1008 talált állásfoglalás a közalkalmazotti jogviszony kifejezésre

Kérdés: Szakképző iskolában foglalkoztatott gyakorlati oktató rendelkezik egy főiskolai szintű szakirányú, műszaki-szakoktató szakképesítéssel, valamint egy olyan, mesterfokozatú tanári diplomával, amelynek szakiránya nem felel meg az általa oktatott szakma szakirányának. A Szakt. 30. §-a szerint a köznevelési törvény végzettségi, képesítési előírásait a szakképzési törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Melyik diploma alapján kell a besorolást elvégezni?

Kérdés: Óvodai iskolai szociális segítő munkakörbe új dolgozót vettünk fel, aki az alábbi végzettségekkel rendelkezik: főiskolai szintű művelődésszervező (2003), szakirányú továbbképzési oklevél szakvizsgázott pedagógus (2005), andragógia mesterképzési szak (2011). A 15/1998. NM rendelet 2. számú melléklete II. részének I. Alapellátások 1/a pontja írja le az óvodai és iskolai szociális segítő munkakörhöz szükséges szakképesítéseket, mely értelmében az alábbi végzettségek elfogadottak a munkakör betöltéséhez: felsőfokú szociális szakképzettség, iskolai szociális munkás, család- és gyermekvédő tanár, család- és gyermekvédő pedagógus vagy család- és gyermekvédelem szakos pedagógus. Ezek hiányában gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező nevelőtanár, pedagógus, pedagógiai előadó, pszicho-pedagógus, okleveles emberierőforrás-tanácsadó, mentálhigiénés, óvodapedagógus, tanító vagy gyógypedagógus szakképzettség fogadható el. Ezt az előírást figyelembe véve, az érintett a szükséges szakképzettséggel nem rendelkezik, ezért is végzi el az iskolai szociális munkás szakirányú továbbképzési szakot. Addig is melyik fizetési osztályba kell besorolnunk a fenti végzettségei alapján? El kell fogadjuk az andragógia egyetemi végzettségét (mely az iskolai szociális munka képzésének feltétele)? Vagy a főiskolai végzettséget kell hogy elfogadjuk, és ha megszerzi a szakirányú továbbképzési szakot (iskolai szociális munkás szak), akkor a G fizetési osztályba kell sorolnunk?

Kérdés: A Kjt. 2012. július 1-jéig hatályban volt 76. §-a szerint nem járt díjazás rendkívüli munkaidőben végzett munkáért a magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazottaknak. Jelenleg – ismereteim szerint – sem az Mt., sem a Kjt. nem tartalmaz a vezetők túlóradíjazására vonatkozó tiltó rendelkezést, így esetükben is a díjazásra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Kérem ezzel kapcsolatos szakvéleményüket!

Kérdés: Önkormányzati fenntartású konyhára főzőnőt szeretnénk kinevezni, közalkalmazotti jogviszony keretében. Iskolai végzettsége: szakközépiskolai érettségi, képesített kereskedő (2000. 10. 26.), OKJ 51786206 kereskedő-boltvezető (2003. 02. 15.). Eddig csak az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyai voltak. Helyes-e, ha a C fizetési osztályba soroljuk? A fizetési fokozat megállapításánál figyelembe lehet-e venni a szakközépiskolai érettségi megszerzésének dátumától eltelt időszakot?

Kérdés: 2019-ben minősítés nélkül továbbra is Pedagógus II. fokozatba lép-e az, aki az öregségi nyugdíj előtt van 6 évvel? A 326/2013. Korm. rendelet 39/K. §-a folyamatosan alkalmazandó, vagy csak egyszeri alkalomra szólt?

Kérdés: A határozatlan idejű jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottat át lehet-e helyezni határozott idejű közszolgálati jogviszonyba (egy egészségügyi intézet gazdasági vezetőjét egy polgármesteri hivatalhoz, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon lévő köztisztviselő helyettesítése céljából)?

Kérdés: A Kjt. 2012. július 1-jéig hatályban volt 76. §-a szerint nem járt díjazás rendkívüli munkaidőben végzett munkáért a magasabb vezető és vezető állású közalkalmazottaknak. Jelenleg – ismereteim szerint – sem az Mt., sem a Kjt. nem tartalmaz a vezetők túlóradíjazására vonatkozó tiltó rendelkezést, így esetükben is az általános szabályokat kell alkalmazni. Kérem ezzel kapcsolatos szíves véleményüket!

Kérdés: Az alkalmazásunkban álló közalkalmazott magasabb képesítést szerzett, melyet figyelembe vettünk a közalkalmazotti fizetési osztályba történő besorolás szempontjából, kinevezését ennek megfelelően módosítottuk. Az új, magasabb képesítésnek megfelelően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejét a Kjt. 87/A. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak értelmében újraszámoltuk. A fizetési fokozata – amely korábban az alacsonyabb végzettségnek megfelelően került megállapításra, így olyan munkaviszonyoknak az időtartama is beszámításra került, amely alatt a közalkalmazott rendelkezett az alacsonyabb képesítéssel, végzettséggel – az új számítás szerint csökkent. Az átsorolt közalkalmazott sérelmezi, hogy a magasabb végzettség megszerzését és az új, magasabb fizetési osztályba sorolást követően a fizetési fokozatának csökkenésével az ehhez kapcsolódó pótszabadsága is csökkent. Helyesen jártunk-e el, vagy a közalkalmazott pótszabadsága nem lett volna csökkenthető? Eltérhet-e egyoldalúan a munkáltató a pótszabadságra vonatkozó szabályoktól a közalkalmazott javára, illetve köthető-e kollektív szerződés ilyen tartalommal?

Kérdés: Kormánytisztviselő vagyok, és egy központi kormányzati igazgatási szervnél dolgozom. A jogviszonyom 2019. március 1-jén alakult át a Kttv. szerintiből a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Úgy döntöttem, hogy nem fogadom el a Kit. szerinti besorolási okiratomat, és 2019. március 12-én arról nyilatkoztam, hogy kérem a felmentésemet. 2009. március 24-e óta folyamatos kormányzati szolgálati jogviszonyom van, de nem ugyanannál a munkáltatónál. Valahová áthelyezéssel mentem, valahol közös megegyezéssel szűnt meg a jogviszonyom, és másnap egy másik közigazgatási szervnél kezdtem. Amikor a HR-es munkatársat megkérdeztem az engem megillető végkielégítésem mértékéről, azt válaszolta, hogy a Kit. 285. §-ának (6) bekezdése alapján 1 havi jár nekem, mert nem alakul át a jogviszonyom a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Átalakult-e a jogviszonyom vagy sem? Hány havi végkielégítés jár? A Kit. vagy a Kttv. szerint jár a végkielégítés, és a kilépő okiratokat melyik törvény szerint kell majd kiállítani?

Kérdés: Óvodapedagógus munkakört hirdettünk meg, a jelentkező egy másodéves hallgató az óvóképző főiskolán, várhatóan 2020-ban fejezi be a tanulmányait. Rendelkezik emellett általános pedagógiai asszisztensi feladatok és gyógypedagógiai asszisztensi feladatok ellátására jogosító OKJ-s szakképesítéssel, amelyet 2014-ben szerzett (száma 5414001), valamint az ELTE-n csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szakon 2016-ban szerzett oklevéllel. Korábban két évig egy önkormányzati fenntartású bölcsődében dolgozott, ahol 2018-ban Pedagógus I. fokozatot szerzett. Intézményünkben milyen munkakörben, milyen besorolással alkalmazható? Felvehetjük-e óvodapedagógusnak?