Szociális intézmény portásának illetménye

Kérdés: A szociális intézményben foglalkoztatott portás esetében mi határozza meg, hogy minimálbérre vagy garantált bérminimumra jogosult? Befolyásolja-e bérezésüket az, hogy érettségivel rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. szociális ágazatra vonatkozó végrehajtási jogszabálya, a 257/2000. Korm. rendelet 9. §-ának (1) bekezdése szerint a közalkalmazottak által betölthető munkakörök megnevezését és fizetési osztályba sorolásuk feltételeit – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Dajka pótlékalapja

Kérdés: Az önkormányzatunk fenntartásában lévő óvodában dajka munkakörben foglalkoztatott dolgozónknak nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot szeretnénk adni, mivel az a község, ahol az óvoda elhelyezkedik, hátrányos helyzetű település. A dajka munkakört betöltő közalkalmazottunk pedagógusmunkát segítőnek minősül, nem rendelkezik érettségivel, "B" fizetési osztályba van sorolva. Eltérőek a vélemények, hogy a pótlék alapjául mit tekinthetünk. A pedagógus-illetményalap csak középfokú végzettséghez, illetve a felsőfokú végzettségen belül az alapfokozathoz és a mesterfokozathoz kapcsolódóan van meghatározva. Ezek közül melyik alkalmazható, vagy lehetséges, hogy a Kjt. illetménypótlék-alapját (20 000 Ft) kell alkalmazni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 8. mellékletének címe: "A köznevelési intézményekben alkalmazottak számára járó pótlékok és azok mértéke az illetményalap százalékában". Ennek 8. pontja nevesíti a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot, melynek mértéke a pótlékalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Kinevezési okirat átadásának határideje

Kérdés: A Kjt. hatálya alatt az új belépő kinevezési okiratát a belépéshez képest mikor, mennyi időn belül kell átadni?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni [Kjt. 21. § (1) bek.]. A kinevezési okirat tartalmazza a közalkalmazotti jogviszonyt létesítő megállapodást, annak a közalkalmazott munkába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Intézményvezetői kinevezés érvénytelensége

Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a Kjt. hatálya alá tartozó intézmény vezetésére kiírt pályázaton egy olyan pályázó került kinevezésre, aki a pályázati kiírásban szereplő mesterfokozat helyett csak alapfokozatot nyújtó felsőfokú végzettséggel rendelkezik? A pályázaton sikeresen szereplő jelenlegi intézményvezető a pályázati anyagában helytelenül mesterfokozatot jelölt meg, holott azzal nem rendelkezett.
Részlet a válaszából: […] A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízásra a Kjt. értelmében általános szabály szerint kötelező pályázatot kiírni [Kjt. 20/B. § (1) bek., 20/A. § (1) és (3)–(8) bek.]. Amennyiben az intézményvezetői beosztás ellátásának feltételeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Jubileumi jutalom – a tanácsnál munkaviszonyban töltött idő beszámítása a jogszerző időbe

Kérdés: 1986. október 20-tól 1987. december 8-ig munkaviszonyban álltam a Nagyközségi Közös Tanács VB Egységes Szakigazgatási Szervnél. 1988. január 7-től folyamatos közalkalmazotti jogviszonyom van. 2011 novemberében 25 éves jubileumi jutalomban részesültem. A 30 éves jubileumi jutalmamat 2016 novemberében kellett volna kifizetnie a munkáltatómnak, de most az 1986-1987. évi időszakot nem akarják elismerni a jubileumi jutalom beszámításába, mivel szerintük az akkori tanács nem minősül a Kjt. hatálya alá tartozó szervnek. Ez az időszak beszámít-e a jubileumi jutalomba?
Részlet a válaszából: […] A jubileumi jutalomra jogosító időket a Kjt. 87/A. §-a sorolja fel. Ezek között szerepel a Ktv., a Ktjv. és a Kttv. hatálya alá tartozó szerveknél munkaviszonyban töltött idő is [Kjt. 87/A. § (1) bekezdés b)-c) pont]. A felsorolt törvények közül a Ktjv. szervi hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Jubileumi jutalomra való jogosultság és a feljegyzések

Kérdés: Iskolában dolgozom közalkalmazottként. Hamarosan nyugdíjba megyek, ez év július 6-ától kezdem a felmentési időmet. Az iskola igazgatóhelyettese ma feljegyzést adott át nekem, amiben azt kifogásolta, hogy míg keresőképtelen beteg voltam március 20. és 24. között (hétfőtől péntekig), az előzetes jelzésemmel ellentétben, szerdán nem álltam munkába. Előzetesen azt jeleztem, hogy hétfő-kedden biztosan nem tudok dolgozni, ha szerdán jobban leszek, akkor megyek. Szerdán nem voltam jobban, de külön nem telefonáltam. Az iskolatitkár hívott, miért nem jelentkeztem. Azt is felemlegette, hogy ez máskor is előfordult. Ezzel egy korábbi esetre utalt, amikor a munkahelyemen fogott el a szédülés, szóltam az illetékes vezetőmnek, aki szóban a nemtetszését fejezte ki. Mégis hazamentem, hiszen rosszul voltam. Az iskolatitkár szerint ez rosszulesett egy másik kolléganőmnek, aki emiatt helyettem kellett, hogy felügyeljen a gyerekekre. Mindezt odaírtam a nekem átadott feljegyzésre. Kérdésem: mi ennek a feljegyzésnek a joghatása? Számít-e, hogy odaírtam a véleményemet? Érinti-e a nyugdíjba menetelemkor nekem fizetendő jubileumi jutalmat? Nem úgy megyek 40 évvel nyugdíjba, mint azt az igazgatónő szerette volna. "Kényszeríthet-e" a feljegyzésben leírt körülmények miatt?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 30. §-ának (1) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató a nyugdíjjogosultság megszerzésével indokolva felmentéssel megszüntetheti. Továbbá a 30. § (4) bekezdése alapján, ha a női közalkalmazott – életkorra tekintet nélkül – 40 éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Áthelyezési lánc és a jubileumi jutalomra való jogosultság

Kérdés: Az Mth. 2. §-ának (4) bekezdése alapján, ha a munkavállaló munkaviszonya a régi Mt. hatálybalépése (1992. július 1.) előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszonyát, amíg munkaviszonya nem szűnik meg – a végkielégítésre vonatkozó szabályokat kivéve –, úgy kell tekinteni, mintha azt jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna el. A szóban forgó kolléga jogviszonyai az alábbiak szerint alakultak 1992. július 1-je előtt: 1983. IX. 1.-1985. XII. 13. (megszűnés áthelyezéssel), 1985. XII. 14.-1989. VIII. 31. (megszűnés áthelyezéssel), 1989. IX. 1.-1991. VII. 15. (megszűnés áthelyezéssel), 1991. VII. 16.-1992. VI. 30. (megszűnés: munkaviszony megszűnt). 1992. július 1-jétől közalkalmazotti jogviszonya folyamatos ugyanazon a munkahelyen. Kérdésünk: az áthelyezéssel érintett 1992. július 1-je előtti időszakok a jubileumi jutalom szempontjából beszámítanak-e, vagy miután 1992. június 30-án jogviszonya megszűnt, csak az ezt követő időszak vehető figyelembe?
Részlet a válaszából: […] Az Mth. idézett szabálya a közalkalmazottakra is vonatkozik. E szerint, ha a közalkalmazott jogviszonya a régi Mt. hatálybalépése (1992. július 1.) előtt (még mint munkaviszony) áthelyezéssel keletkezett (ekkor még munkaviszonyok esetén is helye volt áthelyezésnek), korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Táncművészeti életjáradékra jogosult közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Egy táncművész közalkalmazott esetében, aki elérte a táncművészeti életjáradék megállapításához szükséges szolgálati időt, milyen módon lehet jogszerűen megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt? Hogyan kell értelmezni az Emt. 43/B. §-ában foglaltakat a Kjt. felmentési szabályai tekintetében? A munkáltató élhet-e Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontjában megjelölt felmentési indokkal? Vagy csak közös megegyezéssel, illetve lemondással lehet megszüntetni a jogviszonyt?
Részlet a válaszából: […] Az Emtv. 43/A. §-ának (1) bekezdése értelmében táncművészeti életjáradékra jogosult az a személy, aki– a Magyar Nemzeti Balettnál, a Győri Balettnál, a Pécsi Balettnál, a Szegedi Kortárs Balettnál, a Magyar Állami Népi Együttesnél, a Magyar Nemzeti Táncegyüttesnél, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Felmondás és végkielégítésre való jogosultság 62 évesen

Kérdés: Igaz-e, hogy 62 éves kor után a munkáltató különösebb indok és végkielégítés kifizetése nélkül felmondhat a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] Első megközelítésben nem igaz, mivel a munkavállaló munkaviszonyát ebben az életkorban is az általános szabályok szerint lehet megszüntetni, sőt, alkalmazni kell a "védett korra" vonatkozó szabályokat is. A munkáltató köteles megindokolni a felmondását, és a 62 éves kor nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Fizetési fokozatra jogosító idő módosítása munkakörváltozás miatt

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom 2005. 09. 05. óta egy fogyatékosok ápoló-gondozó otthonában mint szakképzett humánpolitikai előadó. Szakképzettségemet 1989-ben szereztem, de közalkalmazottként csak az említett időpont óta dolgozom. Jelenlegi besorolásom E10. Az intézmény integrációját követően 2017-ben telephelyként működünk tovább. 2017-től a jelenlegi munkakörömben csak a székhelyen dolgozhatnék tovább, amit a jelentős (napi 4 órás) utazási idő miatt nem vállaltam. Az intézmény felajánlott egy szociális ügyintézői átképzést, tanulmányi szerződést kötöttünk, már elkezdtem a képzést, de ehhez a munkakörhöz csak 2018. februárban szerzem meg a szakképzettséget. Hogyan változik ebben az esetben a besorolásom? A fizetési osztály marad az E kategória, de hogyan alakul a fizetési fokozat? Vissza kell sorolni E04-be?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkakör megváltozik, az valóban kihatással lehet a fizetési fokozat megállapításához figyelembe vehető közalkalmazotti jogviszonyban töltött időre, mégpedig a Kjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján, miszerint a fizetési fokozat megállapításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.
1
49
50
51
86