997 talált cikk a munkaidő-beosztás kifejezésre

Kérdés: Egy munkavállaló heti 8 órát dolgozik (általában csak hétvégén 4-4 órát), az évi rendes szabadságát hogyan kell számolni és kiadni?

Kérdés: Heti 40 órás munkaidőkerettel, állandó éjszakás beosztásban (06-18 óráig) dolgozó munkavállalónkat a munkaidőkereten felül – számára ingyenesen – nappal kötelezhetjük-e a munkaköréhez szükséges tanfolyam elvégzésére? Minősülhet-e ez rendkívüli munkavégzésnek?

Kérdés: A termelés optimalizálása és külföldi megbízóinkkal való kapcsolattartás érdekében szeretnénk, ha munkavállalóinkat munkaszüneti napokon is foglalkoztathatnánk, erre azonban – az Mt. szabályai alapján – csak akkor van lehetőségünk, ha megszakítás nélkül üzemelne a cég, vagy ha rendeltetésünk folytán üzemelhetnénk ezen a napon. Ezekbe a kategóriákba azonban cégünk nem tartozik bele. Hogyan tudnánk esetleg mégis foglalkoztatni munkavállalókat ezeken a napokon, illetve hogyan lehet egyéb módokon rugalmasabbá tenni a munkaszervezésünket?

Kérdés: A cégemben három műszakos munkarend van, és nincs havi munkaidőkeret. Ha a dolgozó túlmunkát végez, a túlórapótlékon felül az eredeti műszakjának a műszakpótlékja jár, vagy a túlmunka műszakjáé? Például: nappali műszak reggel 6-14 óra. A dolgozó reggel 6-tól 16 óráig dolgozik. A 2 óra túlmunkára az 50% pótlékon kívül kell-e fizetni a délutáni műszakpótlékot?

Kérdés: Ha a fizetett ünnep hétköznapra esik, mint idén augusztus 20-a péntekre, akkor azon a héten jár-e még pihenőnap is? Nálunk a pihenőnapok egyik héten mindig szombatra esnek, a másik héten változóan, valamelyik hétköznapra vagy vasárnapra. Ha viszont azon a héten van ünnepnap, lehet-e az a heti pihenőnap, vagy másikat kell adni?

Kérdés: Munkáltatónknál olyan szabályzat van érvényben, amely alapján mind a külföldi, mind a belföldi kiküldetés esetén az utazás napjára járó költségtérítés egységesen a személyi alapbér 40%-a. Tudomásom szerint a 40%-os költségtérítés csak a belföldi kiküldetés esetén lenne jogszerű.

Kérdés: Szükséges-e a munkaszerződésben rögzíteni a munkaidő-beosztás módosítását, jelen esetben azt, hogy egyik munkavállalónk a gyerekek iskolai szünete alatt 2 órával később szeretne kezdeni?

Kérdés: Szervizelési munkákat végző cég vagyunk, működési területünk az ország egyik régiójára terjed ki. A munkavállalók e régión belül végeznek munkát (helyszínre történő kiszállással), munkaszerződésükben is a régió területe szerepel munkavégzési helyként. Az ország más régióiban is működnek ugyanilyen szerviztevékenységet végző cégek, de a cégek között nincs semmilyen tulajdonosi kapcsolat, teljesen különálló cégként működünk. Ugyanakkor megállapodtunk ezekkel a cégekkel, hogy munkavállalóink néha ezen cégeknél is végezhetnek munkát, ezért, ha előfordul, hogy nem tudunk saját régiónkon belül munkát biztosítani a munkavállalók részére, más régiókba küldjük őket munkavégzésre. Egyik esetet sem tekintjük kiküldetésnek, hiszen a munkavállalók szokásosan telephelyen kívül végzik a munkájukat. A szakszervezet szerint azonban – figyelemmel arra, hogy véleményük szerint a munkavállalók kiküldetésben végzik a munkájukat – az Mt. 105. § (6)–(8) bekezdéseiben foglalt kiküldetési díjat kellene fizetnünk részükre, különös tekintettel arra, hogy – a régión kívüli kiküldetések esetében – a napi 8 óra munkavégzésen túl akár 7-8 órát is vezetnie szükséges a munkavállalóknak. Mennyiben megalapozott a szakszervezet véleménye?

Kérdés: A kollektív szerződésben az áll, hogy 12 munkanap után egy nap pihenőnap kiadása kötelező. Aratáskor megteheti-e azt a munkáltató, hogy a 13. napra rendkívüli munkát rendel el, a 14. naptól pedig újrakezdi a munkanapok ledolgoztatását?

Kérdés: Munkavállalóink egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak úgy, hogy heti kettőnél több pihenőnapra jogosultak. A két pihenőnapon túli "szabadnapok" minek minősülnek munkajogi szempontból (pihenőnapnak, szabadnapnak)? Hogyan számoljuk el ezeket a napokat például a szabadság szempontjából?