Találati lista:
411. cikk / 1873 Munkahely meghatározása a munkába járás szempontjából
Kérdés: Cégünk egyik munkavállalója Nyíregyházán lakik, és a munkáltató nyíregyházi telephelyén dolgozik. A munkáltató a munkavállalót az Mt. 53. §-a alapján a munkaszerződéstől eltérően a munkáltató debreceni telephelyén való munkavégzésre utasítja. Kérdésünk, hogy a munkavállaló nyíregyházi lakóhelyéről a debreceni telephelyre való utazás munkába járásnak vagy hivatali, üzleti utazásnak minősül az utazási költségek elszámolása szempontjából? A 39/2010. Korm. rendelet a munkába járást a lakóhely és a munkavégzés helye között definiálja, ugyanakkor az nem derül ki, hogy ez csak a munkaszerződés szerinti munkavégzési hely, vagy egyébként a mindenkori tényleges munkavégzési hely viszonylatában értelmezhető.
412. cikk / 1873 Munkaköri leírás aláírására jogosult vezető
Kérdés: A munkaköri leírás aláírására ki jogosult a munkáltató részéről? A cégbíróságon bejegyzett munkáltatói jogok gyakorlására jogosult személy, vagy esetleg cégen belüli "kisebb" vezető is?
413. cikk / 1873 Foglalkoztatás keresőképesség megállapításának hiányában
Kérdés: A munkavállaló üzemibalesetitáppénz-jogosultsági ideje lejárt. Rehabilitációs hatósági véleménnyel rendelkezik, melyben a munkaképesség csökkenésének mértékét megállapították, valamit azt is leírták, hogy rehabilitációja javasolt és szükséges, állapota végleges. A háziorvos a táppénzről az orvosi igazolást kiadta az első év végéig, majd lezárta a keresőképességet az egy év lejárta miatt. A táppénzes lapon nem szerepel, hogy keresőképes, azonban a szakértői vélemény a továbbfoglalkoztatását javasolja. Ilyen esetben kinek a kötelessége a keresőképesség és a munkavégzésre alkalmasság megállapítása (háziorvos, üzemorvos, valamilyen hatóság?) A munkavállaló egészségi állapotában az üzemi baleset miatt további romlás már nem várható, az állapota véglegesnek mondható. Jelenleg azonban sem az üzemorvos, sem a háziorvos a keresőképes szót nem szerepelteti az igazolásokon. Mit tehet a munkavállaló annak érdekében, hogy mielőbb ismét munkába állhasson?
414. cikk / 1873 Munkavégzés helye, a bér pénzneme és az adózás
Kérdés: Cégünk egy Magyarországon bejegyzett székhellyel, telephellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság. A rendszergazdánk Svédországban él, onnan dolgozik. A szerverek, laptopok és azokon a szoftverek Magyarországon vannak. Mi számít a munkavégzés helyének? Ott, ahol fizikálisan a munkavállaló van, vagy ahol a feladatot ellátja? Ő nem programozó, aki saját otthonában saját gépén fejleszt, és az eredményt továbbküldi, hanem egy rendszergazda. A Magyarországon lévő gépekbe lép be, távolról itt frissít programokat. A munkabérét euróban szeretnék meghatározni. Ebben az esetben lehetséges? Ez külföldi munkavégzés? Svédországban is dolgozik, ott biztosított. Se személyi jövedelemadót, se járulékot nem vonunk tőle. Ha lehetséges az eurós kifizetés, az milyen árfolyamon számítódik? Az Szja-tv. rendelkezik az átváltási árfolyamról, de mivel nem vonunk személyi jövedelemadót tőle, így nem tudjuk, melyik jogszabály az irányadó. Hogyan számfejtünk, ha nem ad le illetőségi igazolást a kinti biztosítottságáról?
415. cikk / 1873 Oltatlan pedagógusok elhelyezkedése
Kérdés: Magyar-történelem szakos tanárként több állásinterjúmon is azzal kellett szembesülnöm, hogy azért nem engem választanak, mert nem vagyok Covid-19 ellen beoltva, pedig tudomásom szerint jelenleg nincs oltási kötelezettség a tanárok számára. Ez – véleményem szerint – hátrányos megkülönböztetés. Milyen lehetőségeket biztosít számomra a jogszabály?
416. cikk / 1873 Napi beosztás szerinti munkaidő felső határa és a munkaközi szünet
Kérdés: Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén, ha a dolgozó 12 órára van beosztva, és 12 órában kell ténylegesen munkát végeznie, akkor a napi munkaidőlimitet meghaladja azzal, hogy a szünetek miatt 12 óra 45 percet van a munkahelyén? 6 óra után 20 perc, 9 óra után további 25 perc szünetet adunk neki ki.
417. cikk / 1873 Munkaközi szünet hatása a munkaidő-beosztásra
Kérdés: Múzeumi dolgozóink egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak. A munkaközi szünet nem a munkaidő része. Van olyan nap, amikor reggel 9-től este 20 óráig van nyitva a múzeum. Ilyenkor az kerül a beosztásba, hogy 9:00 órától 20:00 óráig, azaz 11 órára vannak beosztva. Viszont ilyen esetben 20+25 perccel kitolódna a munkaidő vége a szünet miatt, de a múzeum zár este 20:00-kor, és nem tud tovább maradni a munkavállaló. Mit tehetünk? Ha a munkaidőt 9:00-tól 19:15-ig osztjuk be, akkor helyesen járunk el, és akkor ott kell maradnia 20:00 óráig?
418. cikk / 1873 Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kismama és munkaadói felmondás
Kérdés: GYES-ről visszatérő kismamának felmondhat-e a munkáltató, vagy kötelező visszavenni? A kismama munkaköre már betöltésre került, számára megfelelő másik munkakör nincs a cégnél. Ilyen esetben szükséges-e végkielégítést fizetnünk?
419. cikk / 1873 Változó munkahely – magasabb bérrel
Kérdés: Annak ellenére, hogy a változó munkahely fogalma megszűnt, nálunk a munkavállalók még e szó tényleges jelentése alapján vannak besorolva egy úgynevezett TP-kategóriába. Aki változó munkavégzés szerint van besorolva, kb. 15.000 Ft-tal többet kap havonta. Erre tekintettel – véleményem szerint – a munkavédelmi megbízott átsorolását is el kéne végezni, mert ő a munkaviszonyára tekintettel lett megválasztva, és ő is mehet, megy a telephelyekre, illetve a munkavégzések helyére.
420. cikk / 1873 Munkaköri leírás – feladatok listája
Kérdés: Mik a munkaköri leírás kötelező elemei? Elegendő-e, ha a munkakör megnevezése és a feladatok szerepelnek benne, valamint az, hogy ki felé tartozik a munkavállaló beszámolási kötelezettséggel?
