Pótszabadság gyermek után köztisztviselőknek – igazolás és adatkezelés

Kérdés: Az önkormányzatnál foglalkoztatott közszolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban állókkal, ügykezelőkkel kapcsolatban a Kttv. 102. §-a rendezi a közszolgálati tisztségviselők gyermekek után járó pótszabadságát. A Kttv. 6. §-a értelmezi a gyermek és szülő fogalmát. Köteles-e ellenőrizni a munkáltató például az elvált szülők esetében leadott nyilatkozatokat, mikor az elvált szülő nem él egy háztartásban a gyermekével, vagy az élettársa gyermekével él egy háztartásban? A munkáltató milyen igazolás bemutatására kötelezheti (pl. lakcímkártya) a munkavállalóját a gyermekek után járó pótszabadság megállapításához? Elegendő-e a munkavállaló jognyilatkozata, hogy hány gyermeket nevel, illetve hány gyermek után kívánja igénybe venni a szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. értelmében a gyermek után járó pótszabadság – a saját munkavégzésre irányuló jogviszonyában – mindkét arra jogosult szülőt köztisztviselőként vagy ügykezelőként is megilleti. A gyermek fogalmán a pótszabadság szempontjából csak azt a gyermeket lehet érteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Jegyző közszolgálati jogviszonyban nyugdíjasként

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal jegyzője betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt. A polgármester, illetve a jegyző is szeretné a továbbfoglalkoztatását úgy, hogy kéri a nyugdíj megállapítását folyósítás nélkül. A Tbj-tv. 6. §-a alapján kikerül a biztosítotti körből, mentesül a járulékfizetés alól. Ennek alapján az illetményét csak az szja-levonás terheli, a munkáltatónak sincs járulékfizetési kötelezettsége. Viszont, mivel kérte az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását, a Tny. 83/C. §-a alapján az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt nyugdíjasnak minősül.
1. Lehet-e jegyző (közszolgálati tisztviselő) továbbra is, ha nyugdíjasnak minősül, de nyugellátást nem vesz fel a jogviszony fennállása alatt? Elég-e, ha a polgármesterrel megállapodnak, nem kell hozzá külön kormányzati engedély [Kttv. 39. § (6a) bek., 228/A. §]?
2. Jubileumi jutalomra jogosult-e az öregségi nyugdíjasnak minősülő közszolgálati jogviszonyban álló munkavállaló, ha a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása után tovább dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a válasz igen – a Kttv.-ben meghatározott feltételekkel –, jegyző maradhat az a személy, aki e törvény alkalmazásában nyugdíjasnak minősül. A Kttv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján nyugdíjasnak minősül, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Szabadság a közszolgálat különleges jogállású szerveinél

Kérdés: A Küt. hatálya alatt álló szerv köztisztviselőinek járó szabadságot az esedékesség évében, kivételes esetben az esedékesség évét követő év június 30-ig kell kiadni, illetve kivenni, a Küt. 64. §-ában meghatározott szabályok szerint. Ezt követően a szabadság nem adható ki és nem vehető igénybe. Amennyiben a köztisztviselőnek mégis marad június 30-át követően az előző évről szabadsága,
a) az a továbbiakban nem adható ki, és nem vehető igénybe, azonban a jogviszony megszűnésekor a fennmaradó szabadsághoz hozzá kell számítani, és pénzben meg kell váltani, vagy
b) az elveszik, és a jogviszony megszűnésekor nem számítható hozzá a megmaradt szabadsághoz, így megváltására sem kerülhet sor, vagy
c) évente – július folyamán – megváltásra kerül?
Részlet a válaszából: […] A Küt. 64. §-a határozza meg a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseket. A 64. § (1) bekezdése szerint a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni. A munkáltató szolgálati érdek eseténa) az alapszabadságot az esedékesség évét követő év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Párhuzamos jogviszonyok – a szabadságra való jogosultság

Kérdés: Közös városi önkormányzati hivatalnál teljes munkaidős, közszolgálati jogviszonyban álló munkavállaló párhuzamosan a város önkormányzatánál négyórás részmunkaidős munkaviszonyban áll egy TOP-os pályázat keretében. A közös önkormányzati hivatal (jegyző, köztisztviselők) és az önkormányzat (polgármester, képviselők stb.) hivatala tulajdonképpen két különböző szervezet, kiszolgáló szerve vagyunk a város önkormányzatának. Mindkét jogviszonyából jár-e részére az alap- és pótszabadságon felül a gyermekekre járó és egyéb jogcímen a szabadság?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő személy a város közös önkormányzati hivatalánál köztisztviselő 8 órában, mellette a város önkormányzatánál munkaszerződéssel 4 órás jogviszonya van, egy TOP-os pályázat keretében. Válaszunk igen, mind a teljes munkaidős közszolgálati jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Alpolgármester – a munkáltatói jogkör határai

Kérdés: A település polgármestere lemondott, ugyanezen időpontban szűnik meg a jegyző jogviszonya is nyugállományba vonulása okán. Az alpolgármester jogosult-e a jegyzői pályázat lebonyolítására és az új jegyző kinevezésére?
Részlet a válaszából: […] A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ, de több alpolgármestert választhat. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Köztisztviselő nyugdíjazása és a jubileumi jutalomra jogosultság

Kérdés: A köztisztviselő (önkormányzat) jogviszonya megszűnik a nők 40 év jogviszonya miatti nyugdíjazással. A jubileumi jutalmat ki lehet-e fizetni előre (25., 30., 35., 40. év), ha 1-2 éve hiányzik a jubileumi jutalomhoz szükséges szolgálati időből?
Részlet a válaszából: […] A 2012. II. 29. napjáig hatályos Ktv. 49/E. §-ának (5) bekezdése – az ott írt feltételek fennállása esetén – valóban előírta a jubileumi jutalom előrehozott kifizetését a közszolgálati jogviszony megszűnésének azon eseteire, amikor a jubileumi jutalomra jogosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Köztisztviselői kinevezés munkaviszony mellett

Kérdés: Új köztisztviselőt szeretnénk felvenni közterület-felügyelői munkakörbe. A leendő kolléga jelezte, hogy munkaszerződéssel egy cégnél is dolgozik. Foglalkoztathatjuk-e ebben az esetben, ha nem szünteti meg a munkaszerződését? Köztisztviselői és munkavállalói jogviszonya is lehet egyszerre?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény nem tartalmaz speciális, szakmai összeférhetetlenségi szabályt a közterület-felügyelőkre vonatkozóan, a Kttv. rendelkezései lesznek egyedül irányadóak a kérdés szerinti összeférhetetlenség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Közszolgálati jogviszony létesítésével kapcsolatos kérdések

Kérdés: 1. A Kttv. 62/A. §-a szerint, ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, kormányzati szolgálati jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Figyelembe véve a Kttv. 260/C. §-át, polgármesteri hivatalnál való közszolgálati jogviszony létesítése esetében is érvényes a fenti szabály? 2. Amennyiben igen, akkor a kinevezés során a Kttv. 46. §-ának (1) bekezdése alapján próbaidő nem köthető ki? 3. A Kttv. 69. §-a (11) bekezdésének b) pontja alapján a köztisztviselő új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a korábbi jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét három év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni? 4. A Kttv. 133. §-ának (8) bekezdése alapján a korábbi munkáltató által a tárgyévre megállapított eltérítés mértékére az új munkáltatónál a tárgyévben akkor van lehetőség, ha a jogviszony létesítését követő 45-60 napon belüli, soron kívüli teljesítményértékelése alapján megállapításra kerülhet? 5. Amennyiben próbaidő nem köthető ki, és folyamatosnak tekintendő a jogviszony, a belépés napjával fennmarad-e a korábbi munkáltatónál megállapított közigazgatási alapvizsga/szakvizsga határidő, vagy a Kttv. 122. §-ának (4) bekezdése szerinti szakvizsga teljesítéséhez kapcsolódó fizetési fokozatban való ún. átsorolásstop? 6. Amennyiben az alapvizsga/szakvizsga már teljesített, a Probono felületéhez kapcsolódó képzési kötelezettség szintén a belépés napjától kötelező? Vagy mindezeket felülírja a Kttv. 122. §-a a határidők megállapításával? 7. Vajon az adományozott cím elveszik a címmel rendelkező köztisztviselő Kttv. 62/A. §-a szerinti jogviszony-létesítése esetében, tekintettel arra, hogy nem rendelkezik a jogszabály erre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] 1. A Kttv. 62/A. §-a a polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők esetében is alkalmazandó. Ez egyrészt a Kttv. 226. §-ának (1) bekezdéséből következik, amely szerint a közszolgálati jogviszonyban a Kttv. kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Alpolgármester újraválasztása – a végkielégítés időarányos visszafizetése

Kérdés: Az alpolgármester jogviszonya 2019. október 13-án megszűnt, így a Kttv. 225/D. §-a alapján 3 havi végkielégítésben részesült, amelynek összege bruttó 2 727 000 Ft, nettó 1 813 455 Ft volt. Az új képviselő-testület 2019. november 4-én újra alpolgármesternek választja a korábbi tisztségviselőt, így a végkielégítés időarányos részét vissza kell fizetnie. Az alábbi esetben hogyan kell számolni, és mekkora összegű visszafizetési kötelezettsége keletkezik az alpolgármesternek?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 225/D. §-ának (1) bekezdése rendelkezik a polgármester végkielégítésre jogosultságáról, ennek részeként a végkielégítés időarányos visszafizetésének kötelezettségéről, ha a polgármester a foglalkoztatási jogviszonya megszűnését követő három hónapon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Hozzátartozók kinevezése alá-fölé rendeltségi pozíciókba

Kérdés: A cég, ahol dolgozom, egy 20-25 fős társaság. Itt a társaságon belül dolgozik egy vezetőhelyettes, valamint az ő testvére mint dolgozó, valamint a testvére felesége mint dolgozó. Jelenleg folyamatban van a testvér feleségének kinevezése egyfajta vezetővé, mint a vezetőhelyettes alatt álló személy, de a testvér felett álló vezető. Nincs ebben valamiféle szabálytalanság, tekintve, hogy rajtuk kívül van a cégnél még vagy 20 dolgozó?
Részlet a válaszából: […] Nincs, mivel a munkáltató azt a személyt és olyan pozícióba nevezi ki, akit és amilyenbe szeretne – ez a munkáltatói minőségből eredő jogosultsága. Ilyen szabály az állami feladatellátáshoz kötődő jogviszonyokra jellemző, így például a közalkalmazotti jogviszonyban [Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.
1
10
11
12
28