Köztisztviselői nyugdíjba vonulás

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalunk köztisztviselője 2022. XI. hó 29-én tölti be az öregségi nyugdíjhoz szükséges korhatárt, és nyugdíjba is szeretne vonulni. Az utolsó két hónapra szeretné kérni a munkavégzés alóli felmentését, melyhez hivatalunk is hozzájárulna. Hogyan lehetne ezt megtenni? Aszolgálati jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén melyik nappal tehető ez még meg, 2022. XI. 28. vagy 2022. XI. 29.? Lemondás esetén szintén mely dátummal tehető ez meg, illetve a lemondási idő 2 hónapjára mentesíthető-e a munkavégzés alól? Érintheti-e bármelyik felet hátrányosan, ha a köztisztviselő jogviszonya nem a Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján szűnik meg, hanem a 60. § (2) bekezdésének a) vagy c) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] A közszolgálati jogviszony megszűnik, ha a köztisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, kivéve, ha a köztisztviselő kérelmére és hivatali érdek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Szabadságmegváltás – a Kttv.-ből a Kit. hatálya alá kerülő tisztviselőnél

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő ki nem adott szabadságát a Kit. hatálya alá tartozó munkáltatónak át kell-e vennie, tekintettel a Kit. 104. §-ának (10) bekezdésére, miszerint, ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő személy a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőzően a Kttv. szerinti közszolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését követő 30 napon belül első jogviszonyként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, jogviszonyát e törvény alkalmazásában folyamatosnak kell tekinteni?
Részlet a válaszából: […] Mivel a kérdés szerint a köztisztviselő a Kttv. hatálya alól kerül a Kit. hatálya alá, a jogviszonya végén a szabadsága elszámolására a Kttv. szabályait kell alkalmazni. A Kttv. szerint, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya azért kerül megszüntetésre, mert a Kit....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Öregséginyugdíj-jogosultság és a közszolgálati jogviszony megszűnése

Kérdés: Amennyiben egy köztisztviselő betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, melyik napon szűnik meg a jogviszonya a Kttv. alapján? AKttv. 60. §-ának (7) bekezdése csak a kérelem benyújtásának esetére vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] A közszolgálati jogviszony megszűnik, ha a köztisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, kivéve, ha a köztisztviselő kérelmére és hivatali érdek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Közalkalmazotti jogviszonyban az öregségi nyugdíjkorhatáron túl

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott óvodai dajka 2022. július 25-én betölti a 65. életévét, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt. Meg kell szüntetni a jogviszonyát a születésnapjával, vagy dolgozhat tovább? Ha a munkáltató szeretné megszüntetni a jogviszonyt közös megegyezéssel, de a közalkalmazott nem járul hozzá, akkor mi a teendő? Hogyan lehet a jogviszonyt egyéb módon megszüntetni?
Részlet a válaszából: […] Önmagában az a körülmény, hogy a közalkalmazott betölti a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, nem jelenti azt, hogy a munkáltató köteles lenne megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt. Ebből következően nem kizárt, hogy tovább dolgozzon Önöknél. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Öregségi nyugellátásra jogosult köztisztviselő továbbfoglalkoztatása

Kérdés: A Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnik, ha a kormánytisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, kivéve, ha a kormánytisztviselő kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja. Köztisztviselő munkatársunk 2022. április 4-én betölti a rá irányadó 65. életévét, és 42 év szolgálati idővel rendelkezik. Kérelmére a továbbfoglalkoztatását a munkáltató 2022. október 31-ig engedélyezte. Az engedélyezett időszak lejártát követően milyen jogcímen szüntessük meg a munkatársunk jogviszonyát: a Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján, vagy a 63. § (1) bekezdésének d) pontja alapján felmentéssel; esetleg közös megegyezéssel?
Részlet a válaszából: […] A közszolgálati jogviszony megszűnése és megszüntetése között a fő különbség az, hogy a jogviszony megszűnését előidéző helyzet, tény bekövetkeztekor a jogviszony automatikusan, minden további jognyilatkozat nélkül megszűnik. A közszolgálati jogviszony megszüntetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Anyakönyvvezető munkakör újbóli létrehozása

Kérdés: 2019 októberében módosítottuk a polgármesteri hivatal SzMSz-ét oly módon, hogy megszüntettünk több munkakört, így egy anyakönyvvezetőit is. Jogszabályi időkorlát van-e meghatározva arra, meddig nem hozhatunk létre egy vagy több anyakönyvvezetői munkakört, az adott szervezeti egység esetleges létszámbővítésével?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy az anyakönyvvezetői munkakör ismételt létrehozása a korábban az átszervezésre hivatkozással felmentett anyakönyvvezető jogviszony-megszüntetésének a jogszerűségére kihatással lehet. Nem mindegy ugyanis, hogy mely időpontban alkalmaz a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Nyugdíjjogosult közalkalmazottak felmentése – kötelezettség vagy lehetőség

Kérdés: Intézményünkben (önkormányzati fenntartású óvoda) határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott karbantartónk (férfi) 2022. november 22. napján betölti a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Felmentéssel kell megszüntetnünk a közalkalmazotti jogviszonyát? Amennyiben felmentéssel szüntetjük meg, a felmentési idejét mikor kell letöltenie? Hogyan változik a felmentési idő letöltésének lehetősége és kötelezettsége öregségi nyugdíjkorhatárt elérő óvónő esetében?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének esete attól függ, melyik fél akaratából történik ez: felmentés esetén a munkáltató egyoldalú, lemondás esetén a közalkalmazott egyoldalú, közös megegyezés esetén a felek egybehangzó szándékából. Az a körülmény, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Nyugdíjas közalkalmazott – foglalkoztatás csak a nyugdíj szüneteltetésével

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott élelmezésvezetőnk a nyugdíjkorhatárt még nem érte el, de a 40 éves jogosultsági idejére tekintettel jogosultságot szerzett a nők kedvezményes nyugdíjára. Szeretnénk a nyugdíjast továbbfoglalkoztatni a nyugdíj folyósításának szüneteltetése nélkül. Hogyan tudnánk őt alkalmazni, milyen feltételekkel (pl. megbízási szerződéssel)?
Részlet a válaszából: […] A Tny. 18. §-ának (2a)–(2d) bekezdései alapján az ún. "nők 40" nyugdíj igénylésének nem feltétele a biztosítási jogviszony (közalkalmazotti jogviszony) megszüntetése, csak az előírt jogosultsági idővel való rendelkezés. Más kérdés, hogy bizonyos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Intézményvezető-helyettesi poszt pályáztatása

Kérdés: Önkormányzatunk egyesítette óvodahálózatát, létrehozva így egy központi költségvetési szervet, melynek az egykori óvodák jogutódlással tagóvodái lettek. Az új intézmény élére a 326/2013. Korm. rend. 24. §-ának (2) bekezdése szerint pályáztatás nélkül került az intézményvezető, egy évre szóló intézményvezetői megbízással. Az intézményvezető-helyettesek és a tagintézményvezetők megbízása szintén egy évre szól. A fent hivatkozott 326/2013. Korm. rendelet 21. §-a egyértelműen definiálja a magasabb vezetők körét, mely szerint az intézményvezető-helyettes és a tagintézményvezető is magasabb vezetőnek minősül. A Kjt. 20/B. §-ának (1) bekezdése szerint "a magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízásra a 20/A. § (1) és (3)–(8) bekezdései alkalmazásával pályázatot kell kiírni". Ezzel ellenkezően azzal a gyakorlattal szembesültünk más kerületekben, és a mi intézményvezetőnk is arra az álláspontra helyezkedett, hogy az intézményvezető-helyettesek és a tagóvoda-vezetők megbízása pályáztatás nélkül, az intézményvezető saját hatáskörében történő kijelölése útján lehetséges. A mi hivatali álláspontunk ettől eltérő, véleményünk szerint csak a Kjt. 20/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott esetekben tölthető be pályáztatás nélkül egy munkakör, illetve a már fent említett esetben a vezetői beosztás [326/2013. Korm. rend. 24. § (2) bek.]. Jól értjük, hogy esetünkben az egyesített intézmény intézményvezető-helyettesi pozícióit és a tagintézmény-vezető pozíciókat is pályázati kiírás útján lehet/kell betölteni? Ha igen, ezt a jogot ki és milyen jogszabályi felhatalmazás alapján gyakorolja, a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete, az általa ezzel megbízott polgármester, vagy a polgármester által megbízott intézményvezető?
Részlet a válaszából: […] Amint a kérdésben is szerepel, a köznevelési intézményben az intézményvezető-helyettes és a tagintézmény-vezető magasabb vezetői megbízásnak minősül. A magasabb vezetői posztok betöltésére vonatkozóan a Kjt. ágazatfüggetlen általános szabályait kell alkalmazni, kivéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Kilépés az önkormányzati társulásból – a következmények

Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott szociális intézmény vagyunk. A szociális tevékenységek ellátására létrehozott társulásból az egyik önkormányzat kilép, ami az intézményünkben dolgozó négy közalkalmazottat is érinti. A szociális intézmény tovább fog működni három önkormányzat részvételével, a működési engedély módosítása részünkről már folyamatban van. Annak ellenére, hogy a társulást elhagyó önkormányzat már májusban bejelentette kiválását, a településén dolgozó kollégák sorsáról azonban továbbra sincs információnk. Nem tudjuk azt sem, hogy mit szeretne az érintett önkormányzat: a kollégák alkalmazásban maradnak-e az új fenntartóval, milyen formában oldaná meg a törvény által előírt kötelező feladatait, illetve ők intézik-e egyáltalán a működési engedélyüket. Mi lehet ebben az esetben a 2021. július 31. napjával bekövetkező változás megfelelő jogi rendezése: szükséges-e a részünkről a jogviszonyok megszüntetése, és ha igen, ennek mi lehet a módja akkor, ha még nem tudjuk, hogy az érintett négy kollégát ki veszi át? Hogyan kell rendezni a ki nem adott szabadságokat? A kiválás folyamatában mi a helyes eljárás, hogy kollégáim érdekei ne sérüljenek: újra pályázniuk kell az álláshelyekre? Jár-e számukra végkielégítés, és ha igen, kinek kell azt megfizetni? Bizonytalanság van közöttük, hiszen ez idáig a kilépő település nem jelzett feléjük munkaviszonyuk folyamatosságával vagy esetleges megszűnésével kapcsolatosan.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben több tényállási elem is nyitott, ezért ennek megfelelően a választ is csak ezek feltételezése alapján adhatunk. A tényállás szerint több önkormányzat a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások – ez esetben a szociális feladatok – ellátására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.
1
4
5
6
18