Rendkívüli munkaidő és állásidő – értelmezése munkaidőkeretben

Kérdés: Az Mt. tartalmaz-e olyan tételes szabályt, amely jogalapot ad a munkáltatónak arra, hogy a foglalkoztatási kötelezettségéből eredő beosztás szerinti (rendes) munkaidőben teljesítendő havi óraszám mértékét csökkenthesse annak érdekében, hogy egy munkaidő-beosztástól eltérő (rendkívüli) munkaidőben végzett munka megvalósulása esetén a munkáltató mentesülni tudjon a rendkívüli munka idejére járó időarányos alapbér megfizetésétől? A munkáltató csak a munkaszerződés szerinti havi alapbért és a rendkívüli munka bérpótlékrészét szeretné megfizetni. Ha erre nincs törvényes lehetőség, de a munkáltató mégis csökkentette a beosztás szerinti órák számát (kevesebb rendes munkaidőt osztott be a havi keret mértékénél), akkor ebben az esetben a munkáltató rosszabbul jár-e, mert a rendes munkaórákra járó időarányos alapbéren felül köteles lesz megfizetni a munkavállaló részére egyrészt a beosztani elmulasztott órákért az állásidőre járó időarányos alapbért, másrészt a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért az időarányos alapbért és a bérpótlékot? Jól gondolom, hogy a munkavállaló munkaszerződésében szereplő alapbér összege kizárólag csak a rendes munkaidőben végzett munka ellenértéke lehet (EBH2002. 788), tehát "a felek megállapodásával" rendkívüli munka esetén sem az arra járó időarányos alapbért, sem a bérpótlékot nem lehet az alapbér részének tekinteni?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződés alapján a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési, míg a munkáltatót foglalkoztatási és bérfizetési kötelezettség terheli. A rendelkezésre állási, valamint foglalkoztatási kötelezettség időbeli mértékét a munkaszerződés alapján irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Munkaidő mértéke rehabilitációs ellátás mellett

Kérdés: A rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállalónak a keresetkorláton felül van munkaidőkorláta is?
Részlet a válaszából: […] A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát [Mmtv. 10. § (2) bek. b) pont]. A törvény csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Havibér – a munkaszüneti napra járó rész számítása

Kérdés: 2019. november 4-én (hétfőn) kezdtem új munkahelyen dolgozni. Előző munkahelyemen a munkaviszonyom november 3-ával, vasárnappal ért véget. Mindkét helyen havibérben voltam/vagyok. Az előző munkahelyem novemberre nem akar már munkabért fizetni nekem, arra hivatkozva, hogy novemberben 3-ig, amíg ott volt munkaviszonyom, nem volt munkanap (nov. 1. ünnep, nov. 2-3. pedig hétvége). Az új munkahelyem tájékoztatása szerint viszont ők csak a november 4. utáni időszakra terveznek arányosan fizetni, mivel náluk ettől kezdve van munkaviszonyom. Tört hónap esetén, ilyen esetben, mi az időarányos munkabér számításának a helyes módja?
Részlet a válaszából: […] A havibéres munkavállalók esetében nincs tételes szabály arra vonatkozóan, hogy az általános munkarend szerinti, azaz a hétköznapra eső munkaszüneti napra milyen díjazást kell fizetni; szemben az óra- vagy teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalókkal, akik esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Készenléti jellegű munkakör – a munkavégzés és a rendelkezésre állás ideje

Kérdés: A telefonos ügyfélszolgálatunkon készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatunk egy hölgyet. Napi négy órában van bejelentve, de mivel a készenléti jellegű munkakör jellegzetessége, hogy a munkaidő legalább egyharmadát pihenéssel töltheti, a munkaszerződése szerint napi hat órát dolgozik. Szabályos-e így a munkavégzése?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő mértékére vonatkozó levezetés nem helyes, amely a készenléti jellegű munkakör fogalmának téves értelmezéséből ered. Az Mt. szerint készenléti jellegű a munkakör, ha a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Szabadságelszámolás – nem változtatható meg év közben

Kérdés: Fizikai munkavállalóink egy részének a munkaidő-beosztása szeptembertől megváltozott. Addig napi nyolc órában foglalkoztattuk őket, szeptembertől kezdve pedig a beosztás szerinti munkaidejük napi 12 óra. Négyhavi munkaidőkeretben dolgoztak és dolgoznak most is. Ha a munkáltató 2019-ben napban kezdte el kiadni a szabadságot a munkavállalóinak, áttérhet-e év közben az órában történő nyilvántartásra? Kell-e ehhez a munkavállalók beleegyezése, értesítése?
Részlet a válaszából: […] Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltató a szabadságot (és a betegszabadságot) valóban elszámolhatja, nyilvántarthatja – választása szerint – órában vagy munkanapban. A törvény úgy fogalmaz, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Részmunkaidő – a beosztás szerinti munkaidő nem arányosítandó

Kérdés: Részmunkaidős munkavállaló esetén a napi 12 órás beosztást kell-e arányosítani, azaz a 4 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalót lehet-e napi 6 órát meghaladó munkára is beosztani?
Részlet a válaszából: […] Az általános teljes napi munkaidő nyolc óra, de a felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak (részmunkaidő) [Mt. 92. § (1), (5) bek.]. A feleknek ez a megállapodása a munkaidő mértékére vonatkozik, és azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Pihenőnapi túlóra ellenértéke – pótlék és másik pihenőnap

Kérdés: Ha a munkavállaló a pihenőnapján végez munkát, de csak 20 percet, akkor ilyen esetben is egy teljes másik pihenőnapot kell kiadni részére?
Részlet a válaszából: […] A rendes munkaidőre járó munkabérén felül a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Munkaidőkeret kihasználatlan órái – a bérlevonás tilalma

Kérdés: A munkáltató munkaidőkeretben több műszakos munkarendben foglalkoztatja a munkavállalókat, egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazva. A munkavállalók havibéres díjazásban részesülnek, nem magasan kvalifikált, alacsony beosztású munkakörben dolgoznak. A munkáltató a hat hónapos munkaidőkeretben a heti két pihenőnapon túl kiegyenlítő (szabad)napokat is beoszt. Figyelmetlenség vagy egyéb ok miatt a munkaidőkeret végén kiderült, hogy több munkavállaló kevesebb óraszámot dolgozott, mint a keret általános munkarend szerinti törvényi órái összesen voltak. Az így "kiesett" munkaórákra jutó összeget – az előlegnyújtásból eredő követelés alapján – az utolsó havi munkabérből levonták, több mint nyolcvanezer forintot. Amennyiben a rövidebb ledolgozott munkaidő nem a munkavállaló(k) oldalán felmerülő okból alakult (nem volt betegség vagy saját kérés alapján távol), csupán a munkaidő-beosztása volt hiányos, hibás, megállapítható-e, hogy a munkáltató méltányos mérlegelés hiányában, aránytalan sérelmet okozott? Csak munkaügyi perben vagy egyéb módon is visszakövetelhető-e a levont munkabér? Felmerülhet-e, hogy a munkáltató gyakorlata, több munkavállalót is érintve, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadság utólagos ledolgozása – nem jogszerű

Kérdés: A szabadságot ledolgoztathatja a munkáltató? Ha elmegyek két napra szabadságra, ledolgozhatom napi 12 órában négy napon keresztül? Ez így szabályos?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt munkáltatói eljárás nem jogszerű. A fizetett szabadság mint alkotmányos alapjog célja ugyanis a munkavállaló pihenése, regenerálódása, amely időtartamra is megilleti a munkabére [Alaptörvény XVII. cikk (4) bek.]. Ha a munkáltató a szabadság idejére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.
Kapcsolódó címkék:      

Pedagógus munkaideje a nyári szünet alatt – tanítás nélküli munkanapok

Kérdés: Nem szorgalmi időszakban hogyan kell töltenie a pedagógusnak a munkaidőt? Milyen munkaidő vonatkozik erre az időszakra? Ha például egyik nap reggel fél 8-tól este 5-ig egyetlen szóbeliző diák miatt bent kell lennem az intézményben, akkor lehetőségem van esetleg másnap rövidebb időt bent tölteni, vagy egyáltalán be sem jönni?
Részlet a válaszából: […] A pedagógusok szabadságát általában a tanítási szünetekben kell kiadni, de szabadságuk nem "fedi le" a tanítási szünet teljes időtartamát. Vagyis a nyári szünet alatt is lehet a pedagógusnak munkavégzési kötelezettsége, ezek az ún. tanítás nélküli munkanapok....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.
1
9
10
11
31