997 talált cikk a munkaidő-beosztás kifejezésre

Kérdés: Munkavállalóink háromhavi munka­időkeretben (2011. január-március) dolgoznak, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alapján hetente 3-4 munkanapon át napi 12 órát. Mindig gondot okozott az a kérdés, hogy hogyan járjunk el, ha félidőben (pl. a harmadik hónap közepén, március 16-án) új munkavállaló lép be hozzánk. Ilyenkor az új munkavállaló beosztását nyilván igazítanunk kell a többiekéhez, ugyanakkor amíg más munkavállalókat a keret átlagában megfelelően kompenzáljuk, addig egy új belépőnél a munkaidőkeret töredéke alatt ezt nem sikerül megoldanunk. Így a keret végén vagy kevesebb, vagy több munkaórája lesz az átlagnál. Hogyan lehet kezelni az ilyen helyzetet?

Kérdés: Egyik munkavállalónkat a heti pihenőnapján kívánjuk rendkívüli munkavégzésre kötelezni. Mivel előre látjuk, hogy csak szombat reggel 8 és 10 óra, valamint 11 és 13 óra között van szükségünk a munkájára, megtehetjük-e azt, hogy 10 órakor hazaengedjük, de később – mintha ez akkor derülne ki – ismét felhívjuk telefonon, visszahívjuk 11 órára, és ebből következően nem fizetjük ki számára a 10 órától 11-ig tartó időszakot?

Kérdés: Jár-e munkaközi szünet azon részmunkaidős munkavállalóink számára, akiket négyhavi munkaidőkeretben egyenlőtlen munkaidő-beosztásban úgy foglalkoztatunk, hogy a hét adott napjain csak négy-öt órát dolgoznak, míg más napokon akár nyolc-kilencet is?

Kérdés: Munkavállalóinknak a heti pihenőnapját át kívánjuk helyezni egy héttel későbbre, így az első héten 6, a második héten 4 munkanapot dolgoznának. Van olyan munkavállalónk, aki mindkét héten szabadságát tölti, összesen 10 napot. Ilyen esetben az egyes hetekre hogyan kell elszámolni a szabadságokat, kell-e alkalmazni a heti kettőnél több, illetve kettőnél kevesebb pihenőnapot biztosító munkarendre vonatkozó szabályokat?

Kérdés: Üzletünk a hét minden napján 8-20 óráig van nyitva. Három értékesítőt foglalkoztatunk váltakozó munkaidőben. Valamikor egy nap 2 értékesítő dolgozik 8 órában úgy, hogy az egyik 8-16 óráig, a másik pedig 12-20 óráig végez munkát. Valamikor úgy dolgoznak ketten, hogy az egyik 8 órában, a másik 4 órában végez munkát, pl. egyikük 8-12 óráig és a másik 12-20 óráig, vagy 8-16 óráig az egyik és a másik 16-20 óráig. Ritkán az is előfordul, hogy egyetlen értékesítő dolgozik 8-20 óráig. Jár-e a munkavállalóknak délutáni műszakpótlék, és milyen feltételekkel?

Kérdés: Technológiafejlesztő mérnökeinket egy műszakos munkarendben, fix munkaidő-beosztással (H-P 8.00-16.30) alkalmazzuk. Munkájuk szorosan kapcsolódik az üzemi munkához, ahol három műszakban dolgoznak a kollégák, ezért a betanulási időszakban a technológiafejlesztő mérnökök 1-1 hetet délután (14.00-22.00) és éjszaka (22.00-06.00) is dolgoznak. Erre az időszakra nekik műszakpótlékot kell számfejtenünk (délutános és éjszakai műszakpótlékot), vagy csak az éjszakai munkavégzésre járó 15%-os pótlékot?

Kérdés: Az Mt. 147. § (3) bekezdése szerint a munkaidő-beosztás szerinti pihenőidőben végzett munka esetén 50 százalékos pótlék merül fel, ha munkavállaló másik pihenőidőt kap. Ez azt is jelenti, ha munkavállalónak az egy héttel korábban elkészített munkaidő-beosztás szerint délelőtt kellett volna munkát végeznie, de cserélt a délutánra beosztott munkatársával, mert délelőtt magánjellegű elfoglaltsága volt, akkor mindkét munkavállalónál 50 százalékos pótlékot kell fizetni?

Kérdés: Hó végével felmentettük az egyik, prémiumévek programba való belépéshez szükséges feltételekkel rendelkező alkalmazottunkat. Időarányosan elég sok szabadsága maradt, a prémium­évek programban azonban tudom, hogy nem jár szabadság. Jogszerűen megváltható-e a szabadság? Ha nem, van-e lehetőség arra, hogy – természetesen beleegyezésével – visszavonjuk felmentését, és először természetben kiadjuk a szabadságát, majd az alkalmazottal egyetértésben közös megegyezéssel módosítsuk a kinevezését a programba való belépés céljából.

Kérdés: Munkavállalónk bejelentette, hogy felvételt nyert levelező tagozaton teljesítendő iskolai rendszerű (főiskolai) képzésre. Kéthetente két teljes munkanapra kiesik a munkából. Szeretné, hogy az Mt. tanulmányimunkaidő-kedvezményre vonatkozó szabályában megjelölt – ugyan nem fizetett, de állítása szerint alanyi jogon járó – szabadidőt biztosítsuk a számára. Jogos a követelése? Valóban megteheti a munkavállaló, hogy a munkáltató beleegyezése nélkül távol marad a munkától akár kétheti rendszerességgel? Milyen jogszerű lehetőségei vannak a munkáltatónak ez esetben?

Kérdés: Van-e jogi lehetőségünk arra, hogy a cégünknél október hónap végén esedékes körülbelül 1 heti leállás időtartama alatt fizetés nélküli szabadságra küldjük azokat az alkalmazottakat, akiknek a munkaerejét nem tudjuk igénybe venni a teljes raktárkészletünk másik régióba történő átköltöztetése során?