levélben a céget, de nem fizetnek, mindenféle kifogást találnak. Mi a teendőm, hogy megkapjam, ami jár nekem?

Kérdés: Az óvoda vezetésére kiírt pályázat – pályázó hiányában – eredménytelennek bizonyult. A fenntartó ezt követően egy évre olyan személyt bízott meg a magasabb vezetői feladatok ellátásával, aki nem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében megszerzett intézményvezetői szakképesítéssel. Az új vezető a jogviszonyomat felmentéssel megszüntette. A jogviszonyom jogellenes megszüntetése iránti perben hivatkozhatok-e a képviselő-testületi határozat semmisségére, azaz érdekeltnek vagyok-e tekinthető a képviselő-testületi határozat vonatkozásában?

Kérdés: Az Mt. 103. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint a munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. A (6) bekezdés szerint ettől el lehet térni, de az (5) bekezdés szerinti tartamban kiadott részletnek legalább 20 perc tartamúnak kell lennie. Cégünknél a két műszakos munkarendben dolgozó munkavállalóink összesen 30 perc szünetet kapnak, amely része a 8 órás napi munkaidőnek. A szüneteket három részletben veszik ki, a következőképpen: 7:30-7:35; 9:00-9:10; 11:45-12:00-ig. A munkavállalók kérésére biztosítunk reggel öt perc szünetet, a 20 perces ebédszünet rovására. A tízperces reggeliszünetből, rövidsége miatt, már nem szerettünk volna elvenni. A szünetrend elfogadásáról, annak kifejezetten munkavállalói kérésre történő, a 103. § (6) bekezdésétől eltérő kiadásáról nyilatkoztattuk munkavállalóinkat. Jogszerűen járunk el, ha a fentiek szerint adjuk ki a szüneteket, amelyben nincs egybefüggő 20 perces munkaközi szünet? Minősülhet-e az ily módon kialakított szünetrend a munkavállaló javára történő eltérésnek? Amennyiben kiadható a fentiek szerint a munkaközi szünet, akkor annak elfogadására elegendő a ráutaló magatartás, vagy szükséges erről különmegállapodást kötni? Ha szükséges, akkor minden újonnan létesített munkaviszonynál külön-külön, vagy elegendő évente egy alkalommal egy, a munkavállalók által közösen aláírt nyilatkozat?

Kérdés: Négy éve dolgozom ugyanannál a munkáltatónál. A munkáltatóm egy hete szóban azonnali hatállyal felmondott nekem, indokolás nélkül. Jól gondolom, hogy ez nem volt jogszerű? Milyen lehetőségeim vannak, meddig lehet megtámadnom?

Kérdés: Munkavállalónk bejelentette, hogy részmunkaidőben szeretne dolgozni, mivel gyermeket vár. A munkaköre egyáltalán nem megterhelő és a terhességét sem veszélyezteti. A munkavállaló szerint neki az eredeti szerződése szerinti bér jár, a csökkentett munkaideje mellett is. Nem találtunk erre való utalást a törvényben, jogos a munkavállaló kérése?

Kérdés: Kölcsönbe adóként munkavállalókat kölcsönzünk ki egy partnerünkhöz. A kölcsönzési szerződés alapján a kölcsönbe adó, azaz mi adjuk ki a szabadságokat. A kölcsönvevő most úgy döntött, hogy mégis kellenek neki a munkavállalók, és így azt akarja, hogy változtassuk meg a szabadságok kiadásának időpontját (ne adjuk ki a közölt időpontban), illetve néhány ember szabadságát szakítsuk is meg. Megtehető ez jogszerűen?

Kérdés: A Kjt. szerint lehet-e a munkáltatónak túlóra terhére szabadságot kiírni?

Kérdés: Munkavállalóinknak egy induló munka alkalmával, rendszeresen kell majd kifejezetten a cég székhelyétől távolabb munkát teljesíteniük, az építőipari tevékenységből kifolyólag. Mennyi napidíjat kell fizetnünk, mi szabályozza ennek mértékét? Kell-e fizetni napidíjat, ha a kolléga az adott napon ott is kell, hogy aludjon a munkavégzés kapcsán? Kell-e napidíjat fizetni akkor, ha az indulástól a visszaérkezésig pontosan nyolc óra (vagy kevesebb idő) telik el?

Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társaság tevékenységébe tartozik egyebek mellett a jógaoktatás, és rendelkezik egy erre a munkakörre alkalmazott munkavállalóval. A garantált bérminimum vagy kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár-e ennek a munkavállalónak?