Egyszeri kiegészítő juttatásra való jogosultság és távollétek a munkából

Kérdés:

A 36/2026. Korm. rendelettel kapcsolatos a kérdésünk. A 401/2023. Korm. rendelet 108/A. §-ának (1) bekezdése: (...) a tárgyév december 31-én a pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozó pedagógus (...), aki a tárgyévet követő év március 1-jén is ezen munkakörök, feladatkörök valamelyikében van foglalkoztatva, egyszeri kiegészítő juttatásra jogosult…
(2) bekezdése: Nem jogosult kiegészítő juttatásra az, aki az (1) bekezdés szerinti határnapok valamelyikén a Púétv. 94. §-ának (10) bekezdése szerinti fizetés nélküli szabadságon volt.
A Púétv. 94. §-ának (10) bekezdése: A felek az (1)–(9) bekezdésekben foglalt eseteken kívül is megállapodhatnak fizetés nélküli szabadság biztosításáról. Vélhetően ezt a két dátumot kell figyelni, a 2025. december 31-ét és a 2026. március 1-jét. Aki mindkét napon pedagógusként volt foglalkoztatva, annak jár az összeg. A 401/2023. Korm. rendelet 108/A. §-ának (3) bekezdése: Az egyszeri kiegészítő juttatás összege – teljes munkaidő esetén – a 2025. évre vonatkozóan bruttó 152.400 forint. Az egyszeri kiegészítő juttatás a foglalkoztatás szerinti munkaidővel arányos mértékben biztosítandó, az időarányosság során a foglalkoztatott 2026. március 1-jei munkaidejét kell figyelembe venni.
Értelmezésünk szerint mindenkinek 152.400 forint jár, egy esetben kell arányosítani, ha 2026. március 1-jén részmunkaidős valaki. A 401/2023. Korm. rendelet 108/A. §-ának (4) bekezdése szerint a (3) bekezdés szerinti egyszeri kiegészítő juttatást a kiegészítő támogatás rendelkezésre bocsátását követően haladéktalanul, de legkésőbb 2026. április 10-ig kell kifizetni. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókon és a szakképzésben dolgozókon kívül a bölcsődei pedagógusoknak is jár. A keresőképtelenség vagy szülési szabadság, illetve a GYED folyósítása alatt fizetés nélküli szabadság jogcímen tartósan távol lévőknek jár-e ez az összeg? Ők óvodában a Púétv. hatálya alá tartozó pedagógusok. Akik nem óvodában és nem a Púétv. hatálya alá tartoznak, hanem közalkalmazotti jogviszonyban a Gyvt. hatálya alá tartozó bölcsődei kisgyermeknevelők, pedagógusok, és 9-es kód miatti keresőképtelenségen vannak, illetve GYED-et mint ellátást kapnak, közben fizetés nélküli szabadság jogcímen vannak távol, nekik jár-e?

Részlet a válaszából: […] A 36/2026. Korm. rendelet alapján következtetésük helyes, azoknak jár a kiegészítő juttatás, akik 2025. december 31-én és 2026. március 1-jén is köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álltak pedagógus- vagy pedagógus szakképzettséggel rendelkezőként nevelő-oktató munkát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Kiegészítő pótlék – emelheti a bérpótlék összegét

Kérdés: A 257/2000. Korm. rendelet 2026. január 1-jétől hatályos 15. §-a (6h) bekezdésének e) pontja értelmében a közalkalmazottat a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti bérpótlék után 15%-os kiegészítő bérpótlék illeti meg. A bölcsődékben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű dolgozók Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti bérpótléka után jár-e ez a kiegészítő bérpótlék?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatott közalkalmazottakat (is) megilleti, így az első kérdés az, hogy a bölcsődében felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelő ilyen foglalkoztatottnak minősül-e. Mivel a bölcsőde gyermekjóléti intézmény, a válasz igen.Figyelemmel kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Pedagógusbesorolás – csak tényleges végzettség alapján

Kérdés: Bölcsődénkben egy kisgyermeknevelőnk terhességi táppénzen van, és a szülési szabadsága, majd a fizetés nélküli szabadságának idejére szeretnénk felvenni egy védőnő végzettségű személyt, aki bár még kisgyermekgondozó, -nevelő középfokú szakképesítéssel nem rendelkezik, de vállalná a képzés elvégzését. A főállású iskolavédőnőnk fizetés nélküli szabadsága alatt tudjuk foglalkoztatni, mely hamarosan lejár, de elégedettek vagyunk vele, így átvennénk határozott idejű kisgyermeknevelőnek.
A 15/1998. NM rendelet I. sz. melléklet II. rész 2. pontja határozza meg a kisgyermeknevelő munkakör betöltésének szabályait. Ha a dolgozó a meglévő védőnői főiskolai végzettsége mellé vállalja a fenti rendeletben felsorolt valamely középfokú képesítés megszerzését, feljogosítja-e a pedagógusbesorolásra? Bölcsődében F fizetési osztályba történő besorolás nem létezik. A 15/1998. NM rendelet 2. számú melléklete állapítja meg a pedagógusvégzettségeket. A kolléga, bár a fentiek szerint felsőfokú végzettségű, de az említett rendeletben megjelölt pedagógus-szakképzettségek egyikével sem rendelkezik, ennek ellenére hogyan lehetne pedagógusbesorolással felvenni? Mely jogszabály ad felhatalmazást, hogy pedagógusvégzettség nélkül egy – bár felsőfokú végzettségű kollégát – egyből pedagógus-életpálya alá sorolhatunk a meglévő védőnői diplomájával és a fent részletezett vállalt végzettségével?
Részlet a válaszából: […] ...személy fogalmán a „pedagógus-munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettségű személyt” érti. A bölcsődében tehát a kisgyermeknevelő (amely a 257/2000. Korm. rendelet 2/a. melléklete szerint egyike a bölcsődei pedagógus munkaköröknek) akkor tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Szociális ágazati pótlékra való jogosultság – önellentmondó jogszabályi megfogalmazás

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési szerve köznevelési, bölcsődei és szociális intézményi étkeztetéssel foglalkozik. Alapító okiratában az 562900 szakágazati kód szerepel. Közfeladata: közétkeztetés köznevelési és szociális intézményekben, tekintettel a Gyvt., valamint a Szoctv. előírásaira. Egy felügyeleti szerv állásfoglalása alapján azok a közalkalmazottak, akik konyhai alkalmazottként látják el a gyermekétkeztetési, valamint szociális intézmények számára a közétkeztetési feladatokat, jogosultak szociális ágazati pótlékra, az adminisztratív munkakörben dolgozók és az intézményvezető nem. Mitől függ, hogy egy adminisztratív munkakörben dolgozó kaphat-e szociális ágazati pótlékot, vagy nem? Például egy bölcsődei adminisztratív munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott miért kaphat, egy bölcsődei étkeztetéssel foglalkozó intézmény közalkalmazott dolgozója adminisztratív munkakörben miért nem? Ehhez kapcsolódóan idézem a BDDSZ állásfoglalását: „A szociális ágazati összevont pótlék emelése vonatkozik a bölcsődei területen a családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde valamennyi foglalkoztatottjára. A bölcsőde, minibölcsődei konyhai (szakács, konyhalány, élelmezésvezető), adminisztratív (gazdasági vezető, különféle ügyintéző munkakörök), a házi munkás, kerti munkás, gépkocsivezető stb., úgynevezett nem ágazatspecifikus (azaz nem szakdolgozó) munkakörökre.”
Részlet a válaszából: […] ...állapít meg. A jogalkotó a bölcsődei pótlékot úgy állapította meg, hogy kifejezetten felsorolta azokat a munkaköröket, amelyekben jár: kisgyermeknevelő, szaktanácsadó, bölcsődei dajka, pedagógus (ezen belül: kisgyermeknevelő, gyógypedagógus, pszichológus, tanácsadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Bölcsődei közalkalmazottak besorolása – szabályozás joghézaggal

Kérdés: Az önkormányzat családi bölcsődét működtet, amelyben a családi bölcsődei szolgáltatást nyújtó munkakörű közalkalmazottként foglalkoztatott személy besorolása C fizetési osztályba történt. Az iskolai végzettsége 2000. VI. 20-án megszerzett szakközépiskolai érettségi, és a szakképzettsége 2004. VI. 23-án megszerzett gyermek- és ifjúsági felügyelő I (OKJ 54 14 99 02) tanfolyam. A másik családi bölcsődei szolgáltatást nyújtó munkakörű közalkalmazottunk besorolása E fizetési osztályba történt. Az iskolai végzettsége 1985. VI. 11-én megszerzett gimnáziumi érettségi, és 1993. VI. 17-én szakosító tanfolyamon csecsemő- és gyermekgondozói szakon végzett. A másik két közalkalmazott munkaköre: családi bölcsődei segítő. Az egyikük besorolása B fizetési osztályba történt. Ruházati eladó szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik. A másik E fizetési osztályú, és a végzettsége érettségi, és 2024. V. 24-én 509222202 azonosító számú kisgyermekgondozó-nevelő szakmát szerzett. Fizetési fokozatuk megállapításánál a közalkalmazotti jogviszony mellett az összes korábbi munkaviszony beszámításra került. Helyes így a besorolásuk?
Részlet a válaszából: […] ...Alapellátások” cím 2.4. pontjában meghatározott munkakörök létesíthetők. Ezek a munkakörök: a szolgáltatást nyújtó személy és a kisgyermeknevelő. Továbbá: a szolgáltatást nyújtó személy munkakört betöltőnek eredményesen el kell végeznie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Jubileumi jutalom összege – nem „számítanak” az ágazati pótlékok

Kérdés: Bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelő közalkalmazott 2026. január 1-jétől kiegészítő bölcsődei pótlékra lesz jogosult. 25 éves jubileumi jutalmánál ez az összeg a jubileumi jutalom alapját képezi-e?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 78. § (1)–(2) bekezdés alapján huszonöt év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak kéthavi illetménynek megfelelő összegű jubileumi jutalom jár. A Kjt. az „illetményt” nevesíti a jubileumi jutalom alapjaként. Az illetmény fogalmával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Kisgyermeknevelői létszámigény – eltérő helyen működő bölcsődénél

Kérdés: A 6/2016 EMMI rendelet 2. számú melléklete alapján öt vagy több bölcsődei gyermekcsoport esetében plusz két kisgyermeknevelőt kell alkalmazni. Esetünkben két telephelyen működik bölcsőde, az egyik négy, a másik két csoporttal. Intézményünk nem önálló bölcsőde, hanem a gyermekjóléti intézmény (szolgálat, központ, iskolavédőnő és bölcsőde) alá tartozó telephelyek. A fenti jogszabály vonatkozik-e ránk így, hogy nem ugyanazon a telephelyen működik a két bölcsőde – az egyik négy, a másik két csoporttal? Az említett 2. számú melléklet az önálló bölcsőde feletti sorban úgy fogalmaz, hogy „bölcsődénként”. Bölcsődéinket hogyan értelmezi a jogszabály?
Részlet a válaszából: […] ...intézmény önálló szervezeti és szakmai egysége szervezeti formában három vagy annál több csoport esetén” ellátási formában a kisgyermeknevelő munkakörben a 2.1. pontban a bölcsődére meghatározott két főn felül további két fő alkalmazandó, „öt vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.
Kapcsolódó címkék:      

Képesítés hiánya – az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása

Kérdés: Szociális család- és gyermekjóléti központ vagyunk, ahol 2021. I. 9-én belépett (akkor 59 éves) pedagógiai felsőfokú végzettséggel rendelkező közalkalmazottnak az intézményvezető 2026. VII. hó végéig a munkakör betöltéséhez szükséges, óvodai és iskolai szociális segítő képesítés megszerzéséig felmentést adott. A közalkalmazott 2025. VII. hónaptól jogosulttá vált a „nők40” öregségi nyugdíjra, amit továbbfoglalkoztatás mellett igénybe is vett felmentési idő letöltése nélkül. A képzést eddig nem teljesítette. Előzetes bejelentése alapján, a szakképesítés megszerzési idejének végéig tervezett nyugdíjasként dolgozni intézményünknél. Mi a teendő abban az esetben, ha mégis tovább szeretne nálunk dolgozni mint nyugdíjas, van-e mód a szakképesítés megszerzése alóli felmentésére a nyugdíjkorhatár betöltéséig? Amennyiben a szakképesítését nem szerzi meg a jelenlegi felmentési idő alatt (ami 2026. VII. 31-ig tart), tudjuk-e továbbfoglalkoztatni?
Részlet a válaszából: […] ...2021-ben hatályos 10. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint aa) gyermekotthonban a gyermekvédelmi asszisztens, a gyermekfelügyelő és a kisgyermeknevelő munkakörre,b) javítóintézetben a gyermekfelügyelő munkakörre,c) bölcsődében, minibölcsődében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Műszakpótlékra jogosultság a gyermekvédelemben

Kérdés: A bölcsődénkben a dolgozóknak jár-e a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése alapján a 15%-os bérpótlék, ha a kisgyermeknevelők beosztása hetente változik? A kisgyermeknevelők (csoportonként két fő) 7 órától 15 óráig és 9 órától 17 óráig dolgoznak. Nem váltják egymást, hanem a műszak egy részében együtt dolgoznak. A bölcsődei nap üzemelési ideje 7 órától 17 óráig tart.
Részlet a válaszából: […] ...jogosultságnak több, együttes feltétele van, a pótlék pedig csak akkor jár, ha mindegyik megvalósul. A kérdés szerinti esetben a kisgyermeknevelők beosztása 7–15 és 9–17 óra közötti, ami hetente változik, a bölcsőde pedig a napi teljes munkaidőt (8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Gyakornoki idő és minősítés

Kérdés: Önkormányzati fenntartású bölcsődében felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőket foglalkoztatunk. Kisgyermeknevelőnk határozott idejű jogviszonyban dolgozik, Gyakornok besorolással. Gyakornoki ideje a határozott idejű szerződés végéig szólt, azaz 2025. 06. 30-ig, ezzel azonban még nem szerezte meg a 2 év szakmai gyakorlatát, ez csak 2025. 08. 13-án teljesült. 2025. 07. 01-jei hatállyal jogviszonyát 2025. 11. 30-ig meghosszabbították, így gyakornoki ideje 2025. 08. 13-ra módosult. A 401/2023. Korm. rendelet 37. §-a (6) bekezdésének b) pontja szerint, ha a gyakornoki idő május 1. és augusztus 31. között jár le, május hónapban tesz minősítő vizsgát a pedagógus. Ennek a törvényi előírásnak az említett pedagógus nem tett eleget, mivel szerződését később hosszabbították meg, amivel biztossá vált, hogy a szakmai gyakorlathoz szükséges 2 év teljesül. Azóta jelentkezett az őszi minősítési eljárásba, minősítése folyamatban van. Hogyan kellene eljárnunk helyesen a fenti esetben? Meg kell hosszabbítanunk a gyakornoki időt? Amennyiben igen, meddig?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben a pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozó, felsőfokú szakképzettséggel rendelkező kisgyermeknevelő tekintetében a 257/2000 Korm. rendelet 9/A. §-ának (1) bekezdése sorolja fel, hogy a 401/2023. Korm. rendelet mely rendelkezései irányadók. Ezek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
6