1873 talált cikk a munkakör kifejezésre

Kérdés: Egy, a pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozó iskolapszichológus jelenleg egy alapítványi fenntartású köznevelési intézményben dolgozik, Pedagógus I. fokozatban. 2021 szeptemberében igénybe fogja venni a nők 40 éves kedvezményes nyugdíját, azonban a jogviszony megszakítása nélkül továbbra is folytatni fogja tevékenységét. Megtarthatja-e a besorolását? Rá, mint nyugdíj mellett pedagógus-munkakörben foglalkoztatottra vonatkozik-e a 2023-ig teljesítendő kötelező Pedagógus II. fokozatot célzó minősítési eljárás?

Kérdés: Egy óvodapedagógus 2020 nyarán szerezte meg a diplomáját, azt követően 4 hónapot dolgozott óvodapedagógusként. Ezt megelőzően, 2010-ben szerzett nem szakirányú alapfokozatú diplomát, majd három évig óvodában, két évig családi napköziben pedagógiai asszisztensként dolgozott. Közben végezte az óvodapedagógusi tanulmányait. Nyelvvizsgája megszerzéséig abszolutórium alapján, diploma nélkül két évig óvodapedagógus munkakörben foglalkoztatták. Ezek mind közalkalmazotti jogviszonyok voltak. Besorolható-e Pedagógus I. fokozatba, hiszen rendelkezik hat év bármilyen munkakörben eltöltött jogviszonnyal?

Kérdés: A munkavállalónk takarítói, néha takarítói csoportvezetői munkát lát el a munkakörében. Az egyik nagyobb projektmunkánál beosztott volt, és egy huzatos helyen ablaktisztítási feladatokat végzett. Az ablak dupla szárnyú volt, a belső szárny, amin dolgozott, ép üvegű volt, a külső azonban törött. Tudta is, mivel a munkavédelmi oktatásokon mindig elhangzik, hogy a törött ablakon nem lehet dolgozni, azt jelenteni kell a műszakvezetőnek (ezt nem tette meg). Mégis baleset történt, mivel a huzat miatt a külső ablakszárny meglódult, és ahogy a munkavállaló annak becsapódását meg akarta akadályozni, elkapta, az ütődéstől a sérült üveg eltört, és kezét súlyosan összevágta. Mint munkáltató van felelősségünk?

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszony kapcsán az alábbi kérdések merültek fel önkormányzatunknál. Van egy önkormányzati fenntartású egészségügyi központunk (ez idáig) közalkalmazottakkal, ahol alapellátást nyújtanak (1 háziorvos, 2 nyugdíj mellett személyesen közreműködő háziorvos, 2 védőnő, 5 asszisztens), illetve a kistérség ügyeleti ellátását szervezik. Vezetője a képviselő-testület által 5 évre kinevezett közalkalmazott háziorvos, akinek a szolgálati jogviszonya 2021. március 1-jén átalakult egészségügyi szolgálati jogviszonnyá, vezetői megbízása 2025-ig szól. A NEAK tájékoztatása szerint alapellátási szinten intézményvezetőt nem finanszíroznak. Álláspontunk szerint azonban egy intézmény (költségvetési szerv) nem maradhat vezető nélkül, a veszélyhelyzet alatt az intézményt átszervezni nem lehet. Ki lehet akkor az intézmény (költségvetési szerv) vezetője? Maradhat a mostani vezető egészségügyi szolgálati jogviszonnyal vezető? Külön engedéllyel (jelenleg a fenntartó képviselő-testület helyett a polgármester engedélyével) maradhat a mostani vezető? Jelenleg az egyik védőnő a vezető helyettese. Maradhat vezetőhelyettes külön engedéllyel? Az ő vezetői besorolására milyen jogszabály lesz irányadó? Ugyanez az intézmény szervezi a térség ügyeleti ellátását. Az intézményvezető háziorvos az ügyeletben továbbra is részt vehet személyes közreműködőként? Ez a fenntartó képviselő-testület (jelenleg polgármester) külön engedélyhez kötött? Mint önként vállalt többletmunka miatt pluszdíjazás illeti meg? Ha igen, milyen mértékű? Az ő esetében ki határozza meg a mértékét? (Jelenleg a polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat.)

Kérdés: Március 8-tól rendkívüli szünetet rendeltek el az óvodákban, kivéve a gyermekfelügyeletet. Lehetséges-e, hogy ennek az idejére nem szabadságot vagy állásidőt ad ki a munkáltató, hanem kirendeli a dolgozókat az önkormányzat konyhájára dolgozni?

Kérdés: Óvodavezető (magasabb vezető) pótszabadságával kapcsolatosan fordulok Önökhöz. Afenntartó önkormányzat 2021-re 21 munkanap alapszabadságon felül a Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése alapján csak évi 10 munkanap pótszabadságot állapított meg az eddigi 25 munkanappal szemben. Jogszerű ez így?

Kérdés: A munkáltatónál jelenleg kétfajta munkaidő-szabályozás létezik. A fizikai állománynak a fél óra munkaközi szünetet fizeti a munkáltató, a szellemi állomány részére a 20 perc munkaközi szünetet viszont nem. Tehát a fizikai állomány 7,5 óra munkavégzésért 8 órára járó bért kap, míg a szellemi állomány 8:20 perc munkavégzésért 8 órát. A szellemi állománynál további intézkedést kíván bevezetni a munkáltató, a bekártyázásnál, illetve a kikártyázásnál egy úgynevezett időeltolást szeretne alkalmazni, amely öt perc lenne. Tehát a bekártyázást követően csak öt perc elteltével indulna a munkaidő, a kikártyázásnál pedig öt perccel előbb telne le a munkaidő. Ezáltal további 10 perccel többet kellene benn tartózkodni egy szellemi munkavállalónak, vagyis 8,5 óra munkavégzésért kapna 8 órányi bért. Szabályos-e, hogy a munkáltató a munkavállalók bizonyos csoportjára eltérő munkaközi szünet elszámolását alkalmazza, kötelezheti-e a szellemi állományban lévő munkavállalókat arra, hogy további 10 perccel többet dolgozzanak, mint egy fizikai munkavállaló? A munkajogi szabályozás mellett sérti-e mindez az egyenlő bánásmód elvét?

Kérdés: Bölcsődében dolgozom kisgyermeknevelőként. 2001-ben óvodapedagógus diplomát szereztem, 2017-ben pedig OKJ-s kisgyermeknevelő szakképesítést. Az óvodapedagógus-diploma megszerzése után a versenyszférában dolgoztam, csak 2017 augusztusától vagyok közalkalmazott, kisgyermeknevelőként dolgozom. Mivel van óvodapedagógus-diplomám, engem a pedagógus-előmenetel szerint soroltak be. 2001-től vagy 2017-től kell-e beszámítani a besorolásomhoz a munkaviszonyaimat?

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében dolgozom határozatlan idejű munkaszerződéssel. A kölcsönvevőnél megürült egy másik pozíció, amelyet szívesen elfoglalnék. A kölcsönbe adóm ezt nem támogatja, és nem teszi lehetővé. Megszüntethetem-e erre hivatkozva a munkaviszonyomat?

Kérdés: Nemrégiben egy, az átlagosnál nagyobb felelősséggel járó munkakörre alkalmaztunk egy munkavállalót teljes munkaidős határozatlan idejű munkaviszonyban. A próbaideje már lejárt, de ezt követő néhány hónapos "türelmi idő" után végül le kellett vonnunk a következtetést: sajnos nem tud sikeresen megbirkózni a munkaköri feladataival. Mivel szinte biztos, hogy nem fogadná el a munkaszerződésének más munkakörre történő módosítását, egyelőre erre még nem tennénk neki ajánlatot. Arra gondoltunk, hogy élnénk az Mt. által biztosított lehetőséggel, és a törvény adta maximális keretek között ideiglenesen "átirányítanánk" egy másik munkakörbe, hogy addig is időt nyerjünk, és átgondolhassuk, mi lenne cégünk számára a legmegfelelőbb. Jogszerű lehet-e a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás ilyen esetben, figyelemmel arra, hogy az a munkakör, amit el kellene látnia, lényegében egy beosztotti munkakör lenne ugyanannál a szervezeti egységnél, ahol eddig részben irányítói feladatokat látott el?