154 talált cikk a jövedelem kifejezésre

Kérdés: A köztulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó közzétételi szabályok körében a közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatás fogalma álláspontunk szerint a jogszabályi környezet tükrében nem egyértelmű. Értelemszerűen a munkáltató kötelezettsége feltüntetni az alapbért, ezenfelül az esetleges olyan jellegű juttatásokat, melyeket a vezető állású munkavállaló folyamatosan, rendszeresen megkap a munkáltatótól. A jogalkotói szándék is arra vonatkozik, hogy – többek között – a rendszeres javadalmazás nyomon követhető legyen, illetőleg a nyilvánosság is megfelelően tájékozódhasson a köztulajdonban álló gazdasági társaságok részletes működéséről. Azonban kétséges számunkra, hogy a közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatás körébe tartozik-e, ha a munkavállaló olyan kompenzációban részesül, amely az éves jövedelmét emeli ugyan, de az csak egyszeri juttatásként kerül számára kifizetésre. Konkrét példával élve, a munkáltató anyagi okok miatt nem tudja az adott évben az inflációs mértékkel követett béremelést végrehajtani, de a későbbiekben nem jövedelemként egyszeri esetben juttatásban részesíti a munkavállalóját. Ilyen esetben szükséges-e az egyszeri juttatás összegét is közzétennie a gazdasági társaságnak?

Kérdés: A munkavállaló közvetlen felettese a vezérigazgató-helyettes. Jogszerű-e a munkáltató felmondása arra hivatkozva, hogy a munkavállaló és a vezérigazgató között bizalomvesztés történt? Ha nem jogszerű a felmondás, és a munkavállaló keresetet indít, milyen ítéletre számíthat (pénzbeli kártérítés vagy munkaviszony helyreállítása)?

Kérdés: Ha a lakcímem Budaörsön van, de a BKV járatát használom arra, hogy a budapesti munkahelyemre dolgozni menjek, és a munkáltató megtéríti számomra a bejárás költségeit, a BKK-bérlet 86%-át elszámolhatja adómentesen?

Kérdés: Letiltás alapját képezi-e az adóköteles (a vállalat belső szabályzata alapján, nem a vonatkozó kormányrendelet szerinti), munkába járásra adott gépkocsi költségtérítése?

Kérdés: A szerződés szerinti havi jövedelem fogalmát az Ebtv. 5/C. §-a (1) bekezdésének b) pontja határozza meg. A tb-kifizetőhelyi tájékoztató 17. oldala így szól a szerződés szerinti havi jövedelemmel kapcsolatban: "A távolléti díjnak, illetve az illetmény egy hónapra járó összegének megfelelő szerződés szerinti havi jövedelem megállapítása – az Mt. 148–152. §-ában foglalt előírásokra, továbbá a jogviszonyt szabályozó egyéb jogszabályok rendelkezéseire figyelemmel – a foglalkoztató hatáskörébe tartozik." Előfordulhat olyan eset, hogy a munkáltató rendelkezik kollektív szerződéssel, s így a távolléti díjat nem az Mt. 148–152. §-ában foglaltak szerint számolják, hanem a kollektív szerződésükben meghatározott számítási elv szerint. Ez azt jelenti, hogy a szerződés szerinti havi jövedelem esetében is a kollektív szerződésben meghatározott számítást kell használni?

Kérdés: A szülői szabadságra járó távolléti díj csökkentésénél a bruttó távolléti díjat kell csökkenteni a nettó (szja és/vagy 10% nyugdíjjárulékkal csökkentett) ellátás összegével, vagy más számítási módszer jogszerű?

Kérdés: Cégünk egy Magyarországon bejegyzett székhellyel, telephellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság. A rendszergazdánk Svédországban él, onnan dolgozik. A szerverek, laptopok és azokon a szoftverek Magyarországon vannak. Mi számít a munkavégzés helyének? Ott, ahol fizikálisan a munkavállaló van, vagy ahol a feladatot ellátja? Ő nem programozó, aki saját otthonában saját gépén fejleszt, és az eredményt továbbküldi, hanem egy rendszergazda. A Magyarországon lévő gépekbe lép be, távolról itt frissít programokat. A munkabérét euróban szeretnék meghatározni. Ebben az esetben lehetséges? Ez külföldi munkavégzés? Svédországban is dolgozik, ott biztosított. Se személyi jövedelemadót, se járulékot nem vonunk tőle. Ha lehetséges az eurós kifizetés, az milyen árfolyamon számítódik? Az Szja-tv. rendelkezik az átváltási árfolyamról, de mivel nem vonunk személyi jövedelemadót tőle, így nem tudjuk, melyik jogszabály az irányadó. Hogyan számfejtünk, ha nem ad le illetőségi igazolást a kinti biztosítottságáról?

Kérdés: A 268/2022. és a 269/2022. Korm. rendelet változtat-e az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló, egészségügyben dolgozó munkavállalók nyugdíjazásának feltételein? Egy egészségügyben dolgozónak, amennyiben öregségi nyugdíjat igényel, és szeretne tovább dolgozni az intézményben, kötelező-e szüneteltetni a nyugdíj kifizetését? Neki jövedelemkiegészítés nem jár, nem egészségügyi dolgozó. Illetve, amennyiben egy egészségügyben dolgozó betölti az öregséginyugdíj-korhatárt, és nem mond fel, vagy nem kéri a közös megegyezéssel történő megszüntetést, a munkáltatónak kötelező-e felmondani a dolgozónak a felmentési idő megadásával?

Kérdés: Dolgozónk szabadságvesztését börtönben tölti. Munkaviszonya nem szűnt meg. Milyen jogcímen fizethetünk (természetesen az adók és járulékok megfizetésével) részére jövedelmet? Írásba kell-e foglalni, vagy egyoldalúan utalhatjuk a bankszámlájára?

Kérdés: Munkavállalónk nyugdíjasnak minősül, mivel betöltötte a 65. életévét, és rendelkezik a szükséges szolgálati idővel. Az Mt. értelmében a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyának munkáltató általi felmondását nem kell megindokolni. Attól tartunk, hogy amennyiben felmondunk, arra fog hivatkozni, hogy életkora alapján diszkrimináltuk, mivel jelenleg ő az egyetlen, aki ilyen helyzetben van. Erre tekintettel nem járunk-e jobban, ha például megindokoljuk a felmondását egy egyébként valós indokkal?