Idősek otthona vezetőjének összeférhetetlensége

Kérdés: Idősek otthona vezetője (magasabb vezető) betölthet-e másik intézménynél (szintén idősek otthona) bármilyen vezetői beosztást, illetve létesíthet-e további jogviszonyt?
Részlet a válaszából: […] A Szoc-tv. és a Kjt. ágazati végrehajtási rendelete, a 257/2000 Korm. rendelet nem tartalmaz ágazati összeférhetetlenségi szabályt, ezért a Kjt. ágazatfüggetlen rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kjt. 41. §-ának (2) bekezdése egyfel ő l azt tiltja meg, hogy magasabb vezet ő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Múzeumpedagógus foglalkoztatása vasárnap és osztott munkaidőben

Kérdés: Önkormányzatunknál múzeumpedagógus közalkalmazottat a nyári szezon ideje alatt munkaidőkeretben (kéthavi, majd négyhavi) szeretnénk foglalkoztatni. A múzeum a balatoni idegenforgalmi szezonban a látogatói igényeknek és a bevált gyakorlatnak megfelelően a hét minden napján nyitva tart. Kérdésünk, hogy a közalkalmazottat az Mt. 101. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján be lehet-e osztani vasárnapra rendes munkaidőbe? Természetesen figyelembe véve a pihenőnapok kiadására vonatkozó egyéb szabályokat. Amennyiben adott héten vasárnap dolgozott, akkor az előtte lévő szombati munkavégzésre vonatkozik-e valamilyen korlátozás? Továbbá lehetséges-e a rendes munkaidő beosztása oly módon, hogy a közalkalmazott a munkaidőkeretben adott napon nem folyamatosan dolgozik 8-10 órát, hanem az egyes napokon belül az osztott munkaidőhöz hasonlóan alakul a beosztása? Például hetente több napon 10.00-12.00-ig és 14.00-20.00-ig dolgozna, amely összesen napi 8 óra. A két munkavégzés közötti szünetben a munkahelyét elhagyhatja, a szabadidejével maga rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] Vasárnapra rendes munkaidő beosztható a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott számára. A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül vasárnapon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Közalkalmazott jubileumi jutalmának alapja

Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha a jubileumi jutalom számításánál a garantált illetményt, a munkáltató döntése szerint adható illetményt, valamint a Kjt. 66. §-a szerinti illetménynövekedés összegét vesszük alapul?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. értelmében a 25., 30., illetve 40. évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár, amely 25 év esetén kéthavi, 30 év esetén háromhavi, 40 év esetén öthavi illetménynek megfelelő összeg [Kjt. 78. § (1) bek.]. A Kjt. idézett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Kinevezés egyoldalú módosítása

Kérdés: Közalkalmazottként egy szociális intézetben vagyok gépkocsivezető, egy tizenhét személyes kisbuszt vezetek immáron tizenhét éve. Elrendelheti-e a munkáltatóm, hogy a jövőben karbantartóként foglalkoztat, és csak esetenként kell vezetnem?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató egyoldalúan nem módosíthatja a közalkalmazotti jogviszonyt. Ahhoz, hogy a kinevezése szerinti gépkocsivezető munkakör helyett a jövőben karbantartóként dolgozzon, a kinevezés módosítására lenne szükség, ami csak közös megegyezéssel, a felek kölcsönös és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Áthelyezés vagy lemondás

Kérdés: Egy iskolában lévő iskolatitkári pozícióból, határozatlan idejű jogviszonyból áthelyezéssel átmennék egy másik iskolába határozott idejű kinevezésre szóló jogviszonyba iskolatitkárnak önszántamból (három évre, szülés miatt). A háromoldalú megállapodást aláírta az átvevő iskola igazgatója és én is. A centrum, amelyhez az átvevő iskola tartozik mégis kifogásolja ezt, hogy átvételnél ez nem lehetséges. Igaz, hogy a határozott idő hátrányosabb számomra, de ők most azt szeretnék, hogy felmondással (a Kjt. szerint lemondás – A Szerk.) menjek, így az áthelyezésemmel járó előnyök elvesznének, ami most így még hátrányosabb számomra. Ilyen jogszabályi részt én nem találok. Van-e ilyen (jog)szabály?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 26. §-a értelmében az áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia, beleértve a közalkalmazott új munkaköréről, munkahelyéről, illetményéről és az áthelyezés időpontjáról szóló megállapodásokat. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Szabadságkiadás és orvosi igazolás leadása kettős közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Egy pedagógusnak két, különböző tankerületi központhoz tartozó munkahelyen is lehet kinevezése. Tehát lehet két részmunkaidős állása, és így kijön egy teljes állás. Hogyan kell megoldani a szabadsága kiadását? Kötelezhető-e arra, hogy egyszerre vegye ki a szabadságát mindkét helyen? Ha táppénzen van, a táppénzes papírt hol adja le?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben a pedagógusnak két külön közalkalmazotti jogviszonya áll fenn egymással párhuzamosan, mindkettőben külön-külön megilleti a szabadság. A szabadság mértékét az Nkt. 64. §-a munkanapban határozza meg, teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Napközi – a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő része

Kérdés: Egyik felső tagozaton tanító tanárunkat a napközibe is beosztottuk munkavégzésre. Vita alakult ki a pedagógussal, hogy ez a tanulók felügyeletének számít-e, vagy foglalkozásnak, azaz: beszámít-e a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 62. §-ának (5)–(6) bekezdései szerint a pedagógusok heti teljes munkaidejéből (40 óra) általában 32 óra a kötött munkaidő, ezen belül a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő 22-26 óra között lehet. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben tanórai és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Egészségügyi szakképesítések megfeleltetése és a besorolás

Kérdés: A 27/2016. EMMI rendelet 1. §-ának (7) bekezdése alapján a rendelet 7. számú melléklete tartalmazza a felsorolt rendeletekben szereplő szakképesítésekre – külön jogszabályok alapján – megszerzett jogosultságok megfeleltetését. Szükséges-e a rendelet alapján mindazon közalkalmazottak átsorolása a D fizetési osztályból az E fizetési osztályba, akik az új megfeleltetés miatt 52-es OKJ-s szakképzettséggel rendelkezve 54-es szakképzettségi jogosultságnak minősülnek? A bértábla összecsúszása következtében az alapilletményen ez nem változtatna egyes ágazatokban, azonban az egészségügyi bértábla alapján ez alapilletmény-növekedést jelentene az egészségügyi szakdolgozók vonatkozásában, és az alapszabadságot 20-ról 21 munkanapra módosítaná.
Részlet a válaszából: […] Az Országos Képzési Jegyzékre (OKJ) vonatkozó rendeletváltozások során az azonos munkakör ellátására jogosító szakképesítések azonosító száma, ezen belül a szakképesítés szintjét jelző első két számjegy is megváltozhatott. Egyébként maga a szakképesítések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Téves besorolásból eredő illetménykülönbözet iránti igény

Kérdés: 1975 szeptemberétől képesítés nélküli óvónőként dolgoztam, majd 1977-ben megszereztem az óvodapedagógus diplomát, és 1980 márciusáig óvodapedagógus voltam. Egy betegség következtében el kellett hagynom az óvónői pályát, ezért 1983-tól óvodatitkárként dolgozom, és ez a jelenlegi munkaköröm is, melyet közalkalmazotti jogviszonyban látok el. Jövő év februárjában töltöm be a rám irányadó öregségi korhatárt. Az Oktatási Hivatal határozata alapján munkáltatóm 2017. január 1-jével a Pedagógus II. fokozatba sorolt be a 326/2013. Korm. rendelet 39/K. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján. A határozat azt feltételezte, hogy Pedagógus I. fokozatba vagyok besorolva, ám nem ez volt a helyzet, ezért az illetményem is a jóval alacsonyabb összegű garantált bérminimumnak felelt meg. Álláspontom szerint 2015. szeptember 1-jével be kellett volna sorolni a Pedagógus I. fokozatba. Mivel jelentős a különbség a garantált bérminimumnak megfelelő korábbi illetményem és a Pedagógus I. szerinti besorolás között, megítélésem szerint visszamenőlegesen jogosult lennék az ebből adódó illetménykülönbözetre. Ezt az önkormányzatnak is jeleztem, de ők elzárkóztak attól, hogy visszamenőleg átsoroljanak. Mivel nem elhanyagolható összegről van szó, nem szeretném annyiban hagyni a dolgot. Helyes-e az érvelésem, ha igen, mit tehetnék ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] Az óvodatitkár munkakör a 326/2013. Korm. rendelet 2. melléklete alapján nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörnek minősül. A jogszabály átmeneti rendelkezései szerint a nevelési-oktatási intézményben azt, a kérdés szerinti munkakörben foglalkoztatottat, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Illetménynövekedéshez elismerhető szakképesítések

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozónk jelenleg D fizetési osztályba van besorolva, szakközépiskolai érettségivel. Megszerezte a bérügyintéző részszakképesítésről (OKJ 51 344 01) és a társadalombiztosítási ügyintézői részszakképesítésről (OKJ 51 344 02) a bizonyítványokat. A munkaköre ellátásához szükség van mindkét részszakképesítésre. Az illetménynövekedés mértéke D fizetési osztályba besorolt közalkalmazott által megszerzett egy további szakképesítés esetén legalább 5%, kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%. Mivel részszakképesítésről van szó, mindkét bizonyítvány esetében, úgy gondolom, +5% illeti meg a dolgozót. Helyesen gondolom-e, vagy mégis a +8% illeti meg a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. besorolásról szóló 61. § (2) bekezdésében szereplő értelmező rendelkezés szerint: "az (1) bekezdésben említett iskolai végzettséget, illetve szakképesítést, szakképzettséget a köznevelési, a szakképzési és a felsőoktatási törvényekben használt fogalmakkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.
1
48
49
50
86