997 talált cikk a munkaidő-beosztás kifejezésre

Kérdés: Kiadhatja-e a munkáltató a szabadságokat azért, hogy meglegyen a havi munkaóraszám?

Kérdés: Sajnos olyan helyzetbe kerültem, hogy a folyamatos műszakrendből átraktak a cégen belül állandó délelőttre. Emiatt elbukom az összes műszakpótlékom. Már 10 hónapja semmi előrelépés az ügyemben. El kell fogadnom a 20-25%-os bércsökkenést, ami ezzel jár? Az alapbérem nem változik, csak a pótlékoktól esek el. Ebben az esetben mit tehetnék?

Kérdés: A régi Mt. szerint a munkavállalónknak, ha utazási ideje munkaidő-beosztás szerinti munka­idején kívül esett, akkor erre az időre személyi alapbérének 40%-a illette meg. Az új Mt.-ben nem találok erre utaló paragrafust. Kérdésem, hogy július 1. után hogyan kell kezelni ezt az időt? A dolgozónak semmilyen díjazás nem jár erre az időre, vagy rendkívüli munkaidőnek számít, és annak megfelelően kell elszámolni? Ezentúl külföldi kiküldetés esetén, ha az utazás a munkavállaló munka­idején kívül esik, kell-e valamilyen díjazást fizetni vagy szabadidőt biztosítani?

Kérdés: Gumiszerelő műhelyünk terheltsége nagyon szezonfüggő. Téli-nyári átszerelések idején nagyon nagy és intenzív, de szezonon kívül változó. Hogy lehet a munkaidőt úgy meghatározni, hogy az a szezonban napi 10-12 óra legyen (2x2 hó), a maradék 8 hónapban viszont szerelőnként heti 2-3 nap 8 óra, esetleg napi 4 óra legyen? Hogyan lehet a munkaszerződést egyoldalúan megváltoztatni? Mit enged az új Mt.?

Kérdés: Az Mt. 147. §-ának (2) bekezdése alapján a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén adandó pótlék helyett a munkáltató előírhatja, hogy szabadidő jár. Egyik munkavállalónk úgy gondolja, hogy a rendkívüli munka ellenértéke a rendes munkabérből, azaz a havi személyi alapbér alapján megállapítható túlóraalapból, valamint az 50%-os vagy 100%-os pótlékból, vagy az ezek helyett adható szabadidőből áll. Ennek következtében – szerinte –, ha a munkáltató úgy dönt, hogy a pótlék helyett szabadidőt biztosít a munkavállaló számára, ettől függetlenül a rendkívüli munkavégzés időtartamára, valamint a szabadidő időtartamára is ki kell fizetnie a munkáltatónak a kiszámított órák alapján az alapot. Tehát ha például 2 órát dolgozott rendkívüli munkavégzéssel a munkavállaló, és ezért 2 óra szabadidőt kapott, akkor – a munkavállalónk szerint – a bérszámfejtéskor azt kell látnia a munkabérjegyzéken, hogy 2 órára eső személyi alapbérrel többet számfejtettünk neki. Szerintünk azonban ez az okfejtés hibás, mert a szabadidő az óraszámra jár, és nem úgy kell tekinteni, hogy csak a pótlékot váltja meg a munkáltató. Kérem, segítsenek eldönteni, igaza van-e a munkavállalónak?

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató a munkaszüneti napok elszámolásakor az alábbi esetekben? A munkaidőkeretben, beosztás szerint dolgozó munkavállaló 23 napot dolgozott, azaz május 1-jén és pünkösdhétfőn is munkát végzett. Neki a munkáltató kifizeti a havi munkabérét és még két napra járó bért. Annak az alkalmazottnak, aki 21 napot dolgozott, és a 2 fizetett ünnepen nem végzett munkát, de a 21 munkanapban május 27-én, pünkösdvasárnap is dolgozott, a havi bérét fizeti ki. A munkáltató állattenyésztést folytat. Munkajogi tájékoztatás alapján akkor fizet ünnepi pótlékot, ha a hétköznapra eső fizetett ünnepen dolgozik az alkalmazott, ha vasárnapra esik a fizetett ünnep, és ezen a napon dolgozik az alkalmazott, akkor nem számol többet a havi alapbérnél.

Kérdés: Olvassuk kollégáimmal az új Mt. 143. § (1) bekezdését. Ha jól értelmezzük, amennyiben kollektív szerződés és a munkaszerződés sem rendelkezik a pótlékról vagy a szabadidőről, akkor a túlórára elegendő a munkavállaló alapbérének kifizetése. Jól olvassuk a törvényt?

Kérdés: Az új Mt. rendelkezése szerint a rendes szabadság kiadásánál azt kell figyelembe venni, hogy az adott napra hány óra munkavégzésre volt beosztva a munkavállaló. Egy 12 órás beosztású napra eszerint 1,5 nap szabadságot kell kiírnom. Hogyan kell ezt értelmezni készenléti jellegű munkakörben, ahol rendszeresen lehet napi 12 óra a napi munkaidő? Ez azt jelentené, hogy a készenléti jellegű munkakörben dolgozó kollégáink egyharmaddal kevesebb rendes szabadságot kapnak, mint a napi 8 órában dolgozó többi munkavállaló?

Kérdés: Milyen foglalkoztatással kapcsolatos feltételeket szabályozhatunk munkáltatói szabályzatban?

Kérdés: Informatikus munkavállalóink rendszerfelügyelőként gyakran teljesítenek ügyeletet. Az új Mt. szerint nemcsak az ügyelet alatti tényleges munkavégzés, hanem a teljes ügyeleti idő rendkívüli munkavégzésnek számít majd. Attól tartok, hogy így nagyon hamar kimerül a rendkívüli munkavégzés 250 órás éves kerete. Van-e más munkaidőszabály, amely során az ügyeleti időt figyelembe kell vennünk az új törvény szerint?