Vezető nyugdíjazása és a közalkalmazottiból a munkajogviszonyba lépés

Kérdés: Egyik kulturális intézményünk igazgatójának magasabb vezetői megbízása 2022-ben járna le. Időközben azonban betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, és tervei szerint 2020. július 1-jétől szeretné kérni a nyugdíjazását. Közalkalmazotti jogviszonya alapján 8 hónap felmentési időre jogosult, tehát közalkalmazotti jogviszonya eszerint 2021. február 28-án szűnne meg. Önkormányzatunk azonban a kulturális intézmények 2020. november 1-jétől történő átalakulásával (Módtv.) egyidejűleg az intézményt mint költségvetési szervet meg kívánja szüntetni, és feladatait a továbbiakban az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság útján látná el. A fent hivatkozott törvény 3. §-ának (9) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony átalakulása a fennálló vezetői megbízásokat nem érinti. Miután azonban az intézmény mint költségvetési szerv 2020. október 31. napjával megszűnik, az intézményvezető magasabb vezetői megbízását is meg kell szüntetni. Ha a magasabb vezetői megbízás megszűnik, akkor értelmezésünk szerint november 1-jével az ő közalkalmazotti jogviszonya is átalakul munkaviszonnyá. Ha ezen időszak alatt ő már a Kjt. szerint korábban megállapított 8 hónapos felmentési idejét tölti, és a felmentési idő teljes időszakára felmentést kapott a munkavégzési kötelezettség alól, akkor ezt a munkaügyi intézkedést érinti-e bármilyen módon az, hogy a jogviszonya november 1-jétől közalkalmazotti jogviszonyból munkaviszonnyá alakul?
Részlet a válaszából: […] A Módtv. 1. §-ának (2) bekezdése értelmében a kulturális intézményben foglalkoztatottak Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva 2020. november 1-jei hatállyal Mt. szerinti munkaviszonnyá alakul át. Ezt kiegészítve a Módtv. 2. §-ának (8)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Óvodatitkár besorolása és múltbeli jogviszonyai

Kérdés: Besorolással kapcsolatban kérdezzük: A közalkalmazottat óvodatitkár munkakörben szeretnénk foglalkoztatni önkormányzati óvodában, végzettsége óvónőképző szakközépiskola, 1988-ban szerezte.
Jogviszonyai:
– 1988. 06. 27. – 1991. 05. 31., óvónőként dolgozott,
– 1994. 01. 01. – 1996. 01. 23., óvónőként dolgozott,
– 2000. 07. 19. – 2011. 06. 30., kft.-nél állt munkaviszonyban.
Ezután is csak kft.-vel fennálló munkaviszonyok voltak. Besorolható-e az Nkt. hatálya alá középfokú pedagógus bérrel, vagy csak Kjt.-NOKS munkakör szerint?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 65. §-a (9) bekezdésének b) pontja szerint a pedagógus-előmenetelre vonatkozó szabályokat a nevelési-oktatási intézményben (pl. óvodában) nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel, óvónői szakképesítéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Ágazati pótlékra való jogosultság bölcsődevezető esetében

Kérdés: Önkormányzati fenntartású bölcsődében pedagógus (intézményvezető) részére jár-e 2020. július 1-jétől a 24/2020. Korm. rendelet 2. §-ával megállapított 10 százalék ágazati szakmai pótlék?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett rendelet iktatta be a 326/2013. Korm. rendeletbe a 16. § (11) bekezdését, miszerint a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó foglalkoztatott a (9) bekezdésben foglaltak alapján a pótlék és illetményeltérítés nélkül számított illetménye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Szabadság – kiadás vagy megváltás

Kérdés: Egy állami iskolában dolgozom iskolapszichológusként, határozott időre szóló kinevezéssel, amely július 20-án lejárt. Idénre 21 nap szabadság jár nekem, amelynek a munkáltatóm kiadta már kb. felét a veszélyhelyzet miatt, és tartok attól, hogy az egészet ki kívánja adni. Mivel határozott időre alkalmaznak évek óta, az eddigi gyakorlat az volt, hogy a nyári szünet kezdetén megkaptam a ki nem adott szabadságom megváltását pénzben, ami segített átvészelni a nyári hónapokat. Félek, hogy az idén elesek ettől az összegtől. Tehetek-e valamit ennek megakadályozására?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató kötelezettsége a szabadság kiadása. Erre vonatkozóan az Mt. közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó 122. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a jogviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Osztályvezető az egészségügyben – megbízási feltételek

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó egészségügyi intézményben osztályvezető megbízása minden esetben csak pályázat útján lehetséges, vagy a 20/B. § (5) bekezdése alapján mellőzhető? Van-e jogszabály szerinti akadálya annak, hogy osztályvezető 65 év feletti közalkalmazott legyen? (Nyugdíja szünetel, jövedelemkiegészítést kap.)
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi intézményekben a vezetői és magasabb vezetői megbízás elnyerése általános szabály szerint pályázat útján történik. A Kjt. 20/B. §-ának (5) bekezdése határozza meg, hogy a magasabb vezető (a munkáltató vezetője kivételével) és a vezető beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Közalkalmazotti besorolás – a jogviszonyban töltött idő számítása

Kérdés: A közalkalmazotti besorolásnál a mezőgazdasági szövetkezeti tagi jogviszonyt figyelembe lehet-e venni, mint munkaviszonyban töltött időt?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 87/A. §-a eltérést nem engedő módon sorolja fel a besoroláshoz figyelembe veendő jogviszonyokat. Ezek közül a kérdés tekintetében meghatározó rendelkezés, hogy be kell számítani többek között– az 1992. július 1. előtti valamennyi munkaviszony időtartamát és–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Pótlékarányosítás részmunkaidős közalkalmazott esetében

Kérdés: Ha a közalkalmazott részmunkaidőben dolgozik, számára illetményén felül járó szociális ágazati összevont pótlék összegét arányosítani kell-e a munkaidejével? A pótlékról rendelkező 257/2000. Korm. rendeletben nem találtam erre nézve semmit. Kötelező-e arányosítani, vagy kifizethető lenne a teljes összeg, ami az 5. számú mellékletben szerepel, függetlenül attól, hogy valaki például 4, illetve 6 órás?
Részlet a válaszából: […] A 257/2000. Korm. rendelet 15/A. §-ának (1) bekezdése alapján a közalkalmazottat a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján szociális ágazati összevont pótlék illeti meg, melynek forintban meghatározott összegét az 5. számú melléklet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Vezetői pályázat és a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakulása

Kérdés: A művelődési ház intézményvezetői (magasabb vezetői) álláshelyének betöltésére pályázatot írt ki az önkormányzat közalkalmazotti jogviszonyra. A pályázati eljárásban a pályázatok benyújtásának határideje 2020. június 20. napja volt, a képviselő-testület tervezetten 2020. július 14-én dönt annak a személynek az 5 évre szóló vezetői megbízásáról és határozatlan időre szóló kinevezéséről, aki a pályáztatás során kiválasztásra kerül. A Módtv. 3. §-ának (1) és (9) bekezdését figyelembe véve, jól járunk-e, ha a július 1. után létrejövő határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony mellé 5 évre szóló vezetői megbízás kerül átadásra a kiválasztott pályázónak? Majd eleget téve a Módtv. 2. §-ának (2) bekezdése szerinti kötelezettségnek, és figyelembe véve a Mötv., a Kjt. és az Mt. rendelkezéseit, 2020. augusztus 15. napjáig a polgármester ajánlatot tesz a közalkalmazott részére a munkaszerződés tartalmi elemei (főleg a munkabére) vonatkozásában? Vagy szükséges képviselő-testületi döntés a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlat tekintetében? Ezt követően jól járunk-e el, ha 2020. november 1-jei hatállyal kerül sor az intézményvezető közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá való átalakításra? 2020. november 1. után mi történik a hatályban lévő vezetői megbízással?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdés arra vonatkozik: jogszerű-e az az eljárás, mely szerint a 2020. július 1-je után létrejövő határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony mellé öt évre szóló vezetői megbízás kerül átadásra a kiválasztott pályázónak. A Módtv. 3. §-ának (9)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Szakképző intézmény pedagógusának végkielégítése a munkaviszonyban történő foglalkoztatás elutasításakor

Kérdés: Jelenleg szakgimnáziumi tanár vagyok egy szakképzési centrumban. 2020. július 1-jével a Kjt. hatálya alól az Mt. hatálya alá kerülünk át, amihez nem kívánok hozzájárulni, mert a városban működő Pedagógiai Oktatási Központban szeretnék elhelyezkedni 2020. július 1-jétől. Jelenti-e ez azt, hogy emiatt elveszítem a végkielégítésre való jogomat az új szakképzési törvény átmeneti szabálya alapján?
Részlet a válaszából: […] Az Szkt. 127. §-ának (5) bekezdése értelmében nem jogosult végkielégítésre a jogállásváltozásra tekintettel az, aki további, munkavállalóként történő foglalkoztatásához nem járul hozzá, és a közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő 60 napon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Felmondás a szakképzésben – végkielégítésre való jogosultság és a felmondási idő tartama

Kérdés: Szakképző intézményben dolgozóként az eddigi közalkalmazotti jogviszonyunk munkaviszonnyá alakul át. Az új munkáltató részéről felmondással történő munkaviszony-megszüntetés esetén mennyi a felmondási idő és a végkielégítés mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyként elismert idő 1991-től folyamatos? Hogy kell értelmezni a Kjt. 25/B. §-ának (5) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] Az Szkt. 127. §-ának (5) bekezdése értelmében a 40. §-ban felsorolt alkalmazottak munkajogi jogállásváltozását, azaz a Kjt. hatálya alól az Mt. hatálya alá való átkerülését 2020. július 1-jei határnappal kell végrehajtani. Ennek során a közalkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.
1
31
32
33
90