Kártérítés próbaidő miatti munkaviszony-megszüntetés miatt?

Kérdés: Próbaidőre alkalmazott munkavállaló a szerződés megszüntetése esetére kötelezhető-e kártérítésre?
Részlet a válaszából: […] ...dolgozott volna Németországban, és a szerződésben azt kötötték ki,hogy ha a munkavállaló munkájával szemben a próbaidő alatt kifogás merül fel,magatartása nem megfelelő, és ezért a munkáltató hazarendeli, a munkaszerződésta próbaidő alatt megszüntetve, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Külföldi ösztöndíj – mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól

Kérdés: Munkavállalónk féléves külföldi szakmai ösztöndíjat pályázott meg, és nyert el. Nincs kifogásunk az ellen, hogy távol töltsön fél évet a munkájától, hiszen a külföldi tanulmányok bővítik szakmai ismereteit, ezért segíteni fogják a munkájában, így a cégünk is profitál belőle. A munkavállaló rendkívüli szabadságot szeretne kérni erre az időre. Kérdésünk: a féléves távolléte alatt szükséges-e egyáltalán bármilyen díjazást fizetnünk részére, vagy szüneteltethetjük úgy is a munkaviszonyát, hogy semmit nem fizetünk?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltakból kiindulva alappal feltételezhető,hogy a munkavállaló által elnyert külföldi ösztöndíj független a munkáltatóműködésétől, nem tanulmányi szerződés keretében lesz távol fél évet amunkavállaló, és nem is kiküldetésben tölti ezt az időtartamot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Munkaruha – mit kell fizetni, ha elvész vagy tönkremegy

Kérdés: Cégünknél a munkaruhát olyan módon biztosítjuk, hogyha az elvész, illetve tönkremegy, a munkavállalóknak ki kell fizetniük egy új munkaruha értékét, mivel a cégnek is újat kell venni. A munkavállalók közül néhányan ezt kifogásolták. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] A munkaruha a munkáltató tulajdona, amelyet amunkavállalónak a munkavégzés keretében ad át, kötelező jelleggel akkor, ha amunkavégzés során annak ruházata szennyeződéssel vagy nagyfokú elhasználódássaljár. Nincs lehetőség arra, hogy a munkaruha a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Munkáltatói követelés érvényesítése a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: A munkaviszony megszűnésekor az eddigi gyakorlat az volt a cégnél, hogy a felmerült különböző tartozást – például telefondíjtöbbletet, vissza nem adott eszközök értékét, a cégre kiszabott közlekedési bírságokat – levontuk az elszámolás során a kifizetésre került bérből. A legutóbbi alkalommal a munkavállaló kifogást emelt ez ellen, és perrel fenyegetőzik, amennyiben nem utalunk el neki minden bérelemet. A törvény azt mondja ki, hogy a munkaviszony megszűnésekor el kell számolni; ez akkor végül is mit jelent?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor(megszűnésekor) munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni és amunkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit amunkáltató köteles megfelelően biztosítani [Mt. 97. § (1) bek.]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Rendkívüli munkavégzés – a munkaidő burkolt megemelése?

Kérdés: Cégünknél előre meghatározzuk, hogy egy hónapban mennyi a munkavállalók számára elrendelhető túlóraszám. Egy hónapban egy munkavállalónak 15 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el, amellyel szinte minden hónapban élünk is. Ha azonban sor kerül ennek az óraszámnak a túllépésére, a többletet nem fizetjük ki a munkavállalóknak. Ha viszont egy dolgozónak ennél kevesebb túlórát kell elrendelni egy hónapban, azt máskor dolgoztatjuk le vele. A szakszervezeti tisztségviselő többször kifogásolta ezt az évek óta működő gyakorlatot. Valóban problémás munkajogilag az eljárásunk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 127. § (4) bekezdése alapján a munkavállaló számáranaptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződés rendelkezése alapjánpedig legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el.Megállapítható, hogy éves szinten körülbelül 180 órát (12...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Béremelés – eltérő elvek teljes és részmunkaidőre?

Kérdés: Jogilag kifogásolható-e, ha a munkáltató a személyi alapbérek emelését nem teljesítményalapon határozza meg, hanem például úgy, hogy a heti 40 órában foglalkoztatottaknak jár, a részmunkaidősöknek pedig nem?
Részlet a válaszából: […] A munkabér rendeltetése szerint az elvégzett munkaellenértéke. Az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvét az Mt. 142/A. §-arögzíti, ennek alapján az egyenlő értékű munka díjazásának meghatározása során– ide kell érteni a béremelést is – az egyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

GYES-ről visszatérő köztisztviselő illetményeltérítése

Kérdés: Az egyik kolléganőnk illetményét még 2006-ban eltérítettük. Ezt követően gyermekével GYES-re ment (majdnem 3 év). Most újra visszajön, és szeretné a régi, eltérített illetményét kapni. A kolléganő korábbi munkája mindig kifogástalan volt. Kérdésem, hogy most, mikor visszajön, év közben is eltéríthetjük-e az illetményét?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 43. § (4)bekezdése rendelkezik az alapilletmény-eltérítésről. Minderre a tárgyévetmegelőző év szakmai munkája értékelése alapján kerül sor – kivéve ha aköztisztviselő kinevezése év közben történik, vagy áthelyezik. Miután az előzőév szakmai munkájának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Túlóraátalány – számítási szabályok

Kérdés: Az Mt. lehetőséget ad arra, hogy a túlóráért járó bérpótlék helyett átalányt fizessen a munkáltató. Figyelemmel arra, hogy az Mt. nem határozza meg a túlóraátalány kiszámításának a módját, abban kérünk iránymutatást, hogy hogyan számoljuk ki az átalány összegét?
Részlet a válaszából: […] ...nem részesülhetkevesebb, alacsonyabb ellenértékben, mintha a munkáltató tételes elszámolástalkalmazna. Az átalány összege ugyanakkor nem kifogásolható sem azért, mert arendkívüli munkavégzés keretében ledolgozott órák száma meghaladta a becsültmértéket, sem pedig azért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Túlórapótlék a személyi alapbérben?

Kérdés: Cégünknél bevett gyakorlat, hogy a munkavállalók túlórapótlékát beépítjük a munkaszerződésük szerinti személyi alapbérükbe. Egyik újonnan belépő munkavállalónk kifogásolja ezt a gyakorlatot, és nem hajlandó aláírni a munkaszerződését ezzel a feltétellel. Megalapozott lehet a munkavállaló kifogása annak ellenére, hogy igen magas személyi alapbérben részesülnek a cégünk alkalmazottai?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, hogy a túlmunka külön díjazásátáltalánosságban az indokolja, hogy elrendelése a munkavállalókra nézve – abeosztás szerinti munkaidőben végzett munkához képest – nagyobb megterhelésseljár. A Legfelsőbb Bíróság egyik döntésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Rosszul kiszámolt fizetés?

Kérdés: Többször észrevettem, hogy a fizetésemnél több száz forint eltérés van. Most már 3000 Ft is volt, és mikor szóltam, azt a választ kaptam, hogy a program és a kézi számolás között lehetnek eltérések, de azóta sem korrigálták a különbözetet. Erről szeretnék felvilágosítást kapni.
Részlet a válaszából: […] ...azáltalános együttműködési, valamint jóhiszemű és tisztességes eljárásikötelezettség is (Mt. 3. §).Mindezek alapján, ha Önnek kifogása van, a munkáltatóköteles számot adni az eltérés okairól, és a tévedést korrigálni. Amunkavállaló szempontjából indifferens...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.
1
6
7
8
9