979 talált cikk a munkaidő-beosztás kifejezésre

Kérdés: Szerződés szerint hétfőtől péntekig 40 órában vagyok alkalmazva. Ezzel szemben 12 órát dolgozom minden második nap. Nem kapok pótlékot a negyvennél több órára, vasárnapra és az ünnepnapokra. Hova fordulhatok a panaszommal?

Kérdés: Társaságunknál néhány vezető beosztású kolléga kötetlen munkaidőben dolgozik, esetükben nem tartjuk nyilván a munkaidőt, és túlóra-kifizetés sincs. Amikor a nyári szabadságolások miatt bejönnek helyettesíteni szombaton nem kötetlen munkaidős kollégákat, van-e akadálya annak, hogy túlórapótlékot fizessünk? Tehát nem a saját munkakörükben dolgoznak szombaton 8 órát, ezt szeretnénk honorálni nekik. Összefér-e ez a kötetlen munkaidőre vonatkozó megállapodással?

Kérdés: Amennyiben a beosztás szerinti munka­idő befejezése után a munkavállaló részére rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató, milyen mértékű bérpótlékot (50% vagy 100%) kell fizetni a munkavállalónak, ha a rendes munkaidőnek már olyan napon van vége, mely nap a munkavállaló pihenőnapja? Például a rendes munkaidő-beosztás péntek 16 órától szombat reggel 4 óráig tart, a rendkívüli munkavégzés pedig szombat 4.00-6.00-ig kerül elrendelésre. A munkavállalónak szombaton pihenőnapja van. (A munkanap ebben az esetben a naptári nap.) Ha a példát úgy változtatjuk, hogy munkanap a munkáltató által meghatározott 6.00-tól másnap 6.00-ig tartó egybefüggő 24 óra, változik-e ennek függvényében a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék mértéke?

Kérdés: Az ügyvezetőnk kiadott egy utasítást a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban, amelyben meghatározta, hogy a termelési területen kizárólag az üzemvezető vagy a termelési vezető rendelhet el túlórát. Az utasítást minden faliújságon közzétettük a gyártósorok mellett, illetve csoportos szóbeli tájékoztatót is tartottunk róla a műszakoknak, mivel korábban is sok gondunk volt a túlórákkal. Ennek ellenére több munkavállalónk is a beosztás szerinti munkaidőn túl dolgozott, a műszakvezetők kérésére, ami a hónap végével derült ki, a jelenléti ívekről, illetve azok alapján a munkavállalók elmondásából. A dolgozók szeretnék megkapni a túlóradíjat, viszont nem szeretnénk ezt kifizetni nekik, mivel tudták, hogy milyen utasítások vannak érvényben. Ki kell fizetnünk a túlóradíjat?

Kérdés: 2016. január 1-jétől három műszakos munkarend bevezetését tervezzük, jelenleg egy műszakban működünk, de igen sok túlórával. Kell-e ehhez a változtatáshoz a munkaszerződések módosítása? Ez így már megszakítás nélküli munkarendnek minősül? Amennyiben a munkavállaló nem szeretné vállalni az új munkarendet, felmondhat-e erre hivatkozással, akár azonnali hatállyal? Illetve ebben az esetben felmondhat-e a munkáltató? Jár-e ilyenkor végkielégítés?

Kérdés: Egy termelő, csomagoló cég (rendeltetése folytán nem működik munkaszüneti napon) több műszakos munkarendben foglalkoztat munkavállalókat. Szombat, vasárnap mindig pihenőnap. A héten éjszakás műszakunk is van, mely 22 órától másnap reggel 6 óráig tart. Október 23-a munkaszüneti nap. Ezen a napon dolgozhat-e a műszak reggel hatig, vagy csütörtökön éjfélig be kell fejezni a műszakot, így csak 2 órát dolgoznának? Ilyen esetben megteheti-e a cég, hogy a műszakot vasárnap este 10-kor indítja, és nem a hétfői napon?

Kérdés: Az egyik rendészeti jellegű területen a munkakört készenléti jellegűnek nyilvánította a munkáltató, és ebből adódóan megszakítás nélküli 24/48-as váltási rendű műszakban foglalkoztatják a munkavállalókat. Ez azt jelenti, hogy a 24 órás szolgálatot 48 óra pihenőidő követi. A munkavállalókat a szabadság kiadásáról úgy tájékoztatták, hogy a szabadság mértéke órákban van meghatározva (egy munkanap szabadság 12 órának felel meg, így egy 24 órás műszakhoz 2 munkanap szabadság kell). A munkavállalók között részben elégedetlenség, részben bizonytalanság tapasztalható, és szakszervezetük sem tartja ezt az eljárást törvényesnek. Jogszerű ez az elszámolás? Ha a szabadság mértéke munkaórákban határozható meg, akkor van-e a munkavállalóknak is joguk arra, hogy kisebb-nagyobb ügyeik intézése érdekében ne teljes munkanapot vegyenek ki szabadságként, hanem csak az ügyintézéshez szükséges 2-3 órát? Ezt az egyenjogúság elvére hivatkozva kérdezem.

Kérdés: Az elszámolási időszak vagy a munkaidőkeret alkalmazása biztosít rugalmasabb felhasználást a munkaidő felhasználására?

Kérdés: Kollektív szerződésünk szerint termelési érdekből a munkáltató jogosult hat munkanapot felcserélni szabadnappal. Milyen feltételeket kell betartania, és mire kell ügyelnie?

Kérdés: Két gyermekem van. 8 éves kisfiam tartósan beteg, emelt családi pótlékot is kapok utána. Betegsége miatt nem tudom egyedül elengedni busszal az iskolába. Előző főnököm három éven át engedélyezte számomra a rugalmas munkaidőt. Munkahelyemen a munkaidő 7.45-kor kezdődik, a gyermekeim iskolája viszont 7.30-kor nyitja ki kapuit a diákok előtt, s nekem legalább háromnegyed órára van szükségem, hogy a gyermekeim iskolájából a munkahelyemre beérjek. Idén szeptembertől új főnököm van, aki nem akarja megengedi, hogy későbbi időpontban kezdjem a munkát. Ha mégis megengedné, akkor valamilyen pluszfeladatot kellene vállalnom cserébe. Mondtam neki, hogy a munkámat elvégeztem ugyanúgy, mint bárki más, tovább bent maradtam a munkaidő végén, tehát időben sem dolgoztam kevesebbet. Van-e lehetőségem, jogom rugalmas munkaidő-beosztással dolgozni, vagy az új főnököm megtagadhatja ezt?