Fizetés nélküli szabadságon lévő köztisztviselő összeférhetetlensége

Kérdés: A férje külszolgálata miatt illetmény nélküli szabadságon lévő köztisztviselő végezhet-e ez idő alatt más munkáltatónál munkát, és ehhez elő­feltétel-e az eredeti foglalkoztató közigazgatási szerv engedélye, hozzájárulása, ha a tevékenység nem összeférhetetlen a köztisztviselő eredeti munkájával?
Részlet a válaszából: […]  A Ktv. 41/B. §-a szerint fizetés nélküli szabadságot kellbiztosítani a külszolgálat időtartamára a köztisztviselőnek, ha házastársakülszolgálatot teljesít. Az összeférhetetlenséget szabályozó 21-22. § nemtartalmaz különös szabályokat az ilyen fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Közalkalmazott utazási utalványra való jogosultsága

Kérdés: Megilleti-e az 50%-os kedvezményt biztosító utazási igazolvány a nem aktív – például gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő, vagy felmentési idejüket töltő – közalkalmazottakat? Az utazási igazolványra vonatkozó jogszabály a jogosulti kör meghatározásánál általánosságban csak a "foglalkoztatott" kifejezést használja.
Részlet a válaszából: […]  A 85/2007. Korm. rendelet értelmében "utazási utalvány" alapjánévente 12 alkalommal, a rendelet mellékletben meghatározott kedvezményűmenettérti utazásra jogosult a költségvetési szervek és intézmények – beleértveaz önkormányzati költségvetésből gazdálkodó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Munkaügyi bírság szakszervezet el nem ismerése miatt

Kérdés: A cégünknél működő szakszervezet bejelentése alapján eljárt munkaügyi hatóság a Met. 3. § (1) bekezdés n) pontja alapján bírságot szabott ki azon az alapon, hogy a szakszervezetet a cég nem tekintette képviselettel rendelkező szakszervezetnek. Ugyanakkor a szakszervezet által benyújtott kifogást a cég nem utasította el, egyeztetést kezdeményezett, és a tárgyalásokat lefolytatta, így nem értjük a bírság kiszabásának indokát. Van értelme bírósághoz fordulni a határozat ellen?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetjogosult a munkavállalókat, illetve ezek érdek-képviseleti szerveit közvetlenülérintő jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani.Ha a munkáltató a kifogással nem ért egyet, egyeztetésnek van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Közalkalmazottból kormánytisztviselő – "buktató kérdések"

Kérdés: Május 1-jével az eddig a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónk jogszabály rendelkezésénél fogva beolvadt egy közigazgatási szervbe. Kérdésünk: a közalkalmazott – ideértve különösen a vezetőt, illetve magát az intézményvezetőt – munkaköre hogyan változtatható, különösen annak tükrében, hogy a Ktjv. 6/A. §-a a jogállásváltozás utáni 45. napra írja elő a besorolás elvégzését? Mi a helyzet azokkal, akik összeférhetetlennek bizonyulnak?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 25/D. §-a 2010. november 27. óta kimondja, hogy"külön törvény rendelkezik a közalkalmazott jogviszonyának átalakulásáról abbanaz esetben, amikor jogszabály rendelkezése folytán a munkáltató egésze vagy egyrésze (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Szakmai és közigazgatási címek létszámhoz viszonyított mértéke – együtt vagy külön kell számításba venni?

Kérdés: A hivatali szervezet vezetője a kormánytisztviselők gyorsított előmenetele érdekében szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói, továbbá közigazgatási tanácsadói, illetve közigazgatási főtanácsadói címeket adományozhat a két jogállási törvény együttes értelmezése alapján. Kérdésünk, hogy az adományozás szempontjából együttesen vagy külön-külön kell számításba venni a címekkel rendelkező kormánytisztviselők létszámát?
Részlet a válaszából: […] A kormánytisztviselők jogviszonyában is alkalmazandó Ktv.30/A. § (1) bekezdése szerint a hivatali szervezet vezetője szakmai tanácsadói,illetve szakmai főtanács­adói címet adományozhat a meghatározott feltételekkelrendelkező köztisztviselőnek (kormánytisztviselőnek), és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Közigazgatási szakvizsga – a kieső időre járó díjazás és költségtérítés

Kérdés: Egy vidéki polgármesteri hivatalban dolgozom. A napokban arról tájékoztattak, hogy a közigazgatási szakvizsga letételére előírt kötelezettségem teljesítésének határideje idén ősszel lejár, ezért válasszak mielőbb szakvizsgaidőpontot. Azt tudom, hogy a határidő eredménytelen elteltét követően nem sorolnak előre egészen a vizsga megszerzéséig, más különösebb szankció azonban nincs. Milyen javadalmazásra vagyok jogosult az otthoni tanulás, a felkészítő órák, valamint a vizsgák miatt kieső időre, illetve mely költségeket (vizsgadíj, jegyzetek, könyvek stb.) kell állnom?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 33. § (4) bekezdése szerint a közigazgatási szerv azelőmenetelhez és a központilag vagy a közigazgatási szerv által előírtiskolarendszeren kívüli továbbképzés feltételeit köteles biztosítani. Aköztisztviselőnek az előmenetelhez szükséges, valamint a központilag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Kedvezményes negyvenéves nyugdíjba vonulás – felmentés, végkielégítés és jubileumi jutalom?

Kérdés: A nőket érintően 2011. január 1-jétől bevezetett kedvezményes negyvenéves nyugdíjazási lehetőséggel összefüggésben kérdezzük: az érintett köztisztviselőink kérhetik-e a felmentésüket ilyen jogcímen, jogosultak lesznek-e végkielégítésre, valamint járhat-e nekik kedvezményes jubileumi jutalom? Mindezzel kapcsolatban jelenleg nem találunk egyértelmű szabályozást.
Részlet a válaszából: […] A Tny. 2011. január 1-jétől hatályos 18. § (2a) bekezdéseszerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, akilegalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytőlkezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Köztisztviselői vezetői megbízás visszavonása GYES alatt

Kérdés: Polgármesteri hivatalunkban jelenleg átszervezés zajlik, és felmerült nálunk az a kérdés, hogy van-e bármilyen jogi akadálya, feltétele annak, hogy az állományunkban lévő, de jelenleg már egy éve GYES-en tartózkodó vezetőnek visszavonjuk a vezetői megbízását? Ez esetben hogyan alakul az illetménye, jogosult lesz-e meghatározott ideig a magasabb bérre? Felmenthetjük-e, ha nem találunk részére megfelelő munkakört?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 31. § (5) bekezdése szerint – törvény eltérőrendelkezése hiányában – a vezetői megbízás határozatlan időre szól, és különindokolás nélkül azonnali hatállyal visszavonható, illetőleg a megbízásról aköztisztviselő bármikor, indokolás nélkül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszony felszámolása

Kérdés: Munkavállalóként foglalkoztattunk egy kollégát, ám néhány hónappal később egy ügy kapcsán kiderült, hogy a munkaköre (belső ellen­őr) alapján őt kizárólag közszolgálati jogviszony keretében alkalmazhattuk volna. A hibát orvosolandó, kinevezést szerettünk volna adni számára a munkaköri feladatai változatlanul hagyása mellett, azonban a Ktv. szerinti besorolása alapján járó köztisztviselői illetménye alacsonyabb lett volna a munkaszerződés alapján neki fizetett munkabérénél, ezért az alkalmazott teljesen elzárkózott a felajánlott köztisztviselői jogviszony elfogadásától. Mit tehetünk, ha nem tudunk személyi illetményt megállapítani számára?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 1. § (9) bekezdése értelmében a közigazgatási szervközhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásávalközvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólagközszolgálati jogviszony létesíthető. Az idézett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Közigazgatási munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Közigazgatási szervnél dolgozó fizikai alkalmazottunk a közeljövőben rendelkezni fog az előrehozott öregségi nyugdíj életkori és szolgálati időre vonatkozó feltételeivel. 2001-ben a közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakult át. Ekkor az átalakulásról rendelkező törvény előírta, hogy az átalakult munkaviszony munkáltatói rendes felmondással csak a Ktv. 2001. június 30-án hatályos 17. § (1) bekezdésében meghatározott okokra hivatkozva szüntethető meg. Megítélésünk szerint az előrehozott öregségi nyugdíj szabályai és az Mt. nyugdíjasnak minősülő munkavállaló fogalmát meghatározó rendelkezései alapján nem tudjuk megszüntetni a munkaviszonyát arra hivatkozva, hogy nyugdíjasnak minősül. Ettől függetlenül, amennyiben a munkavállaló szeretne előrehozott öregségi nyugdíjba menni, megszüntethetjük-e a munkaviszonyát közös megegyezéssel?
Részlet a válaszából: […] A Tny. 18/A. § (1) bekezdése értelmében az öregséginyugdíjkorhatár betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultegyebek mellett az a 60. életévét betöltött, 1950-ben született férfi, és az59. életévét betöltött, 1952-ben vagy 1953-ban született nő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.
1
5
6
7
9