Műtőssegéd garantált illetményének mértéke

Kérdés: Az egészségügyben a műtőssegédek minimálbérre vagy garantált bérminimumra jogosultak garantált illetményként?
Részlet a válaszából: […] A 356/2008. Korm. rendelet a Kjt. 61. §-a szerinti kritériumoknak megfelelően határozza meg az egyes egészségügyi munkakörök betöltőinek fizetési osztályát. Az 1. számú melléklet alapján a műtőssegéd – ha nincs szakképesítése – az "A"-ba, ha van, a "B"-be sorolandó....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.

Azonos munkáltatóval fennálló több közalkalmazotti jogviszony

Kérdés: Közalkalmazott vagyok, tanárként dolgozom. Létesítettem egy közalkalmazotti jogviszonyt teljes munkaidőben, és nem sokkal később egy másik munkáltatóval egy részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyt is. Nemrég azonban összevonták a munkáltatóimat, és most ugyanazzal áll fenn a két munkaviszonyom. A munkáltató arról tájékoztatott, hogy ez így nem szabályos, ezért valamelyiket meg kell szüntetni. Ezzel azonban keresetem nagy részétől elesnék. Van lehetőségem arra, hogy megtagadjam a munkáltató kérését a közös megegyezéses megszüntetésre, és megtartsam mindkét állást?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató helytálló következtetésre jutott, mikor megállapította, hogy ugyanazon felek között azonos munkakörre nem állhat fenn több közalkalmazotti jogviszony. Bár ezen következtetést expressis verbis a Kjt. nem mondja ki, a jogszabályok rendelkezéseiből levezethető. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.

Munkaközi szünet a közalkalmazottaknál

Kérdés: A Kjt. 85. §-ának (10) bekezdése felhatalmazást ad az ágazatért felelős miniszter részére, hogy az irányítása alá tartozók esetén lehetőséget biztosítson arra, hogy a munkaközi szünet beleszámítson a munkaidőbe. A rendelet megszületéséig tartó átmeneti időszakban a Kjt. 59. §-ának b) pontja alapján kollektív szerződés az Mt. 86. §-a (3) bekezdésének a) pontjától a közalkalmazott javára eltérhet-e? Amennyiben nem, akkor mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szóban forgó szabálya szerint – a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet nem munkaidő [Mt. 86. § (3) bek. a) pont]. A közalkalmazotti jogviszony tekintetében kollektív szerződés a Kjt., illetve ennek felhatalmazása alapján kiadott rendeletek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Át nem vett közalkalmazott felmentése közoktatási területen

Kérdés: A korábban önkormányzatunk által fenntartott, majd 2013. január 1-jétől egy intézményfenntartó központ intézményegységeként tovább működő általános iskolánkban az iskolaigazgató még tavaly december utolsó napjaiban az egyik közalkalmazott takarítót felmentette. A felmentési idő teljes időtartamára nézve mentesítette a munkavégzés alól. A felmentési idő 2013 júliusában telik le. E személyt, illetve a többi takarítót nem vette át a központ, csak a pedagógusokat. Kérdésünk, hogy most ki az, akinél a felmentési idejét tölti az illető, tekintettel arra, hogy ő semmilyen okiratot nem kapott 2013. január 1-jével? Az önkormányzat, az önkormányzat gazdasági ellátó szervezete (GESZ), amely a többi, a központ által át nem vett közalkalmazottat foglalkoztatja, vagy a központ? Ha a GESZ, akkor az is problémát jelent, hogy az 2013. május 31-ével megszűnik, és ezt követően egy önkormányzati kft. fogja ellátni a feladatait.
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszony fennáll a felmentési idő alatt is, az iskola önálló jogalanyisága megszűnése nem eredményezte annak megszűnését. Az említett takarítónak tehát a többi közalkalmazottal azonosan, a munkáltató személyében bekövetkező változás jogcímén át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Illetményemelés vagy illetménykiegészítés

Kérdés: Intézményünk vezetője azt a feladatot adta ki humánpolitikai részlegünk számára, hogy tegyünk javaslatot, a rendelkezésre álló keretből egyes közalkalmazottaink illetményét milyen módon fejlesszük. Olyan megoldást keresünk, amely a munkáltató által, ha a körülmények megváltoznak, szabadon alakítható. Önök szerint melyik megoldás ésszerűbb: az illetményemelés vagy az illetménykiegészítés alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] Mindkét módszer megfelelő. A Kjt. 66. §-a a mindenkori költségvetési törvény mellékletében foglalt, a közalkalmazott fizetési fokozatához kapcsolódó illetményösszegeket garantált minimumként határozza meg, ezzel lehetőséget biztosít a munkáltató számára, hogy –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Közalkalmazottak munkaközi szünete

Kérdés: A Kjt. módosult rendelkezéseire tekintettel azoknál a munkáltatóknál, ahol nincsen kollektív szerződés, avagy az ágazati jogszabály eltérően nem rendelkezik, nem lehet a munkaidő része a munkaközi szünet időtartama. Havibéres (illetményes) munkáltatók esetén, amennyiben a munkaidő-beosztás változatlan marad (mintha továbbra is része lenne a munkaközi szünet a munkaidőnek, azaz tehát egy 8 órás munkavállaló ezek szerint csak 7,5 órát dolgozik ténylegesen), akkor ebben az esetben a közalkalmazottnak kevesebb illetmény jár? Megadhatja-e a munkáltató a teljes havibért (illetményt) ilyen esetben? Mely ágazati jogszabályok teszik lehetővé az eltérést az új Kjt. 59. §-a alapján?
Részlet a válaszából: […] Maga a Kjt. nem szabályozza a munkaközi szünetet, hanem az Mt. erre vonatkozó szabályainak – az Mt. 86. § (3) bekezdése a) pontjának – alkalmazását nem zárja ki a közalkalmazotti jogviszony tekintetében (Kjt. 59. §). E törvényhely b) pontja azt is hozzáteszi, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Szabadságelszámolás órákban

Kérdés: Idősek otthonában dolgozó közalkalmazottaink napi 12 órában dolgoznak (06-18-ig, illetve 18-06-ig 1-1 fő), havi munkaidőkeretben. Szabadságkiadás szempontjából náluk figyelembe kell-e venni az új Mt. 124. §-ának (2) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 124. §-ának (2) bekezdése a szabadság órákban való elszámolására vonatkozik. E szerint a napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

GYED-en lévő közalkalmazott vezetői megbízása

Kérdés: Közalkalmazottunk 2004. június 16-tól dolgozik intézményünknél. 2008. június 1-jétől meghatározott munkaköre mellett határozatlan idejű vezetői megbízással rendelkezett. Közben 2010 márciusa óta TGYÁS-on, illetve GYED-en van most már második gyermekével. 2011. január elsejével változott a Kjt.-ben a vezetői megbízás szabályozása, vagyis 2011. január 1-jétől a határozatlan idejű vezetői megbízások 5 évre szóló határozott idejűvé alakultak át. Ez érvényes munkavállalónkra is, attól függetlenül, hogy az említett időpontban GYED-en volt (feladatait más vette át, aki vezetői megbízást is kapott), vagyis neki is határozott idejűvé kell alakítani a vezetői megbízását? Ha a GYED lejárta után visszatér, akkor kötelesek vagyunk megbízott vezetőként alkalmazni, vagy a kinevezése szerinti nem vezetői munkakörbe kinevezni, illetve lehetőségünk van a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő munkakörbe kinevezni?
Részlet a válaszából: […] A Kjt.-t 2011. január 1-jével módosító 2010. évi CLXXV. törvény 7. §-a tartalmazta a vezetői megbízásokra vonatkozó átmeneti szabályokat. Ez a szabály kimondta, hogy 2011. január 1-jével a határozatlan idejű magasabb vezetői, vezetői megbízások a törvény erejénél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Mobiltelefon költségeinek megtérítése

Kérdés: Középiskolában közalkalmazottként dolgozom éjszakai portásként. A munkáltató kiadott a 6 fős szolgálatnak egyetlen mobiltelefont, amit – kimutathatóan – csak a délelőttös kollégák használnak, ezt a munkáltató is elismeri, ugyanakkor egyedül engem kötelezett a telefon költségeinek kifizetésére, nem hajlandó a számlát műszakra, főre lebontani. Szeretném megtudni, hogy valóban fizetnem kell-e a "semmiért"?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem állapítható meg, hogy kötöttek-e a felek egymással valamilyen megállapodást a mobiltelefonnal kapcsolatosan. Nem derül ki az sem, hogy milyen célra kapták a portaszolgálaton dolgozó közalkalmazottak a mobiltelefont, de valószínűsíthetően a munkájukkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Jubileumi jutalomra jogosító idő

Kérdés: A 35 éves közalkalmazotti jubileumi jutalom mikor és milyen összegben jár a részemre? A 35 évet le kell töltenem naptári nap szerint, vagy a megkezdett tárgyévben már kifizethető?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 78. §-a értelmében a közalkalmazott részére 25, 30, illetve 40 év közalkalmazotti jogviszony után jár jubileumi jutalom, 35 éves jubileumi jutalom tehát nincs. Egy esetben kerülhet sor 35 év után jubileumi jutalom kifizetésére, ha a 40 éves jubileumi jutalom...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.
1
70
71
72
86