1908 talált cikk a munkakör kifejezésre

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó munkáltató a fizetés nélküli szabadságról visszatérő vezetői kinevezéssel rendelkező köztisztviselőt kinevezésmódosítással más ügyterületre ügyintézői munkakörbe kívánja helyezni. Az új, ügyintézői munkakör megfelel a köztisztviselő iskolai végzettségének. Az általa betöltött vezetői munkakört a távollét idejére kinevezett helyettesítő vezető látná el határozatlan idejű vezetői kinevezéssel a jövőben. Jogszerű a munkáltató döntése, és megvalósíthatja egyoldalú munkáltatói döntéssel (kinevezésmódosítással), vagy szükséges a köztisztviselő beleegyezése? Milyen munkajogi szabályokra kell figyelemmel lenni a kinevezés módosítása során?

Kérdés: 2013. szeptember 1-jén léptek hatályba az Nkt. 64. §-ának (1) és (2) bekezdései, amelyek szerint: A köznevelési intézmény munkavállalói, közalkalmazottai tekintetében – a munkáltatótól függően – az Mt.-t vagy a Kjt.-t e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni. A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a Kjt. gyakornokra és gyakornoki időre, továbbá az előmeneteli és illetményrendszerre, minősítésre vonatkozó rendelkezései – a jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezések kivételével – nem alkalmazhatóak. A Kjt. "A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere" címe alatt szerepel a 66. § (10) bekezdése, miszerint a garantált illetmény összegét a kerekítés általános szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani, azzal, hogy a kerekítésre egy alkalommal, a garantált illetmény végösszegének megállapítása során kerül sor. Ez azt jelenti, hogy 2013. szeptember 1. után nincs lehetőség az óvodákban a garantált illetmény kerekítésére? Ennek következtében a jubileumi jutalom kifizetésének alapjául szolgáló garantált illetmény esetében sincs lehetőség kerekítésre?

Kérdés: Amennyiben az egyszemélyes kft. alapítója döntésében határoz a létszámcsökkentésről, és abban konkrétan nevesíti a megszüntetendő munkakört, jogszerű-e a munkáltatói jogkör gyakorlójának (az ügyvezetőnek) az a döntése, mely szerint létszámcsökkentés jogcímén nem az alapító által megjelölt munkakörű, hanem más dolgozó jogviszonyát szünteti meg felmondással?

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete határozatával a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatónál létszámcsökkentést rendelt el. A létszámleépítés olyan köztisztviselőt is érint, aki jelenleg várandós, és felmentési védelem alatt áll. A munkáltató a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő távolléte idejére nem akar alkalmazni más munkavállalót, a munkakörbe tartozó feladatokat átcsoportosítja, és más köztisztviselők között szétosztja.
1. Hogyan hajthatja végre a munkáltató a tervezett létszámcsökkentést a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő tekintetében jogszerűen?
2. A Kttv. 70. §-ának (1) bekezdése alapján a felmentés nem közölhető, és a jogviszony nem szüntethető meg a gyermek hároméves koráig terjedő időtartam alatt. Ebben az esetben az elrendelés és a közlés között évek telhetnek el. Helyesen jár el majd a munkáltató, ha a felmentést csak a felmentési védelem lejártát követő napon közli, és a felmentés okaként majd a korábbi évben hozott létszámcsökkentést, valamint átszervezést jelöli meg?
3. Mi történik, ha a köztisztviselő a gyermeke kétéves korát követően munkába kíván állni? A törvény alapján a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is megilleti a gyermek hároméves koráig a felmentési védelem.
4. Ha az érintett köztisztviselő a gyermeke hároméves koráig fizetés nélküli szabadságon lenne, a felmentési idő csak a fizetés nélküli szabadságra járó szabadság letöltését követően kezdődhetne? Ebben az esetben a felmentés közlésére a gyermek hároméves korát követő napon kerülhet sor, de a felmentési idő csak a szabadság letöltését követő időpontban kezdődhet?

Kérdés: Autóbusz-vezető elsőfokú munkaköri alkalmassági vizsgálaton alkalmatlan minősítést kaptam. Az orvos az alvási apnoém miatt adta ezt a véleményt. A törvény szerint viszont végezhetek munkát évenkénti orvosi felülvizsgálattal és megfelelő eredménnyel. Ezeknek a kritériumoknak megfeleltem, és ezt ambuláns kezelőlapommal igazoltam. A laboreredményeim és a látásom jók. Talán a túlsúlyom lenne az ok? (179 cm magas és 106 kg vagyok.) Vezethetek-e tömegközlekedésben autóbuszt?

Kérdés: Az egyik munkavállalónk már harmadik éve áll az alkalmazásunkban határozatlan idejű munkaviszonyban. Néhány hete sajnálatos módon az egyik gyermeke kórházba került, majd amikor kiderült, hogy a jövőben is állandó kórházi kezelésre szorul, a munkavállaló házastársa bejött a munkahelyre, és átadta a munkavállaló felmondását. Az írásba foglalt felmondás ugyan nem tartalmazott indoklást, de a férj elmondta, hogy mivel a kisgyermek nem maradhat az édesanyja nélkül, a munkavállaló nem lesz képes ellátni a munkaköri feladatait, és azért közli ő a felmondást, mert a feleségét kiírta az orvos, ugyanis állandóan a gyermekük mellett van. A munkáltatói jogkör gyakorlója nem vette át az iratot, gondolkodási időt kért, mert nem akarta ilyen könnyen elengedni a munkavállalót. Kötelesek vagyunk-e elfogadni a munkavállaló felmondását? Ha igen, megkövetelhetjük-e, hogy letöltse a harmincnapos felmondási időt?

Kérdés: Egy iskolában takarítok négy munkatársammal együtt. Közülünk hárman garantált bérminimumot kapnak, nekik szakmunkás-bizonyítványuk is van. Nekem és egy másik kollégámnak csak általános iskolai végzettségünk van, mi minimálbért kapunk. Szerintem a takarítás csak kisegítő munka, ezért nem értem, hogy a három kolléga miért kap több fizetést. Érdekelne, hogy munkáltató eljárása sérti-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét?

Kérdés: Szakmunkás-bizonyítvánnyal, érettségi bizonyítvánnyal rendelkező technikai munkakörben (takarító, portás) köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottnak minden esetben szükséges-e a garantált bérminimumot megadni?

Kérdés: A pedagógusok minősítésével és besorolásával kapcsolatosan szeretném a jogértelmezésüket kérni. Egy óvodában pedagógus-szakképzettséggel rendelkező, pedagógiai asszisztensi munkakörben dolgozó közalkalmazott két év gyakornoki időt követően sikeres minősítő vizsgát tett. A sikeres minősítő vizsga alapján a közalkalmazott besorolása 2017. január 1. napjától PED. I. fokozatra változott. A közalkalmazott időközben abszolutóriumot szerzett egy óvodapedagógus-képző főiskolán, azonban a nyelvvizsga hiánya miatt részére oklevél nem került kiállításra. A közalkalmazott és a munkáltató megállapodtak, hogy 2017 szeptemberétől a közalkalmazott óvodapedagógus munkakörben dolgozik tovább az Nkt. 99. §-ának (14) bekezdésében foglalt kivételszabály alapján. Ekkor helyesen jár-e el a munkáltató, amennyiben a munkakörváltozás időpontjában a pedagógust – az Nkt. fentiek szerinti, pedagógus alkalmazására vonatkozó kivételszabálya alapján – gyakornok fokozatba sorolja [a magasabb szintű jogszabály (Nkt.) – ellentmondás esetén – lerontja az alacsonyabb szintű jogszabályt (326/2013. Korm. rend. 2. §-át])? Vagy a közalkalmazottat a "megszerzett joga" alapján nem kell visszasorolni a gyakornok fokozatba? A 326/2013. Korm. rend. 2. § (1) bekezdés alapján: "A köznevelési intézményben a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust, továbbá a (3) és (4) bekezdés, valamint a 13. § (3) bekezdése szerinti esetben a pedagógust gyakornok fokozatba kell besorolni, kivéve abban az esetben, ha korábban már ennél magasabb fokozatba való besorolásra jogosultságot szerzett". A gyakornok fokozatba történő visszasorolás esetén a nyelvvizsga – gyakornoki időn belüli – megszerzésekor át lehet-e sorolni a pedagógust a pedagógiai asszisztensi munkakörben letett sikeres minősítő vizsga alapján PED I. fokozatba? Amennyiben igen, ki kell-e várnia a következő év első napját, vagy a korábbi minősítő vizsgától függetlenül a pedagógusnak újból minősítő vizsgát kell tennie?

Kérdés: Több mint hat év egyéb jogviszonnyal, ám nyelvvizsga hiányában óvónői szakképzettséggel nem rendelkező, óvodapedagógus munkakörbe felvenni kívánt közalkalmazott besorolása során helyesen jár-e el a munkáltató, amennyiben az Nkt. 99. §-ának (14) bekezdése szerinti kivételszabály alapján gyakornoki fokozatba sorolja a közalkalmazottat, és a minősítő vizsga sikeres letételét követően, a következő év első napján sorolja csak át Pedagógus I. fokozatba? Vagy a nyelvvizsga megszerzését és a diploma kiállítását követően azonnal átsorolható PED I. fokozatba a közalkalmazott, különös tekintettel arra, hogy amennyiben a dolgozó a nyelvvizsga megszerzését és a diploma kiállítását követően helyezkedne el óvodapedagógusként, akkor a 326/2013. Korm. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése alapján PED I. fokozatba kellene sorolni?