Munkaviszony megszüntetése és a gyermekvállalás

Kérdés: Szövetkezetünk 45 fős varrodai üzemet működtet, több mint 70-féle terméket varr folyamatosan egy külföldi cég részére. A cég elvárásainak csak nagyon precíz munkával tudunk megfelelni, ugyanakkor a fizetéssel egyáltalán nem kényezteti el üzemünk a munkavállalóit. Egyik munkavállalónk 2014. április 24-től létesített munkaviszonyt üzemünknél mint varrónő. Előtte kilenc évig máshol dolgozott egy külföldi érdekeltségű üzemben. A munkavállalót három hónapnyi munka után a körzeti orvosa egy vizsgálat után azonnal keresőképtelen állományba vette. A munkavállaló mesterséges megtermékenyítésen esett át, a beültetés sikeres volt. Amikor munkára jelentkezett, nem szólt gyermekvállalási elképzeléseiről. A baba most kétéves, de a három év lejárta előtt a munkavállaló újabb babát szül, mert a mesterséges beültetés újra sikeres volt. Elmondása szerint nem kíván üzemünkbe visszajönni dolgozni. Három hónap munka után a két gyermek után járó költségek üzemünket terhelik. Van-e arra törvényes lehetőségünk, hogy a munkavállaló munkaviszonyát azonnal vagy három év után felmondjuk, megszüntessük?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyát önmagában azért nem lehet megszüntetni, mert gyermek(ek)et vállalt, vagy mert több mint két évvel ezelőtt nem fedte fel a munkáltató előtt, hogy emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésen vesz részt. Egy ilyen munkáltatói intézkedés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Vezetői megbízás időtartama

Kérdés: Óvoda intézményvezető-helyettesét és tagintézmény-vezetőjét hány évre lehet kinevezni? A "legfeljebb 5 évre" kitétel lehetőséget ad egyéves kinevezésre?
Részlet a válaszából: […] ...rögzített magasabb vezetői, vezetői megbízást az év során bármikor, öt évre kell adni. Továbbá, ha jogszabályi előírás vagy a munkáltató döntése alapján a köznevelési intézmény vezetőjének megbízása, munkaszerződése határozott időre szól, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Munkába járás feltételeinek biztosítása

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a munkáltatónak kell-e nyilatkoznia a szerződésben arról, hogy biztosítja-e a dolgozónak a munkába járást, vagy nem? Amennyiben a szerződés nem tartalmazza a munkába járás módját, kötelezhető-e a dolgozó saját magának biztosítani a napi munkába járást?
Részlet a válaszából: […] ...azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkáját szokás szerint végzi [Mt. 45. § (3) bek.]. Amikor a munkavállaló munkaszerződést köt a munkáltatóval, akkor jellemzően megállapodnak a munkavégzés helyében, a gyakorlatban ettől eltérés ritkán fordul elő; ilyen esetekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Dajkák végzettsége

Kérdés: Költségvetési szervnél foglalkoztatott óvodai dajkák személyi anyagainak felülvizsgálatakor észleltük, hogy a dajka munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaink eltérő végzettséggel, képesítéssel rendelkeznek (pl. 8 általános iskolai végzettség, dajka szakképesítéssel; középfokú iskolai végzettség és szakmunkás-bizonyítvány; középfokú iskolai végzettség kisgyermekgondozó és nevelő szakképesítéssel). A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles-e szabályozni a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget/szakképesítést? Ha a belső szabályozás megalkotása megtörténik, kötelezhető-e olyan dajka az előírt képesítés megszerzésére, aki már 10-25 éve jogviszonnyal rendelkezik? Ha kötelezni kellene, kell-e vele tanulmányi szerződést kötni, a képzés költségeit kinek kell viselnie? Ha nem szükséges a szabályozás, akkor milyen végzettség/szakképesítés alapján kell a munkavállalót besorolni?
Részlet a válaszából: […] ...miniszteri rendeletekkel kiadott követelményekből kiolvasható, hogy melyik szakképesítés milyen munkakör betöltésére készít fel. A munkáltatónak ebből célszerű kiindulnia. Erről akár belső szabályzatot is alkothat. Mivel azonban a 326/2013. Korm. rendelet 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:    

Egyoldalú munkáltatói kinevezésmódosítás

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó munkáltató a fizetés nélküli szabadságról visszatérő vezetői kinevezéssel rendelkező köztisztviselőt kinevezésmódosítással más ügyterületre ügyintézői munkakörbe kívánja helyezni. Az új, ügyintézői munkakör megfelel a köztisztviselő iskolai végzettségének. Az általa betöltött vezetői munkakört a távollét idejére kinevezett helyettesítő vezető látná el határozatlan idejű vezetői kinevezéssel a jövőben. Jogszerű a munkáltató döntése, és megvalósíthatja egyoldalú munkáltatói döntéssel (kinevezésmódosítással), vagy szükséges a köztisztviselő beleegyezése? Milyen munkajogi szabályokra kell figyelemmel lenni a kinevezés módosítása során?
Részlet a válaszából: […] ...módosításához nem szükséges a köztisztviselő beleegyezése a munkakör megváltozása esetén. A kinevezés szerinti munkakörnek a munkáltató általi egyoldalú módosítása a Kttv.-ben meghatározott feltételekkel gyakorolható. A 48. § (4) bekezdése alapján meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Kerekítés szabályainak alkalmazása a köznevelési intézményekben

Kérdés: 2013. szeptember 1-jén léptek hatályba az Nkt. 64. §-ának (1) és (2) bekezdései, amelyek szerint: A köznevelési intézmény munkavállalói, közalkalmazottai tekintetében – a munkáltatótól függően – az Mt.-t vagy a Kjt.-t e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni. A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a Kjt. gyakornokra és gyakornoki időre, továbbá az előmeneteli és illetményrendszerre, minősítésre vonatkozó rendelkezései – a jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezések kivételével – nem alkalmazhatóak. A Kjt. "A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere" címe alatt szerepel a 66. § (10) bekezdése, miszerint a garantált illetmény összegét a kerekítés általános szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani, azzal, hogy a kerekítésre egy alkalommal, a garantált illetmény végösszegének megállapítása során kerül sor. Ez azt jelenti, hogy 2013. szeptember 1. után nincs lehetőség az óvodákban a garantált illetmény kerekítésére? Ennek következtében a jubileumi jutalom kifizetésének alapjául szolgáló garantált illetmény esetében sincs lehetőség kerekítésre?
Részlet a válaszából: […]

Az Nkt. 64. §-ának (2) bekezdése valóban kizárja a Kjt. 66. §-a (10) bekezdésének alkalmazását. Így a 100 Ft-ra kerekítés szabálya köznevelési intézményeknél sem az illetmény, sem a jubileumi jutalom összege tekintetében nem alkalmazható.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Szakszervezeti tisztviselő részére adott információk felhasználása

Kérdés: Előírható-e kollektív szerződésben az, hogy a szakszervezeti tisztviselő a munkáltatótól kapott információkat általános jelleggel köteles teljes titokban tartani, és azt harmadik személyek felé semmilyen formában nem kommunikálhatja?
Részlet a válaszából: […] ...szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személynek a munkáltatóval összefüggésben szerzett információi felhasználására két szabályozás érvényes, az információ jellegétől függően:a) olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Üzemi tanácsok hatásköri összeütközése

Kérdés: Mi van olyankor, ha több üzemi tanács létezik, és az egyik hozza csak meg a határozatot a másik tudta nélkül? Nem hajlandó leülni a másik üzemi tanács, hogy a jelöltek nevéről határozzanak, mert váltig állítja, hogy ez így jogszerű.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalók a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél (a továbbiakban: telephely), ha a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző fél évre számított átlagos létszáma a tizenöt főt meghaladja, üzemi megbízottat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:    

Szakszervezetek közötti érdekütközés – nem kollektív munkaügyi vita

Kérdés: Két szakszervezet működik nálunk, mindkettő reprezentatív a kollektív szerződés megkötése szempontjából. A tárgyalások folyamán az a helyzet állt elő, hogy a kötelmi részben nem tudunk megegyezni; számunkra mindkét szakszervezet javaslatai elfogadhatók lennének, de egyiknek sem felel meg, amit a másik javasol. Most konzultációt kezdeményeznek a munkáltatóval a vita feloldása érdekében, de ez az ő dolguk, és ebben nem szeretnénk részt venni. Jól gondoljuk, hogy nem is kell?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólag a munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet közötti véleménycsere, párbeszéd [Mt. 233. § (1) bek. b) pont], azaz a munkáltatói és a munkavállalói érdekek megvitatására szolgáló eljárás. Két szakszervezet közötti érdekütközés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Szakképzés szintje és besorolása

Kérdés: Tavaly végeztem gyakorló ápolóként, a szakképesítésem OKJ-száma: 5272301, besorolás szerint D fizetési kategória. Aki az idén végzett, ugyanebben a képzésben, 54-es bizonyítványt kapott, besorolás szerint E kategória. Azzal, hogy megváltoztatták az OKJ-számot, a besorolást is. Ugyanazzal a végzettséggel ők E kategóriában min. 20 000 Ft-tal többet keresnek. Ez egy év alatt igen sok pénz, amitől elestem. Mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkeznének, mint Ön. Így ez esetben nincs lehetőség arra, hogy a velük azonos besorolásért sikerrel pert indítson a munkáltatóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.
1
218
219
220
469