459 talált cikk a kinevezés kifejezésre

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású óvodában a munkáltatói jogok jogszerű gyakorlásához az óvoda alkalmazottainak a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos személyi anyaga (kinevezés, kinevezésmódosítások) a munkáltatónál van elhelyezve. Van-e bármilyen szabályozás azt illetően, hogy az óvodában tárolt személyi anyagban lévő okiratok eredeti példányok legyenek?

Kérdés: Óvodában foglalkoztatott, közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező óvodapedagógus jelenleg gyermekgondozás céljából fizetés nélkül szabadságon van. Ezen idő alatt lehetséges-e a közalkalmazotti jogviszonyának áthelyezéssel történő megszüntetése és új közalkalmazotti jogviszony létesítése egy másik óvodában? Az új helyen a kinevezése határozatlan idejű lenne, és fizetés nélküli szabadsággal kezdődne, mivel továbbra is otthon szeretne maradni még a gyermeke gondozása céljából. Amíg GYED-en lenne az új helyen, addig az új álláshelyére határozott időre kerülne felvételre egy óvodapedagógus. Ez jogilag lehetséges-e? Az óvodapedagógus lakóhelye szerinti óvodában ugyanis most nyílik lehetőség határozatlan idejű felvételre, viszont mivel a gyermeke még csak egyéves, továbbra is szeretne otthon maradni vele. A GYED leteltét követően a helyi óvodában tudna dolgozni, ugyanis jelenleg másik településen levő óvodában van állományban.

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. Intézményünknél a közalkalmazottak havi fix bért kapnak, és rugalmas munkaidőben, háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak. A munkaidőkereten belüli munkaidő-beosztást nem a munkáltató határozza meg, hanem a dolgozók maguknak osztják be a munkaidejüket. A munkáltató csak a törzsidőt és a peremidőt írja elő. A peremidőben a dolgozók maguk dönthetnek arról, hogy milyen időbeosztásban dolgoznak. A ledolgozott munkaidőt beléptetőkártyás munkaidő-nyilvántartó rendszer rögzíti. Milyen módon kell eljárnunk abban az esetben, ha a keret végén a dolgozónak mínusza keletkezik? Levonható-e a közalkalmazott illetményéből a keret végén keletkezett mínusz óraszám? Kérheti-e a dolgozó, hogy a keletkezett mínusz óraszám a szabadsága terhére kerüljön elszámolásra, köthet-e erről megállapodást a munkáltatóval? Van-e a dolgozónak választási lehetősége, hogy melyiket szeretné kérni: vagy levonás az illetményből, vagy a mínusz óraszám elszámolása a szabadság terhére?

Kérdés: Az Eszjtv., a Kjt. vagy az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló esetében mit lehet "hivatali útnak" vagy mit lehet "kiküldetésnek" tekinteni? Hogyan lehet megkülönböztetni a "hivatali utat" a "kiküldetéstől"?

Kérdés: Jelenleg önkormányzati intézményben határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezéssel foglalkoztatott óvodapedagógus 2023 januárjában több mint negyven év jogosultsági idővel rendelkezve kérte visszamenőleges nyugdíj megállapítását a 268/2022. Korm. rendelet és a 269/2022. Korm. rendelet által lehetővé tett, nyugellátás szüneteltetése alóli mentesülés miatt. A kormányhivatal nyugdíjbiztosítási osztálya határozatával 2022. szeptember 1-jétől részére öregségi nyugdíjat állapított meg. A közalkalmazott 2023. november 5-én tölti be a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, azaz a 65. életévét. Jelen pillanatban az óvodában határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, melyet a fentiekben ismertetett jogszabályi lehetőségek miatt véleményünk szerint nem kell határozott idejű jogviszonyra módosítani, se megszüntetni és új jogviszonyt létesíteni. A közalkalmazott felvetette, hogy amennyiben 2023. augusztus 31-ével a nyugdíjfolyósítás szüneteltetése alóli mentesülése megszűnik, igénybe venné a neki járó nyolc hónap felmentési időt és az arra járó juttatást. Véleményünk szerint sem a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése szerinti, sem a 30. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti felmentési idő – amely a nyugdíjkorhatár betöltésének napján kezdődik – már nem jár neki, tekintettel a visszamenőleges nyugdíj megállapítására. Az óvodavezető a 65. év betöltését követően a közalkalmazottat már nem szeretné foglalkoztatni. Jól értelmezzük a jogszabályt? Hogyan járunk el helyesen az ő esetében?

Kérdés: Önkormányzati hivatalban önkormányzati tanácsadói munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő jogviszonya közös megegyezéssel megszűnt, és 30 napon belül, de nem a megszűnést követő naptól, első jogviszonyként köztisztviselői kinevezést kapna nem önkormányzati tanácsadó munkakörre. A Kttv. 62/A. §-a értelmében, ha a köztisztviselő a jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, közszolgálati jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Esetében a fenti szabály alkalmazásával végkielégítésre jogosító szolgálati idejébe be kell-e számítani a korábbi önkormányzati tanácsadói jogviszonyát?

Kérdés: A bölcsődében kisgyermeknevelőnek fizetendő helyettesítési díjnál az óradíjszámításnál az alapba beleszámít-e a bölcsődei pótlék?

Kérdés: 40 éves közalkalmazotti jubileumi jutalom összegének kiszámításánál az ágazati szakmai pótlékot is bele kell-e számolni, vagy csak az alapilletményt? A közalkalmazott óvodapedagógus.

Kérdés: A Kjt. 23/B. §-ának (1)–(7) bekezdése írja le a közalkalmazottak részmunkaidőben történő foglalkoztatásának eseteit. A Kjt. 23/B. §-ának (8) bekezdése kimondja, hogy az (1)–(7) bekezdés nem alkalmazható vezető megbízású közalkalmazott tekintetében. Felmerült az a kérdés, hogy az Mt.-módosítást követően az Mt. 61. §-ának (4) bekezdése alkalmazható-e a vezető beosztású közalkalmazottak esetében?

Kérdés: Ha felveszünk egy munkavállalót, és a közalkalmazotti besoroláshoz szükségünk van arra, hogy tudjuk az előző jogviszonyait, milyen dokumentumok fogadhatók el ezeknek az igazolására? Ha nem tudja igazolni a jogviszonyait, akkor mi a teendő ebben az esetben? Mi alapján tudom figyelembe venni a jogviszonyait?