Találati lista:
861. cikk / 979 Iskolai rendszerű képzésben történő részvétel – munkáltatói beleegyezés nélkül?
Kérdés: Munkavállalónk bejelentette, hogy felvételt nyert levelező tagozaton teljesítendő iskolai rendszerű (főiskolai) képzésre. Kéthetente két teljes munkanapra kiesik a munkából. Szeretné, hogy az Mt. tanulmányimunkaidő-kedvezményre vonatkozó szabályában megjelölt – ugyan nem fizetett, de állítása szerint alanyi jogon járó – szabadidőt biztosítsuk a számára. Jogos a követelése? Valóban megteheti a munkavállaló, hogy a munkáltató beleegyezése nélkül távol marad a munkától akár kétheti rendszerességgel? Milyen jogszerű lehetőségei vannak a munkáltatónak ez esetben?
862. cikk / 979 Fizetés nélküli szabadság – egyoldalú elrendelés?
Kérdés: Van-e jogi lehetőségünk arra, hogy a cégünknél október hónap végén esedékes körülbelül 1 heti leállás időtartama alatt fizetés nélküli szabadságra küldjük azokat az alkalmazottakat, akiknek a munkaerejét nem tudjuk igénybe venni a teljes raktárkészletünk másik régióba történő átköltöztetése során?
863. cikk / 979 Szabadság elszámolása és kiadása részmunkaidő esetén
Kérdés: Egy munkavállaló heti 8 órát dolgozik (általában csak hétvégén 4-4 órát), az évi rendes szabadságát hogyan kell számolni és kiadni?
864. cikk / 979 Kötelező képzés – éjszakai munka mellett?
Kérdés: Heti 40 órás munkaidőkerettel, állandó éjszakás beosztásban (06-18 óráig) dolgozó munkavállalónkat a munkaidőkereten felül – számára ingyenesen – nappal kötelezhetjük-e a munkaköréhez szükséges tanfolyam elvégzésére? Minősülhet-e ez rendkívüli munkavégzésnek?
865. cikk / 979 Ünnepnapi munkavégzés helyett rugalmasabb munkaszervezés
Kérdés: A termelés optimalizálása és külföldi megbízóinkkal való kapcsolattartás érdekében szeretnénk, ha munkavállalóinkat munkaszüneti napokon is foglalkoztathatnánk, erre azonban – az Mt. szabályai alapján – csak akkor van lehetőségünk, ha megszakítás nélkül üzemelne a cég, vagy ha rendeltetésünk folytán üzemelhetnénk ezen a napon. Ezekbe a kategóriákba azonban cégünk nem tartozik bele. Hogyan tudnánk esetleg mégis foglalkoztatni munkavállalókat ezeken a napokon, illetve hogyan lehet egyéb módokon rugalmasabbá tenni a munkaszervezésünket?
866. cikk / 979 Műszakpótlék és rendkívüli munka
Kérdés: A cégemben három műszakos munkarend van, és nincs havi munkaidőkeret. Ha a dolgozó túlmunkát végez, a túlórapótlékon felül az eredeti műszakjának a műszakpótlékja jár, vagy a túlmunka műszakjáé? Például: nappali műszak reggel 6-14 óra. A dolgozó reggel 6-tól 16 óráig dolgozik. A 2 óra túlmunkára az 50% pótlékon kívül kell-e fizetni a délutáni műszakpótlékot?
867. cikk / 979 Pihenőnap vagy munkaszüneti nap?
Kérdés: Ha a fizetett ünnep hétköznapra esik, mint idén augusztus 20-a péntekre, akkor azon a héten jár-e még pihenőnap is? Nálunk a pihenőnapok egyik héten mindig szombatra esnek, a másik héten változóan, valamelyik hétköznapra vagy vasárnapra. Ha viszont azon a héten van ünnepnap, lehet-e az a heti pihenőnap, vagy másikat kell adni?
868. cikk / 979 Külföldi kiküldetés – a napidíj a munkáltató szabályzatában
Kérdés: Munkáltatónknál olyan szabályzat van érvényben, amely alapján mind a külföldi, mind a belföldi kiküldetés esetén az utazás napjára járó költségtérítés egységesen a személyi alapbér 40%-a. Tudomásom szerint a 40%-os költségtérítés csak a belföldi kiküldetés esetén lenne jogszerű.
869. cikk / 979 Munkaidő-beosztás módosítása – munkaszerződésben?
Kérdés: Szükséges-e a munkaszerződésben rögzíteni a munkaidő-beosztás módosítását, jelen esetben azt, hogy egyik munkavállalónk a gyerekek iskolai szünete alatt 2 órával később szeretne kezdeni?
870. cikk / 979 Telephelyen kívüli munka – vagy kiküldetés?
Kérdés: Szervizelési munkákat végző cég vagyunk, működési területünk az ország egyik régiójára terjed ki. A munkavállalók e régión belül végeznek munkát (helyszínre történő kiszállással), munkaszerződésükben is a régió területe szerepel munkavégzési helyként. Az ország más régióiban is működnek ugyanilyen szerviztevékenységet végző cégek, de a cégek között nincs semmilyen tulajdonosi kapcsolat, teljesen különálló cégként működünk. Ugyanakkor megállapodtunk ezekkel a cégekkel, hogy munkavállalóink néha ezen cégeknél is végezhetnek munkát, ezért, ha előfordul, hogy nem tudunk saját régiónkon belül munkát biztosítani a munkavállalók részére, más régiókba küldjük őket munkavégzésre. Egyik esetet sem tekintjük kiküldetésnek, hiszen a munkavállalók szokásosan telephelyen kívül végzik a munkájukat. A szakszervezet szerint azonban – figyelemmel arra, hogy véleményük szerint a munkavállalók kiküldetésben végzik a munkájukat – az Mt. 105. § (6)–(8) bekezdéseiben foglalt kiküldetési díjat kellene fizetnünk részükre, különös tekintettel arra, hogy – a régión kívüli kiküldetések esetében – a napi 8 óra munkavégzésen túl akár 7-8 órát is vezetnie szükséges a munkavállalóknak. Mennyiben megalapozott a szakszervezet véleménye?
