Megbízási szerződés a munkáltató és alkalmazottja között

Kérdés: Munkavállalóink a munkaszerződés szerinti munkakörük ellátása mellett szabadidejükben megbízási szerződés keretében számlalevelek kihordásával kapcsolatos feladatokat látnak el. Felvetődhet-e színlelt szerződés alkalmazása, ha ugyan az ellátott tevékenység teljes mértékben elkülönül a munkaviszonyban betöltött munkakör feladataitól, de a megbízási szerződés határozatlan időre szól, a számlalevelek kihordását a megbízó által meghatározott naptári időszakban kell teljesíteni, valamint a megbízási díj havi rendszerességgel – a kihordott levelek darabszáma alapján – kerül megállapításra és elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszerződés keretein belül is elvégezhető lenne. Önmagában az, hogy e tevékenység elkülönül a munkaviszony keretei között ellátott munkakörbe tartozó feladatoktól, még nem jelenti azt, hogy azt ne lehetne akár ugyanazon munkaviszony keretei között is ellátni, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Új határozatlan idejű munkaszerződés – újabb próbaidővel

Kérdés: Az Mt. 192. §-ának (4) bekezdése értelmében a határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására. A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy megszűnését követő hat hónapon belül ismételt létesítése esetén azonos vagy hasonló munkakörben történő foglalkoztatás alkalmával próbaidő nem köthető ki. Helyes-e az a megállapítás, miszerint, ha a korábbi munkaviszony nem határozott, hanem határozatlan időre jött létre, majd a munkaviszonyt a munkáltató próbaidő alatt felmondta, és ezt követően hat hónapon belül újabb, határozatlan idejű munkaviszonyt hoztak létre a felek, akkor az új munkaszerződésbe foglalt kilencven nap próbaidő érvényes? Amiatt érvényes, mivel a korábbi munkaviszony határozatlan időre jött létre.
Részlet a válaszából: […] ...vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belül ismételt létesítése esetén azonos vagy hasonló munkakörben történő foglalkoztatás alkalmával próbaidő nem köthető ki. Ha a felek újból határozatlan idejű munkaviszonyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Munkaidő-beosztás a mezőgazdaságban

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó cégünk (pl. szántás, vetés, aratás) háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatja a munkavállalóit. Előfordul azonban, hogy a napi 12 óra munkavégzés nem elég (pl. aratáskor). Mit lehet tenni ilyenkor? Lehet 14–16 órát dolgozni egy nap? Lehet hat napnál többet dolgozni egyfolytában? Elég, ha 8 óra pihenőidőt kap ebben az időszakban? Ki kell adni utána a nem beosztott pihenőidőt? Meddig lehet így dolgoztatni egy munkavállalót? A mezőgazdasági munkák tavasztól őszig tartanak.
Részlet a válaszából: […] ...akkor osztható be egy napra, ha a munkavállaló a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója, illetve, amennyiben készenléti jellegű munkakört lát el [Mt. 92. § (2) bek.]. Készenléti jellegű a munkakör, ha– a munkavállaló a feladatainak jellege miatt –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Igazolatlan hiányzások elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Gépkezelő munkakörben foglalkoztatunk munkavállalókat munkaerő-kölcsönzés keretében. A kölcsönvevő által alkalmazott munkaidőkeret végén a munkaidőkeretre vonatkozó szabályok szerint eljárva figyelembe vesszük egyrészről a munkavállaló által teljesített munkaidőt, másrészről pedig a munkáltató által beosztott munkaidőt. Kölcsönvevő partnerünk azt kérte, hogy a munkáltató által beosztott munkaidő számításánál az igazolatlan hiányzásokkal érintett munkaidőt ne vegyük figyelembe, hogy a hiányzások által keletkezett többletórákra ne kelljen megfizetni a túlórapótlékot. Kérem szakmai állásfoglalásukat a kérdés kapcsán!
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

12 havi munkaidőkeret alkalmazása kölcsönzött munkavállalókra

Kérdés: Gépkezelő munkakörben foglalkoztatunk munkavállalókat munkaerő-kölcsönzés keretében. A kölcsönvevő kollektív szerződése 12 havi munkaidőkeretet írt elő, azonban a kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó munkaidőkeret időtartamát a jogszabály hat hónapban maximalizálja. Véleményünk szerint a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók nem minősülnek a kölcsönvevő munkavállalóinak, mivel a munkaviszony a kölcsönbe adó és a munkavállaló között áll fenn. Az Mt. nem mondja ki, hogy a kollektív szerződés megkötésére, hatályára és alkalmazhatóságára vonatkozó szakaszok alkalmazása körében a kölcsönvevő minősülne munkáltatónak. Ennek okán nem lehet olyan rendelkezést kikötni a kollektív szerződésben, amely a kölcsönvevővel munkaviszonyban nem álló munkavállalókra vonatkozik, ebből adódóan a 12 havi munkaidőkeret nem alkalmazható a kölcsönzött munkavállalókra. Amennyiben a kölcsönzött munkavállalók az előírt szabályok szerint hathavi munkaidőkeretben kerülnek foglalkoztatásra, a kölcsönvevő azonban a saját állományában alkalmazott munkavállalókra a 12 havi munkaidőkeretet alkalmazza, nem sérül az egyenlő bánásmód elve? Hogyan jár el helyesen a kölcsönbe adó a munkaidőkeret elszámolásakor?
Részlet a válaszából: […] A kollektív szerződés munkaviszonyra vonatkozó rendelkezésének hatálya a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalókra terjed ki [Mt. 279. § (3) bek.]. A kölcsönzött munkavállaló a kölcsönbe adóval és nem a kölcsönvevővel áll munkaviszonyban [Mt. 214. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Munkavégzés mindennap – kötetlen munkarendben

Kérdés: Állattartással foglalkozó gazdasági egység vezetője (telepvezető), ha kötetlen a munkarendje, dolgozhat-e a hónap minden naptári napján? A heti 40 óra kijön, mindennap legalább két órát ott van. A cég a tevékenysége miatt megszakítás nélkülinek minősül.
Részlet a válaszából: […] ...nem ő határozza meg a munkaidő kezdő és befejező időpontját, hanem erről a munkavállaló maga dönthet. Kötetlen munkarend csak olyan munkakörben alkalmazható, ahol a munkavégzés önállóan megszervezhető, azaz a munkavállalónak valóban lehetősége van saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Munkaidő- és bérelszámolás külföldi kiküldetés esetén

Kérdés: Egy cég Németországba gyártott gépet, ami meghibásodott. A cég vállalta a garanciában történő javítást. Az ügyvezető reggel a karbantartó lakásához ment, innen indultak Németországba, ahol két napot töltöttek el. A gép javítása kétszer 8 órát vett igénybe. A szállást a munkáltató nevére kiállított számla alapján fizették, valamint az étkezéseket is céges bankkártyával egyenlítette ki az ügyvezető. Az utazási idő beleszámít-e a munkaidőbe, a fentiek alapján a dolgozónak hogyan alakul a munkabére? Kötelező-e a napidíj fizetése, ha a dolgozónak a költségeit a munkáltató fizette, illetve ilyen esetben is adható-e napidíj?
Részlet a válaszából: […] ...haladhatja meg évente a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot [Mt. 53. § (1)–(2) bek.]. A munkavállalót erre az időre az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbére illeti meg [Mt. 53. § (5) bek.]. Emellett a munkáltató köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Szabadság kiadása többmunkáltatós munkaviszonyban

Kérdés: Többmunkáltatós munkavállaló esetében a szabadságok nyilvántartása, kiadása melyik munkáltatónál kell, hogy legyen? A megállapodás alapján annál, amelyik a bért fizeti? Vagy a másik munkáltatónál is kell nyilvántartást vezetni úgy, hogy nincs bérfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában állapodhatnak meg. A munkaszerződésben meg kell határozni, hogy a munkabérfizetési kötelezettséget melyik munkáltató teljesíti. A munkáltatók egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Utazási utalvány kiadása 2025-re

Kérdés: A 38/2024. Korm. rendelet 7. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató az utazási utalványt minden év március 31. napjáig a jogosultak rendelkezésére bocsátja, ha a jogosult legalább a tárgyév március 31-ét megelőző 365 napon – bármely, a jogszabályban felsorolt munkáltatónál eltöltött – munkaviszonnyal rendelkezik. A kormányrendelet 12. §-ának (2) bekezdése alapján a 7. § (1) bekezdése szerinti jogosultság az érvényes utazási utalvány felmutatásával a 7. § (3) bekezdése szerinti regisztráció elvégzéséig, de legkésőbb 2024. december 31-ig vehető igénybe. A közszolgáltatási szerződésben kijelölt közlekedési szolgáltatónál történő regisztrációra – értesülésünk szerint – eddig nem nyílt lehetősége az érintetteknek, mivel a rendszer még nem működőképes. Ez esetben a munkáltatónak még 2024. év végén ki kell állítania egy 2025. évre jogosító utalványt? Az esetlegesen így kiállított utazási utalvány meddig lesz érvényes a jogszabály alapján?
Részlet a válaszából: […] ...jogi személy és – a civil társaság kivételével – a civil szervezet olyan alkalmazottja, aki az a) pont szerinti alkalmazottal azonos munkakört tölt be egészségügyi intézményben, szociális intézményben vagy oktatási intézményben.Az előző felsorolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Vezetői megbízás megszűnése és a díjazás

Kérdés: Hogyan járunk el helyesen az alábbi esetben? Egy Kjt.-s alkalmazottunk, aki szakmai munkakörén túl vezetői megbízással rendelkezett, vezetői megbízása a határozott idő lejártát követően megszűnt, meghosszabbításra nem került. Esetében az illetményét milyen formában kell meghatározni? Az alapmunkakörébe visszahelyezzük, a bére viszont miként kellene, hogy változzon? Az alapmunkaköréhez tartozó illetményt kell meghatározni? Jól gondoljuk, hogy továbbra nem jár neki az a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész, amit gyakorlatilag a vezetői megbízásért kapott? Illetve mi az, amire még gondolni kellene?
Részlet a válaszából: […] ...vezető, illetve vezető beosztásra történő megbízással kerül sor. Ennek feltétele, hogy a közalkalmazott – a kinevezés szerinti munkaköre mellett – látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait. A megbízást és annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.
1
18
19
20
186