Szabadság – részmunkaidős nyugdíjasnak

Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg azt a nyugdíjas munkavállalót, akinek munkaideje heti 3x3 óra?
Részlet a válaszából: […] ...egy szabadságnapraháromórai távolléti díj illeti meg).A másik különbség, hogy – mivel az érintett munkavállalórészére a munkaidő-beosztása heti kettőnél több pihenőnapot biztosít – aszabadság kiadása során az Mt. 135. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Szabadságkiadás – egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, több műszakos munkarendben (nappali, délutáni és éjszakai műszakban) foglalkoztatnak. Általában hetente két pihenőnapra és egy szabadnapra vagyok jogosult, de ezek mindig más-más napra esnek egy négyhetes időtartamon belül, vagyis négyhetente ismétlődik a munkaidő-beosztásom. Munkáltatóm, ha egész hétre szabadságra kívánok menni, a szabadnapjaimra is kiírja a szabadságot. Mindez törvényes? Hogyan alakul a szabadság kiadása, ha egy héten csak pár napra mennék szabadságra? December 24-én, szerdán reggel leáll az üzem. Mi elméletileg ezen a héten szerdán szabadnaposok vagyunk, csütörtök-péntek fizetett ünnep, de a munkáltatóm december 24-étől december 31-ig szabadságot akar kiírni. Jogszerű az eljárása?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 135. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy aheti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadságkiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve amunkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Diákmunkát végző munkavállalók szabadsága

Kérdés: Gimnazista fiunk (17 éves) még a nyári szünet alatt diákmunkát vállalt két hónapra. Felszolgálóként dolgozott heti öt napon, napi négy órában. Munkaszerződésében nem szerepelt, hogy szabadságra lenne jogosult. Munkáltatója állítása szerint részmunkaidőre és ilyen rövid munkaviszonyra nem jár szabadság. Valóban igaza van a munkáltatójának?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatottmunkavállalókat illetné meg. Ebből következően, ha a részmunkaidőbenalkalmazott munkavállaló a hétnek az általános munkaidő-beosztás szerintiminden munkanapján munkát végez, ugyanolyan mértékű szabadságra jogosult, minta teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Rendkívüli munkavégzés és sztrájk miatt kiesett munkaidő elszámolása

Kérdés: Három műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóink részére egyéves munkaidőkeretet határoztunk meg 2008. szeptember 1-jétől, kollektív szerződéssel. Az egyik nehézséget az jelenti, hogy a munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munkavégzés maximális korlátját mely naptári évben vegyük figyelembe, hiszen a munkaidőkeretünk átnyúlik a következő évre is. A másik kérdés: az esetleges munkabeszüntetések (sztrájk) által kieső munkaidőt szükséges-e beleszámítanunk a munkaidőkeretbe?
Részlet a válaszából: […] ...a 2009.évben irányadó éves mértékbe kell beszámítani. Megjegyezzük, a rendkívüli munkavégzés másik esete, amikor amunkáltató a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzésre utasítja. Az ilyenrendkívüli munkavégzés mértékét azon naptári évben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Készenlét – betörésjelző riasztása miatti rendelkezésre állás

Kérdés: Készenlétnek számít-e, ha valakinek a napi nyolcórás munkáján kívül az is feladata, hogy munkaidőn kívül (délután 17 órától reggel 9 óráig) behívható legyen a betörésjelző riasztása esetén? Ez általában havonta egyszer meg is történik. Milyen díjazás jár részére?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerint a munkavállalótrendes munkabérén felül bérpótlék is megilleti. Az Mt. 147. §-ának (2) és (3)bekezdése szerint a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan,illetve a munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munka esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Foglalkoztatás osztott munkakörben

Kérdés: Cégünknél a rendészeti dolgozók két csoportba sorolhatók: a) a portaszolgálat, amely folyamatosan üzemel; itt napi 8 órában dolgoznak, órabérben, b) a belső rendészet, ahol havidíjasok piaci napokon és kamionok érkezésekor teljesítenek szolgálatot, szintén napi 8 órában. A portaszolgálat 0-24 órás. A munkakör készenléti jellegű, de ez nincs munkaszerződésében rögzítve. A másik csoport, a belső rendészet nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) járőrözik, árubeszállításkor (kedd, szerda, szombat) felügyel. Mivel mindkét munkakör szerepel a munkavállalók szerződésében, így szabadon helyezhetjük át őket. Fő gond a bér, mivel a fix havidíjas bér alapvetően a belső (pótlékmentes) szolgálat szerint magasabban lett megállapítva, így ha egy ilyen kollégát portaszolgálatra átsorolunk, a pótlékokkal jóval többet keres, mint az eredetileg kinti kollégák. Ha egy külsős meg bejön, itt nem kap pótlékot, ezért kevesebbet keres, mint szokott. A munkaköri leírása mindkét csoportnak egységes: Munkaideje heti 40 óra a vezetője által készített beosztásnak megfelelően. a) folyamatos portaszolgálati beosztásnál: 12 óra szolgálat, 24, illetve 48 óra szabadidő, b) külső-belső rendészként a nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) szolgálat a nyitva tartási időben, a vezető beosztása szerint. Egyéb napokon üzemidőben a vezető beosztásának megfelelően teljesít szolgálatot. Üzemidő piacnapokon: 06-18-ig. Piacnapok: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat. Üzemszünet: vasárnap és ünnepnapokon, és piaci napokon 18-06 óra között. Több esetben piacnapon nincsenek benn 6-18-ig, hanem beosztásuk igazodik a napi feladathoz, esetenként napi 8, 10 óra a munkavégzés. 1. Mit kell feltétlenül a munkaszerződésben rögzíteni? 2. Lehetséges-e egy olyan szabályozás, hogy órabéres lenne mindenki, és ha bent teljesít szolgálatot, akkor X Ft/óra a bére, ha pedig kint, akkor Y Ft/óra a bére? Itt konkrétan arra gondolunk, hogy a belsős órabér több lenne, mivel itt nagy a forgalom, fokozott odafigyelést követel a szolgálat, és nincs pótlék. A kinti szolgálat a műszakok miatt terhelő, erre adjuk a pótlékot, így a két csoport fizetése megközelítőleg azonos lenne, és nem lenne viszály, hogy ki hová van beosztva. Tehát nem a személyhez kötnénk a bért, hanem a szolgálati helyhez, és ez mindenkinek a szerződésében szerepelne. 3. Foglalkoztatásukkor mire kell figyelni, hogy törvényesen járjunk el? 4. Jól gondolom, hogy a piac nem folyamatos? 5. Milyen pótlékokat kell fizetni egyik és másik csoportnak?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazni, hogy a heti munkaidő mértékét amunkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni [Mt. 119. § (3)–(4) bekezdés].A munkaidő-beosztást – kollektív szerződés eltérőrendelkezése hiányában – legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Munkavégzés otthon – hogyan számolják a túlórákat?

Kérdés: Heti 40 órás munkarendben dolgozó szoftvert forgalmazó és bevezető cég vagyunk. Partnereinkhez alkalmazkodva előfordul, hogy alkalmazottaink a normál munkaidőn kívül, este/éjjel vagy hétvégén (is) dolgoznak. Hogyan kell ezt munkajogilag helyesen kezelni? Rendkívüli munkavégzés-e ez? Hogyan kell díjazni? Hogyan kell dokumentálni? Mi illeti meg a munkavállalót? Nincs szoftveres munkaidő-nyilvántartásunk, és nem dolgozunk munkaidőkerettel sem. Az ilyen munkavégzés nem a telephelyen/központban történik.
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkeretenfelüli időtartam rendkívüli munkavégzésnek minősül [Mt. 126. § (1) bekezdés]. Amunkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződésrendelkezése alapján legfeljebb háromszáz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Elszámolható-e a túlóra a munkaidőkeret terhére?

Kérdés: Munkavállalóinkat havi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Ha egy adott napra 9 óra munkavégzésre osztjuk be a munkavállalót, de ezután még 3 órát túlóráznia kell, elszámolhatjuk-e a munkaidőkeret terhére a túlórát akkor, ha ezzel a plusz 3 órával együtt sem lépné túl az adott havi munkaidőkeretben ledolgozható maximális óraszámot a munkavállaló munkaideje?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazása esetén a rendkívüli munka egyik esete amunkaidőkereten felüli munkavégzés. Ugyanakkor, ha a már előre elrendeltmunkaidő-beosztástól eltérően egy meghatározott napon hosszabb ideigfoglalkoztatja a munkavállalót a munkáltató, ez rendes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Munkanap-áthelyezés szabályai megszakítás nélküli munkarend esetén

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatottakra is irányadóak-e a munkaszüneti napok miatti munkanap-áthelyezés szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 125. §-ának (5) bekezdése alapján amunkaidő-beosztásnak a munkaszüneti napok miatt indokolt változtatását aszociális és munkaügyi miniszter évenként szabályozza. A mindenkori rendelet 1.§-ának (2) bekezdése azonban úgy rendelkezik, hogy szabályai nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Díjazási szabályok megszakítás nélküli munkarend esetén

Kérdés: Cégünk műanyag-alapanyag gyártásával foglalkozik. A termelés teljesen folytonosan történik, a munkavállalók 6+2 munkarendben dolgoznak a következő beosztás szerint: két munkanap 06-14.30-ig délelőttös műszakban, két munkanap 14-22.30-ig délutános műszakban, két munkanap 22-06.30-ig éjszakás műszakban. Dupla bér jár, ha fizetett ünnepen a munkavállaló munkarendjének megfelelően dolgozik? Milyen díjazás jár, ha a fizetett ünnep a szabadnapra vagy hétvégére esik? Vannak olyan időszakok, amikor az üzem leáll. Pl. most a május hónapot ötödikével indítottuk, ezért a munkavállalók nem dolgoztak. Május 1-jére kell számfejteni a fizetett ünnepet?
Részlet a válaszából: […] ...száma – miatt csak e munkarenddel működtethetőgazdaságosan. Ez a kérdésbeli esetben ugyanis nélkülözhetetlen a munkavállalókmunkaidő-beosztásuk szerint munkaszüneti napokon történő foglalkoztatásához[Mt. 118. § (2) bekezdés, Mt. 125. § (1) bekezdés]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
1
87
88
89
91