Határozott idejű kinevezés – a meghatározott feladat

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású költségvetési szervnél közalkalmazottak dolgoznak. A Kjt. 21. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint határozott időre csak meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására lehet valakit kinevezni, márpedig az intézményünk feladatellátásából is adódóan a munkakörbe tartozó feladatok teljes elsajátítása lenne a cél, tehát nem egy meghatározott feladat elvégzése. Üres munkakör feladatellátásához kapcsolódóan lehet-e olyan féléves vagy egyéves határozott idejű kinevezést adni a közalkalmazottnak, melyben a kapcsolódó munkaköri leírás fő feladatát, feladatait jelöljük meg meghatározott feladatként (pl. épületgépész műszaki ellenőr, műszaki ügyintéző üres munkakör esetén) "a hozzárendelt intézményekben előforduló épületgépészeti hibák elhárításával, az éves munkatervben szereplő épületgépészettel összefüggő feladatok előkészítése, bonyolítása, ellenőrzése". További kérdés, hogy ezt a féléves/egyéves határozott idejű kinevezést lehet-e további határozott ideig (további félév, egy év) meghosszabbítani?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszony – általános szabály szerint – határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Törvény eltérő rendelkezése hiányában lehetőség van arra is, hogy helyettesítés céljából vagy meghatározott munka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Jubileumi jutalom – a vállalkozóként létesített jogviszony nem jogszerző

Kérdés: Az egyéni vállalkozói munkaviszony beszámítható a jubileumi jutalomba?
Részlet a válaszából: […] A jubileumi jutalom rendeltetése: a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati szférában ledolgozott hosszabb időtartam elismerése. A jubileumi jutalomra jogosító egyes jogviszonyokat (pl. közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszony) a Kjt. 78. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Nyugdíjas – közalkalmazotti jogviszonyban, részmunkaidőben

Kérdés: Nyugdíjas alkalmazható-e részmunkaidőben a közalkalmazotti szférában?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. nem zárja ki, hogy nyugdíjjogosult személyt közalkalmazottként foglalkoztassanak. Ez ugyanazon munkajogi szabályok szerint történik, mint az aktív korúak esetében. Alapelv, hogy a nyugdíjasokra vonatkozóan hátrányos megkülönböztetésnek nincs helye e minőségük vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Kjt. hatálya – az óraadói feladatok ellátása

Kérdés: Állami költségvetési szerv (közoktatás) alkalmazhat-e dolgozókat nem közalkalmazotti jogviszonyban, hanem munkaviszonyban? Másik kérdésem: egyéni vállalkozóval kötünk szerződést óraadói feladatok elvégzésére. A szerződésbe belevesszük, hogy az óraadást nem a szerződő fél, hanem konkrétan egy másik ember látja el, amibe munkáltatói oldalról beleegyezünk. Tehát azért, mert a feladatot ellátó nem számlaképes, mással kötjük meg a szerződést. Ez szabályos?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a Kjt. személyi hatályának szabályai adják meg a választ. A Kjt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint: "E törvény hatálya – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Köztisztviselői cafeteriajuttatás – a megemelt illetményalap függvényében

Kérdés: Az önkormányzati hivatalban adható cafeteriajuttatások mértékét a Kvtv., valamint a Kttv. évek óta együttesen határozzák meg. Az adható felső mértéket a Kvtv. évek óta 200 000 Ft-ban rögzíti, míg a minimális szintet a Kttv. az illetményalap ötszörösében határozza meg (38 650 Ft esetében 193 250 Ft-ban). 2020-ban a bérrendezés eredményeként a köztisztviselői illetményalap összege 56 100 Ft-ra emelkedik. Ezzel együtt a cafeteriakeret a Kttv. szerint 280 500 Ft-ra emelkedhet. A Kvtv. 60. §-ának (4) bekezdése értelmében a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete csak törvény eltérő rendelkezése hiányában nem haladhatja meg a 200 000 Ft-ot. Hivatalunknál 56 100 Ft-ra nő az illetményalap, a fentiek alapján jogszerűen állapítjuk meg a cafeteriakeretet 280 500 Ft-ban?
Részlet a válaszából: […] A Kvtv. 58. §-ának (4) bekezdése szerint a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete egy foglalkoztatottnak éves szinten – az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott juttatások – az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Önkormányzati képviselő és karbantartó – nem feltétlenül összeférhetetlen

Kérdés: Önkormányzati képviselő karbantartó-gondnok munkakört lát el, ugyanazon önkormányzatnál. A munkáltatói jogkört a polgármester látja el. Bérezése az önkormányzat költségvetéséből történik. Fennáll-e az összeférhetetlenség? Megválasztása előtt is ezt a munkakört látta el a képviselő, testületi határozat nélkül.
Részlet a válaszából: […] A Mötv. 36. §-a határozza meg az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat. A kérdés szempontjából a Mötv. 36. §-a (1) bekezdésének e) pontja a releváns, amely szerint az önkormányzati képviselő nem lehet ugyanazon önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Közalkalmazotti jogviszony helyett megbízás

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési szervnél (kórház) egészségügyi adminisztrátor munkakört közalkalmazotti jogviszony helyett megbízási szerződéssel el lehet-e látni kifejezetten a munkavállaló kérésére, figyelemmel az Eütev.-re?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján úgy értjük, hogy az egészségügyi adminisztrátor egészségügyben dolgozónak minősül, azaz a törvényi fogalom alapján egészségügyi dolgozónak nem minősülő, az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Munkáltatói jogállásváltozás – közalkalmazottiból munkajogviszonyba

Kérdés: 2013 óta dolgozom közalkalmazottként, két évig voltam otthon gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságon. Most egy másik munkáltató át akar venni, viszont ez magáncég, gondolom, a közalkalmazotti jogviszonyom megszűnik. Ha nem fogadom el a feltételeket, jár-e számomra végkielégítés, felmentési idő és esetleg más juttatás?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt szükséges rögzíteni: a tényállás alapján nem egyértelmű, hogy az Mt. hatálya alá tartozó "átvevő" munkáltató milyen keretek között kívánja alkalmazni Önt. Az "átvétel" kifejezésből azonban arra következtetünk, hogy erre az ún. jogviszonyváltás alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Munkaviszony-létesítés – kizárt a költségvetési szervvel

Kérdés: Önkormányzati fenntartású iskolában lehet-e munkaviszonyban foglalkoztatni főállású dolgozókat, nem közalkalmazottként, hanem Mt. hatálya alá tartozóként?
Részlet a válaszából: […] A helyi önkormányzatok már nem tartanak fenn iskolákat, legfeljebb a nemzetiségi önkormányzatok számára nyitott ez a lehetőség, ezenfelül csak állami, egyházi, illetve magánfenntartású iskolák léteznek [Nkt. 2. § (3) bekezdés]. Ha a munkáltató költségvetési intézmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Nyugdíjas – megbízási szerződéssel a Kjt. hatálya alatt

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési szervnél van-e lehetőség megbízási szerződéssel foglalkoztatni – nyugdíj folyósítása mellett – olyan személyt, aki a nők negyven év szolgálati idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjában részesül?
Részlet a válaszából: […] A Tny. 18. §-ának (2) bekezdése értelmében öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő, törvényben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. Ettől eltérően az öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.
1
8
9
10
19