183 cikk rendezése:
1. cikk / 183 Bérmódosítási kötelezettség közszolgálati jogviszonyban
Kérdés: A GYED/GYES után visszatérő kismama, aki a Kttv. hatálya alá tartozik, joggal tarthat-e igényt az Mt. 59. §-ában szereplő bérkorrekcióra? A visszatérő édesanyák bérét ugyanis a garantált bérminimumig hozzák fel csak, holott gyakran a szülés előtti időszakban nem a garantált bérminimumot kapta, hanem annál nagyobb összeget. Így a visszatérő anyukák bére sose fogja elérni azokét, akik nem szültek gyermeket, vagy a férfi kollégákét. Erre figyelemmel az Mt. – kérdésben idézett – 59. §-át, melynek értelmében a munkáltató köteles az Mt. 127–132. §-ában meghatározott távollét (pl. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság) megszűnését követően ajánlatot tenni a munkavállaló számára a munkabér módosítására, nem lehet alkalmazni a Kttv. hatálya alá tartozó közszolgálati tisztviselők tekintetében?
2. cikk / 183 Jogfolytonosság „kontra” jogutód nélküli megszűnés
Kérdés: Egy cég jogutód nélküli megszűnése esetén a munkavállalókat átveszi egy másik munkáltató, aki elismeri a jogfolytonosságot. Ebben az esetben tarthat-e igényt végkielégítésre a munkavállaló, ha aláír az új munkáltatónál? Beszélhetünk-e ilyen esetben egyáltalán jogutód nélküli megszűnésről? Az új munkáltató köteles-e ugyanazokkal a feltételekkel átvenni az alkalmazottat? Ilyenkor mi történik a felhalmozott szabadsággal? A helyzetet árnyalja, hogy először a munkavállaló (egyébként GYED-en/GYES-en lévő anyuka) az Mt., majd a Kjt., azután egy újabb jogviszonyváltáskor ismét az Mt. hatálya alá került. Nem kellett volna a Kjt. hatálya alá kerüléskor a szabadságot pénzben megváltani?
3. cikk / 183 Köztisztviselői jubileumi jutalom – kedvezmény nélkül
Kérdés: Egy köztisztviselő jogviszonya a nők kedvezményes öregségi nyugdíja betöltése miatt megszűnik. Iskolai tanulmányait befejezve öt évet KISZ-bizottsági tagként, majd közalkalmazottként, később – 2011 óta – köztisztviselőként dolgozott megszakítás nélkül, így összesen 40 év jogviszonnyal rendelkezik. Amikor még közalkalmazott volt, a jubileumi jutalom számításához figyelembe vették a KISZ-bizottsági tagként létesített munkaviszonyát, azonban köztisztviselőként ezen időszakot kivette a munkáltató. Most, hogy nyugdíjba megy, felmerült a 35 vagy 40 év jubileumi jutalomra jogosult-e a köztisztviselő? Az a rendelkezés, miszerint a 40 évi közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat kell kifizetni, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből négy év vagy ennél kevesebb van hátra, alkalmazható-e ezen esetben?
4. cikk / 183 Vezető állású munkavállaló munkaszerződése és a taggyűlési jóváhagyás
Kérdés: A korlátolt felelősségű társaságok kapcsán a Ptk. 3:188. §-ának (2) bekezdése rögzíti, a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével, felügyelőbizottsági tagjával, választott társasági könyvvizsgálójával vagy azok közeli hozzátartozójával köt. Ezen rendelkezés alkalmazandó a munkaviszonyra is? Másképpen: a szerződés alatt csak polgári jogi szerződést kell érteni, vagy pedig kiterjesztően, bármely szerződést is érteni kell alatta? Utóbbi értelmezés esetén például a vezető állású munkavállalók munkaszerződése kapcsán is alkalmazni kell ezt a rendelkezést? Ha igen, mi a jogkövetkezménye a jóváhagyás elmaradásának?
5. cikk / 183 Személyi illetmény – a megállapítás korlátjai
Kérdés: Közös önkormányzati hivatal egy megüresedő munkakörbe keres köztisztviselőt. Amennyiben olyan személy kerül kinevezésre, aki versenyszférából jön át (az Mt. hatálya alá tartozik), van-e lehetőség személyi illetményt vagy illetményeltérítést adni a számára, ha a korábbi munkáltatója állít ki értékelést [Mt. 81. § (1) bek.]?
6. cikk / 183 Más munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő beszámítása
Kérdés: Van-e annak akadálya, hogy a munkáltató a munkavállalónak más munkáltatóval fennálló munkaviszonyát „beszámítsa”, azaz úgy tekintse, mintha az ő alkalmazásában állt volna a munkavállaló mindvégig? Ha ilyen lehetséges, milyen munkajogi jogintézmények szempontjából jöhet számításba az így beszámított idő (pl. felmondási idő, végkielégítés stb.)?
7. cikk / 183 Jubileumi jutalom – nem jár munkaviszonyban
Kérdés: Önkormányzatunknál a telefonközpontos és a gépkocsivezető – mint fizikai alkalmazott – 2001-ben kikerült az Mt. hatálya alá. Az akkori tájékoztatás, átsorolás a Ktv. 107. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva kimondta, hogy „A közigazgatási szervnél a munkaviszony fennállásáig, …továbbra is biztosítani kell részére azokat a juttatásokat és egyéb jogosultságokat, amelyekre e törvény hatálybalépése előtt közszolgálati jogviszonyban állóként jogot szerzett”. A Kttv. jelenlegi 150. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a Ktv. alatt megszerzett jogosultsági időt a jubileumi jutalomra jogosító időnél figyelembe kell venni. A fenti jogszabályváltozások ellenére a jelenleg Mt. alá tartozó fizikai állományba tartozó munkaviszonyos munkavállaló részére kifizethető-e a 25, illetve 30 éves jubileumi jutalom összege?
8. cikk / 183 Művészeti intézmény vezetőjének határozott idejű foglalkoztatása
Kérdés: Az Eatv. 39. § (1) bekezdés szerinti, Mt. hatálya alá tartozó munkáltató vezetőjére, akit a 41. § (1) bekezdés értelmében határozott időre foglalkoztatnak, alkalmazandó-e az Mt. 192. §-a, annak is különösen a (2) bekezdése?
9. cikk / 183 Jogviszonyváltás – munkaviszonyból egészségügyi szolgálati jogviszonyba
Kérdés: Városunkban a pszichiátriai járóbeteg-szakellátót 1996-tól kezdve egy kft. működteti (az önkormányzat és a kft. megállapodása alapján), a dolgozók munkaviszonyban vannak foglalkoztatva. A kft. úgy döntött, hogy a továbbiakban nem kívánja ellátni ezt a feladatot, így 2024 augusztusától az önkormányzat által fenntartott költségvetési intézményként – az önkormányzat döntése alapján – átvesszük a pszichiátriai járóbeteg-szakellátás működtetését. Jól gondoljuk, hogy az Mt. 63. §-a (3) bekezdésének rendelkezése alapján 2024. július 31. napjával a munkaviszonyokat meg kell szüntetni a kft.-nél – hiszen a továbbiakban a dolgozók nem az Mt. hatálya alá tartozó foglalkoztatóhoz fognak tartozni –, és intézményünk pedig, mint egészségügyi szolgáltató 2024. augusztus 1. napjától alkalmazza a dolgozókat egészségügyi szolgálati jogviszonyban? Amennyiben a kft.-nél a munkaviszonyokat meg kell szüntetni, a dolgozókat megilleti a végkielégítés és a felmondási idő?
10. cikk / 183 Köznevelési foglalkoztatotti jutalom – a jogszerző idők
Kérdés:
Tankerületi központunk gyógypedagógus munkakörben dolgozó pedagógusa 1999 és 2002 között (összesen: 3 év 7 hónapot) családgondozó munkakörben dolgozott egy foglalkoztatási, szociális és közművelődési kht. családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnál. Az Oktatási Hivatal (OH) a minősítő eljárásban való részvételhez a kolléganő fenti időszakát elfogadta a gyakorlati idő beszámításához. Jól értelmezzük-e a jogszabályt azzal, hogy az OH-tól függetlenül a fenti időszakot a köznevelési foglalkoztatotti jutalomhoz jogosító időszaknak nem számíthatjuk be, mert sem a foglalkoztató státusza (és a foglalkoztatott jogviszonya) okán (közhasznú társaság, munkaviszony), sem a munkakör alapján (családgondozó nem pedagógus munkakör) nem felel meg a Púétv. 105. §-a (6)–(8) bekezdéseinek és a 401/2023. Korm. rendeletnek?
