Munkaköri feladatok módosítása

Kérdés: Bútorárukkal kereskedő cégnél tizenhat éve dolgozó munkavállaló munkaköre ez időtől kezdődően bútorértékesítő-tanácsadó. Munkakörében csak a vásárlóval foglalkozik, ülő helyzetben, a vásárlóval együtt. Munkakörében nincs fizikai munkavégzés, mint például az áruátvétel, árurendezés, mert a munkaterülete a nagy terjedelmű hálószoba-berendezések köre. Egyedi rendeléseket is vesz fel, a beszállító képviselőjével konzultálva, biztosítja az áru mennyiségét, minőségét, folyamatos kapcsolattartásban a beszerzéssel. Bérezése is egyedi, mert egyedi jutalékot kap a megvásárolt áruk értékesítéséért, mely a szabadság idején vagy a keresőképtelenség idején is jár. Az utóbbi években trombózisos megbetegedése alakult ki, de a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, tekintettel a nem fizikai jellegű munkájára, alkalmasnak minősítette a keresőképtelenségének megszűnése után. A munkáltató át kívánja helyezni más munkaterületre, lakberendezési aprócikk eladónak. Ezen a területen folyamatos a fizikai munkavégzés: áruátvétel, raklapok mozgatása, árukihelyezés, utántöltés stb. A folyamatos fizikai munka egészségi állapotára kedvezőtlen hatást gyakorolna. Az osztályon dolgozók bérezése is eltérő a fentiekben leírtaktól: csak a munkában töltött napokra kapna jutalékot, mely a vonatkozó osztály statisztikai létszáma szerint osztódik, nem egyéni. Álláspontunk szerint a munkavállaló átirányítása más munkaterületre a munkaköri feladatainak jellegét megváltoztatja. A munkavállaló a helyi szakszervezeti alapszervezet titkára, és valószínűsíthető, hogy e tevékenysége kapcsán olykor nézeteltérése keletkezett a munkahelyi vezető rendelkezéseivel szemben. Az új munkakörbe helyezés a munkaköri feladatok jellegének fentiekben leírt módosulása miatt igényel-e közös megegyezéses megállapodást?
Részlet a válaszából: […] A felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. A munkaszerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni [Mt. 58. §]. A munkakörről a munkaszerződésben kell megállapodni [Mt. 45. § (1) bek.], ugyanakkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Vezetői "összeférhetőség" két óvodában

Kérdés: A Púétv. lehetővé teszi, hogy önkormányzati fenntartású óvoda igazgatóhelyettese egyidejűleg más településen lévő magánóvodában intézményvezetőként is létesítsen igazgatói jogviszonyt? Keletkeztethet összeférhetetlenséget az egyidejű, két helyen történő foglalkoztatás, illetve a munkaidőre vonatkozó szabályok betarthatóak?
Részlet a válaszából: […] Az összeférhetetlenség szabályait a Púétv. 74. §-a tartalmazza. A vezető megbízással rendelkező köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló személy esetében az összeférhetetlenség esetei a következők:– a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Új év – új pedagógusbérekkel

Kérdés: Több kérdésünk lenne a Púétv. kapcsán, és nagyon bízunk segítő válaszukban.
1. A kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum százhét százalékának megfelelő havi illetmény: 326.000×1,07 = 348.820 Ft, és ha ezt helyesen lefelé kerekítjük a 98. § (6) bekezdése szerint, akkor 348.800 az alapilletményük, plusz ennek 20%-a az esélyteremtési illetményrész: 69.760 Ft, az összesen 418.560 Ft, decemberi volt 418.600 Ft. Helyes így, vagy felfelé kéne kerekíteni 348.900-ra, hogy jogszabály szerint ne legyen kevesebb a bérük?
2. A korábbi alapilletmény és szakmai, ágazati pótlék egybeolvad, és ehhez jön az esélyteremtési pótlék, valamint igazgató esetén a megbízási díj?
3. Lehet-e többcélú intézmény igazgatója (óvoda-bölcsőde) munkaközösség-vezető a bölcsődében?
4. Adható-e majd munkáltató általi döntésen alapuló pótlék január 1-jétől, vagy csak 2025. szeptember 1-jétől teljesítményértékelés után?
Hogyan lesznek így a PED.1. és a PED.2 bruttó bérek magasabbak, mint a decemberiek?
Részlet a válaszából: […] A kerekítés matematikai szabálya szerint 100-ra kerekítéskor 49-ig lefelé, 50-től felfelé kell kerekíteni. A nem a pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozók esetében, ha a munkáltató a garantált bérminimum 107%-át állapítja meg (azaz nem differenciál, nem emel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Gyógypedagógiai pótlék megállapítása

Kérdés: A bölcsődében a pedagógiai szakszolgálat által kiállított szakvélemény alapján március hónaptól az egyik kisfiú SNI-s lett. Erről azonban a határozatot csak a napokban kaptuk meg. A gyógypedagógiai pótlékot visszamenőlegesen meg kell állapítani, és kifizetni? Illetve, ha igen, március hónaptól visszamenőlegesen? A kisgyermek jelenleg is a bölcsődébe jár.
Részlet a válaszából: […] A 257/2000. Korm. rendelet 15. §-ának (6) bekezdése szerint "a bölcsődében (...), mini bölcsődében a Gyvt. 42. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermekek nevelését,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Külföldre utazás ideje kötetlen munkarendben

Kérdés:

Kötetlen munkarendű munkavállalónk munkaköre a munkáltató ügyfeleivel való személyes kapcsolattartás ("területi képviselő"), és ebből kifolyólag állandó munkavégzési hellyel nem rendelkeznek. Ha külföldre kell utaznia, hogy tárgyaljon a külföldi ügyféllel, és ez az utazás vasárnap történik, viszont a tényleges munkavégzésre csak hétfőn kerül sor, akkor ez a vasárnapi utazás munkaidőnek minősül-e? Ha igen, milyen díjazás jár arra?

Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend). A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Új életpálya – új pedagógusbér

Kérdés: A Púétv. jogalkalmazásához kötődő kérdést szeretnék feltenni: 2024. január hó 1. napjától a munkáltató a pedagógus bérét a 98. § (1) bekezdés figyelembevételével, a (2) bekezdésben felsorolt szempontok alapján, az illetménysáv keretein belül szabadon meghatározhatja a 98. § (3) bekezdésében meghatározott teljesítményértékeléstől függetlenül? Azaz, a pedagógus bérét az illetménysáv alsó határától magasabb összegben határozhatja meg a munkáltató a sáv keretein belül, vagy csak majd a 2025. szeptemberben esedékes teljesítményértékelés ad lehetőséget a sáv alsó határától az emelésre?
Részlet a válaszából: […] A Púétv. 98. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott keretek között az alábbi szempontok mérlegelése alapján állapítja meg a havi illetményt:a) a szakmai gyakorlati idő mértéke,b) a munkakör ellátásához a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Munkaidő-nyilvántartás – rugalmas munkarendben

Kérdés: Általános munkarendben, rugalmas munkaidő-beosztásban (törzsidő-peremidő) foglalkoztatottak munkaidő-nyilvántartásában szerepeltetni kell a munkaidő kezdetét és végét, vagy elegendő feltüntetni, hogy a munkavállaló a napi 8 órát ledolgozta?
Részlet a válaszából: […] A rugalmas munkarend fogalmát az Mt. nem szabályozza. A gyakorlat azt érti alatta, hogy a munkaidőnek csak egy részét osztja be a munkáltató, míg a fennmaradó tartammal a munkavállaló maga rendelkezik. Ez oly módon valósul meg, hogy a munkaidő egyik részét a munkáltató által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Munkaköri alkalmatlanság idejének elszámolása

Kérdés:

Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén, annak időtartamára. Az Mt. 146. §-a szerint a munkavállalót ilyen esetben távolléti díj nem illeti meg. Tud-e élni a betegszabadság, illetve a táppénz lehetőségével az a munkavállaló, akivel összefüggésben a foglalkozás-egészségügyi szerv azt állapította meg, hogy a munkakör betöltésére egészségi állapota miatt nem alkalmas? Oszthat be ilyen munkavállaló részére a munkáltató a munkaidő-beosztásban munkanapot? Adhat ki részére szabadságot?

Részlet a válaszából: […] Az Mt. 2023. január 1-jei módosítása alapján a munkavállaló, ha munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan, akkor annak időtartama alatt mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Ez a munkavállaló esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Magyarázat: rugalmas munkarend és egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Kérdés:

Társaságunk kollektív szerződésében rugalmas munkarend szerepel, így az tartalmazza a törzsidőt és a peremidőt. A kollektív szerződés azt is tartalmazza, hogy a rendes munkaidőt hétfőtől péntekig lehet beosztani azzal, hogy hétfőtől csütörtökig 8,5 órát kell mindennap dolgozni, míg pénteken csak 6 órát, így tehát egy héten összesen 40 óra a teljesítendő munkaidő.
1. Helyes-e az a megállapítás, ahhoz, hogy – jogszerűen – egyenlőtlen beosztást tegyünk lehetővé, a kollektív szerződésben feltüntetett rugalmas munkarend önmagában nem elegendő, hanem szükséges még munkaidőkeret elrendelése is? (A munkaidőkeret alkalmazására csak azért kerülne sor, hogy az egyenlőtlen beosztást jogszerűen lehetővé tegyük.)
2. Ha a kollektív szerződésben foglalt rugalmas-egyenlőtlen munkarendet akarjuk alkalmazni, hogyan lehet összekombinálni a rugalmas beosztást és a munkaidőkeretet? Elegendő az, ha például négyheti munkaidőkeretet rendelünk el, és a beosztási szabályok kapcsán csak utalunk a kollektív szerződésben foglalt törzsidőkre és peremidőkre?
3. Elvonatkoztatva a fenti tényállástól, be lehet-e vonni a munkavállalókat a munkaidő-beosztásba oly módon, hogy azt mondjuk, egy hétre levetítve úgy kötelesek beosztani a peremidejüket, hogy azok a törzsidőkkel együtt hetente adják ki a 40 órát?
4. Van-e bármi akadálya annak, hogy a rugalmas-egyenlőtlen munkarend mellett azt is előírjuk, hogy az általános munkarendet (hétfő–péntek) is alkalmazzuk? (Erre elsősorban azért lehetne szükség, hogy ha hetente 40 órát írunk elő, és például egy munkaszüneti nap pont hétköznapra esne, akkor azon a napon ne kelljen dolgozni, és e héten az adott napnak megfelelő munkaidővel kevesebbet kelljen dolgozni.)

Részlet a válaszából: […] Az Mt. a rugalmas munkarend fogalmát nem használja, ehelyett csak a kötött és a kötetlen munkarendet ismeri. Kötetlen munkarendről akkor beszélünk, amikor a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Munkaszüneti nap – rendkívüli munkavégzés kötetlen munkarendben

Kérdés: Egy nem vezető állású munkavállaló kötetlen munkarendben dolgozik, néha külföldi kiküldetés keretében is. Előfordul, hogy a külföldi kiküldetés során munkaszüneti napon is kell munkát végeznie. Ilyenkor milyen díjazásra jogosult a munkavállaló? Álláspontunk szerint, mivel a munkáltató rendelte el a külföldi munkavégzést, a kötetlen munkarend ellenére megilleti a munkavállalót a munkaszüneti napi pótlék, valamint megilleti a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék is.
Részlet a válaszából: […] A kötetlen munkarend azt jelenti, hogy a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedi. Így a munkavállaló maga dönthet arról, mikor teljesíti a munkaidejét. A munkarend kötetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.
1
2
3
9