Jubileumi jutalom előrehozott kifizetésének korlátjai

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott dolgozónk 30 éves jubileumi jutalma 2019. augusztus 1-jén válik esedékessé. Dolgozónk jelenleg súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenved. Állapotára tekintettel kérelmezte a munkáltatótól a 30 éves jubileumi jutalom korábbi kifizetését. A közalkalmazott nem minősül nyugdíjasnak. A munkáltató a közalkalmazott kérésének jogszerűen eleget tehet-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kjt. 78. §-ának (3)–(5) bekezdése tartalmazza a jubileumi jutalom előrehozott, kedvezményes kifizetésére alapot adó eseteket. Közös jellemzőjük, hogy azért nyílik minderre lehetőség, mert a közalkalmazotti jogviszony előbb megszűnne, mint az általános szabály szerinti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. július 15.

Levonások a jubileumi jutalomból

Kérdés: Mennyi levonással fizetik ki a közszolgálati dolgozók 40 éves jubileumi jutalmát?
Részlet az állásfoglalásából: […] A jubileumi jutalom munkajogi tekintetben, tág értelemben véve a munkavégzés ellenértéke, tehát munkabérjellegű juttatás. Adózás szempontjából pedig nem önálló tevékenységből származó bevétel [Szja-tv. 5. § (1) bek.]. Társadalombiztosítási szempontból pedig a Tbj-tv...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. július 15.

Táppénz időtartama

Kérdés: Daganatos betegségem miatt 2018. május 2-ától előbb betegszabadságon, majd táppénzen voltam. 2018. december 1. és 2019. január 14. között dolgoztam, majd ismét betegszabadságot és ismét táppénzt vettem igénybe. Meddig maradhatok még táppénzen a mai naptól (2019. június 15.) számítva?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Eb-tv. 46. §-ának (2) bekezdése alapján a biztosítottnak (pl. munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban álló személynek) az Mt. 126. §-ának (1) bekezdése alapján a tárgyévben maximum 15 munkanap betegszabadság lejártát követően jár táppénz. Az Eb-tv. 46....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. július 15.
Kapcsolódó címkék:      

Segítő munkakörben foglalkoztatottak minősítése

Kérdés: Pedagógus végzettségű, nevelés-oktatást segítő munkakörben foglalkoztatott vagyok, a besorolásom Gyakornok. Közalkalmazotti jogviszonyom mellett egy másik iskolában óraadóként tanítok is. Igaz-e, hogy csak Pedagógus II. fokozatig nyitott számomra ez a lehetőség, figyelemmel arra is, hogy pedagógusként is dolgozom?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igaz, mivel az Nkt. 65. §-ának (9) bekezdése kiterjeszti a pedagógus-előmenetelt a nem pedagógus, a nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakra is, feltéve, hogy van pedagógus szakképzettségük; ugyanakkor a (9c) bekezdés kimondja, hogy nevelést...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. július 15.

Határozott idejű jogviszony megszüntetése a munkavállaló vagy közalkalmazott által

Kérdés: Határozott idejű közalkalmazott vagyok, a szerződésem öt évre szól, illetve az EU-s projekt lezárásáig. A béremet 100%-ban a projekt terhére kapom. Az öt év 2020 novemberében fog lejárni. Állást szeretnék változtatni, a kérdésem, hogy ha meg kívánom szüntetni ezt a munkaviszonyt, mennyi felmondási idővel kell számolnom?
Részlet az állásfoglalásából: […] Mindenekelőtt azt szükséges tisztázni, hogy Ön valójában közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll-e. Ennek eldöntése azért nem közömbös, mert más szabályok vonatkoznak e két jogviszony megszüntetésére egyrészt a közalkalmazott lemondása, másrészt a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. július 15.

Áthelyezés – közalkalmazotti jogviszonyból közszolgálati jogviszonyba

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 180. számában a 3585. számú kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban kérem állásfoglalásukat. Jól értelmezem-e, hogy a Kjt. hiába "engedi ki" a közalkalmazottat áthelyezéssel a Kttv. hatálya alá tartozó közigazgatási szervhez, ha a Kttv. szerint csak "közigazgatási szervek" között jöhet létre áthelyezés, tehát nem "engedi be" áthelyezéssel a hatálya alá, csak (a Kttv. 1. és 2. §-a által nevesített) közigazgatási szervek között létrejövő megállapodás alapján?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amint az Ön által is hivatkozott 3585. számú kérdésre adott válaszunkban kifejtettük, a közalkalmazotti jogviszony megszüntethető áthelyezéssel a Kjt. és a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatók között [Kjt. 25. § (2) bek. b) pont 2. alpont]. Ez azt jelenti, hogy a Kjt....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. június 24.

Felmentési idő mértéke nők negyven év jogosultsági idővel megszerezhető öregségi teljes nyugdíja esetén

Kérdés: Jelenleg határozott idejű szerződéssel tanítok közalkalmazotti jogviszonyban. 2020 áprilisában lesz meg a negyven év munkaviszonyom, és szeretnék nyugdíjba menni a nők kedvezményes negyven évével. Jogosult vagyok-e a közalkalmazottaknak járó nyolc hónap felmentési időre?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tny. értelmében öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik [Tny. 18. § (2a) bek.]. A Kjt. alapján a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a Tny. 18. §-ának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. június 24.

Jubileumi jutalom összegének számítási alapja

Kérdés: A kulturális ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak 2017-től béremelést kaptak, mely kulturális pótlék formájában valósult meg. A 150/1992. Korm. rendelet 5. melléklete tartalmazza a pótlék összegét, mely a közalkalmazottat a bértábla szerinti besorolása alapján illeti meg. Kulturális területen dolgozó közalkalmazott jubileumi jutalma összegének alapjába beszámítható-e a Kjt. 75. §-a szerinti ágazati pótlék?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közalkalmazotti illetménytábla 2008 óta változatlan, kivéve, hogy 2016-ban kiegészítették két sorral. Ezért egyes ágazatokban sajátos jogi megoldásokkal biztosítottak az ott dolgozók számára magasabb jövedelmet. Az egyik módszer az ágazati pótlék volt. A 150/1992. Korm...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. június 24.

Kormánytisztviselő végkielégítése – a jogszerző idők összeszámíthatósága

Kérdés: Jól értelmezzük, hogy a Kit. értelmében gyakorlatilag nemcsak az adott kormányzati igazgatási szervnél eltöltött időt, hanem más szerveknél, illetve más jogviszonyokban eltöltött időt is figyelembe kell venni a végkielégítésre való jogosultság, illetve annak mértéke megállapításánál?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kit. általános szabályként kimondja, hogy a végkielégítés mértékének meghatározásakor csak a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni [Kit. 112. § (4) bek.]. A kormányzati szolgálati jogviszony fogalmát ugyanakkor e helyütt a törvény...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. május 27.

Közalkalmazott emelt összegű végkielégítésre való jogosultsága

Kérdés: A Kjt. 37. §-ának (7) bekezdése alapján a közalkalmazottat megillető végkielégítés négyhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a közalkalmazotti jogviszony az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Amennyiben a közalkalmazottat a foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat alkalmatlannak minősítette, illetve a munkáltató által felajánlott munkakörben is alkalmatlannak minősült, jár-e a közalkalmazott részére a plusz négyhavi végkielégítés, ha három év múlva éri el az öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik a jogosultsági idővel? A közalkalmazott közel egy évig táppénzen volt, a táppénzkeretet kimerítette, és azért kezdeményezte a felmentését, hogy a rokkantsági ellátást igénybe tudja venni.
Részlet az állásfoglalásából: […] Elsőként szükséges rögzíteni, hogy a közalkalmazott számára az ún. emelt összegű végkielégítés abban az esetben jár, ha egyébként végkielégítésre is jogosult. Ha a végkielégítésre való jogosultság nem állapítható meg, akkor az emelt összegű végkielégítés is...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. május 27.
1
…
50
51
52
…
101