4885 talált állásfoglalás a munkáltató kifejezésre

Kérdés: A megemelkedett energiaárak miatt tervezzük a polgármesteri hivatalunkban megváltoztatni a munkarendet, amely hétfőn 7:30-tól 18:00-ig, kedden, szerdán és csütörtökön 7:30-tól 16:30-ig, valamint pénteken 7:30-tól 10:00-ig tartana. Figyelemmel a heti 40 órás munkaidőre, a Kttv. 232. §-ának (1) bekezdése alapján munkarend-módosítást és ezzel egyidejűleg a pénteki napokra otthoni munkavégzést tervezünk. A polgármesteri hivatal foglalkoztatottai esetében otthoni munkavégzést lehet-e alkalmazni? A Kttv. nem tartalmaz rendelkezést erre vonatkozóan, ezért szeretnénk a segítségüket kérni, hogy a pénteki, otthoni munkavégzés esete távmunkavégzésnek tekintendő-e? Ha lehetséges az otthoni munkavégzés, a munkáltató egyoldalúan elrendelheti-e azt, és annak kereteit is maga jogosult meghatározni? Az otthoni munkavégzésre különmegállapodást kell-e kötni, vagy a kinevezésmódosításba szükséges belefoglalni azt? Otthoni munkavégzés esetén hogyan alakulnak a munkavédelmi szabályok?

Kérdés: A kiküldött munkavállalók szociális jogainak védelme érdekében a 96/71/EK irányelv által meghatározott foglalkoztatási feltételeket a fogadó tagállamban kötelező alkalmazni a kiküldött munkavállalókra nézve. Ezek közé a foglalkoztatási feltételek közé tartoznak a 96/71/EK irányelv 3. cikk (1) bekezdésében felsoroltak, így például a maximális munkaidő és minimális pihenőidő, minimális éves fizetett szabadság, díjazás, ideértve a túlmunka díjazását is. Jól értjük-e ugyanakkor, hogy a 2020/1057. irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében a 96/71/EK irányelv 2. cikkének (1) bekezdése ellenére a kétoldalú személyszállítási műveleteket végrehajtó járművezetők – amennyiben megfelelnek a 2020/1057. irányelv 1. cikkének (4) bekezdésében foglalt feltételeknek – nem tekinthetők a 96/71/EK irányelv alkalmazásában kiküldött munkavállalóknak? Így a 96/71/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében felsorolt foglalkoztatási feltételek e járművezetők vonatkozásában nem alkalmazandóak (azaz a fogadó tagállamban érvényes minimálbér megfizetése sem)?

Kérdés: Magánóvodában az egyik óvodapedagógusunk – hallgatólagos jóváhagyásunkkal – szeptembertől levelezőn elkezdte a gyógypedagógiai főiskolát. Nem várt módon a levelezőképzés a teljes pénteki napokat igénybe veszi. Hogyan "oldhatnánk meg" a péntekeket? Kiadható-e ezekre a napokra fizetés nélküli szabadság? Az arányos fizetéscsökkenésen kívül lehet más következménye ennek? "B tervként" szóba jött még a tanulmányi szerződés is. Egy ilyen szerződésben bármiben megállapodhatnak a felek?

Kérdés: Ez év november 22-én töltöm be a 65. életévemet. Szerettem volna erre a tanévre a pedagógusok számára biztosított rendkívüli nyugdíjas-továbbszolgálat lehetőségével élni. Intézményvezetőm, hogy ennek elejét vegye, az idei tanítási év kezdetétől elvette a tanítással-neveléssel lekötött óráimat, és napközi tartására osztott be. Várható, hogy fel fog menteni, amint betöltöm a nyugdíjkorhatárt. Ez ellen – az általam nehezményezett eljárás ellen – mit tehetek?

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó intézményvezető összeférhetetlenségére vonatkozik kérdésünk. Az intézmény tevékenységét érintően, a közalkalmazottakra a 77/1993. Korm. rendelet vonatkozik, mely a Kjt. 41. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi szabályoktól eltérő szabályozást nem tartalmaz. E szerint – többek között – a magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen, ha hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. Van-e arra lehetőség, hogy az intézmény első számú vezetőjének közeli hozzátartozója vonatkozásában a vezető a munkáltatói jogkört teljes egészében egy másik vezetőre (igazgatóhelyettes) átruházza, illetve olyan feladatkört, munkakört határoznak meg részére, mely nem minősül közvetlen irányítási, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatnak (pl. műszaki osztály ügyintézője vagy munkaügyi ügyintéző)? Mindkét esetben egy belső szervezeti egység vezetőjének (osztályvezető) közvetlen irányítása alá kerülne. Ezzel a megoldással a fenti, esetlegesen keletkező összeférhetetlenség jogszerűen feloldható-e?

Kérdés: Mit tud tenni a munkáltató azokkal a – nem életkor után járó – szabadságokkal, amelyeket év közben nem adott ki a munkavállalónak? Hány éven keresztül lehet ezt továbbgörgetni vagy halmozni?

Kérdés: Az Mt. 124. §-ának (3)–(4) bekezdései értelmében egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén az adott naptári évre vonatkozóan a munkáltató dönthet úgy, hogy a szabadságot a munkaidő-beosztáshoz igazodóan adja ki, és órában számolja el, illetve tartja nyilván. A munkáltató az adott naptári év közben dönthet úgy, hogy nem naptári napban, hanem órára számolja el és tartja nyilván a szabadságot, vagy ezt adott év elején kell eldönteni, és ezen év közben nem lehet változtatni?

Kérdés: Munkavállalónk kötetlen munkarendben dolgozik. Ez azt jelenti, hogy különösebb megkötések nélkül saját maga dönti el, hogy mikor jön be a munkahelyre. Elég változatos időpontokban lehet vele találkozni, akár hétköznap, akár hétvégén éjszaka is, rendszertelenül. Az egyik szombati nap – állítása szerint – délután bejött, és estefelé, távozáskor a félhomályban megbotlott az irodában lévő belső lépcsőn, és elesett. Elmondása szerint üldögélt ott egy darabig, amíg ki nem tisztult a feje, majd lement segítséget kérni. Az nem vitatott, hogy aznap délután bent volt, mivel 17:30-ig volt levelezése, és az sem, hogy valahol, valamikor elesett, mivel a földszinten működő bár irodájába bekopogott éjjel 11 óra körül, és ott hívták hozzá a mentőt. Most azonban azt állítja, hogy a baleset munkabaleset volt, és kártérítést kér. Jogosan?

Kérdés: Nyugdíjas pedagógus vagyok, általános iskolai tanárként dolgoztam. Két éve mentettek fel, viszont úgy értesültem, hogy szeptembertől újra lehetőségem lenne nyugdíj mellett elhelyezkedni, mert könnyítéseket vezettek be. Hogyan érint ez engem, és hogyan vehető igénybe?

Kérdés: A 268/2022. Korm. rendelet szerinti nyugdíjas továbbfoglalkoztatásának alkalmazása esetében egy szociális intézményben a közalkalmazotti jogviszony létrehozható-e határozatlan időtartamra (vagy határozott időtartamra, 2023. augusztus 31-ig)?