Közalkalmazott rendkívüli lemondása

Kérdés: A közalkalmazottunk valótlan indokok alapján rendkívüli lemondással megszüntette a közalkalmazotti jogviszonyát. Jogellenesnek tartjuk a rendkívüli lemondást, de kiléptettük a közalkalmazottat, aki most követeli a felmentési időre járó távolléti díjat. Kötelesek vagyunk ezt akkor is kifizetni, ha nem ismerjük el jogszerűnek a megszüntetést?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kjt. 29. §-ának (1) bekezdése értelmében a közalkalmazott rendkívüli lemondással akkor szüntetheti meg a közalkalmazotti jogviszonyát, ha a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. november 27.

Szabadság az egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Az egyik szakmai portálon az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatban azt írják, hogy a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, de ez nem jelenti azt, hogy a munkavállaló ne lenne jogosult szabadságra, amit a munkaviszony végén pénzben kell megváltani (hivatkoznak az NGM/14950/2017. számú állásfoglalásra). Önöknek mi a véleményük ezzel kapcsolatban? Ha egy céghez jönnek nyáron spárgát szedni, akár egy személy kb. 80 napot az évben, akkor az utolsó mezőgazdasági idénymunka napján ki kell számolni a 80 napra időarányosan járó éves szabadságát és meg kell váltani? Ebben az esetben a személyi jövedelemadó szempontjából adóköteles jövedelem keletkezne, mert naponta a magánszemély csak a minimálbér nyolc órára járó összegét keresheti meg adómentesen. Mi a teendő egy hosszabb idejű, akár évi 90 napos alkalmi munka vagy 120 napos mezőgazdasági idénymunka esetén a szabadságmegváltásra való jogosultság tekintetében, jár-e szabadságmegváltás a munkaviszony utolsó napján?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egyszerűsített munkaviszonyra is az Mt. szabályait kell alkalmazni, hacsak az Mt. 201-203. §-ai ezt nem zárják ki. E vonatkozásban megállapítható, hogy az Mt. egyedül a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat nem rendeli alkalmazni egyszerűsített foglalkoztatás esetén...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. szeptember 25.

Igazolások kiadása a "másodállás" megszűnésekor

Kérdés: Másodállás megszűnése esetében milyen igazolásokat kell kiadnia a munkáltatónak kötelezően?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkajogi szabályozás nem tesz különbséget "főállás", "mellékállás", illetve "másodállás" között. Ebből következően a munkavállalót és a munkáltatót is ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik valamennyi, a köznyelvben ekként hívott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. szeptember 25.

Azonnali hatályú felmondás visszavonása közfoglalkoztatási jogviszonyban

Kérdés: Határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszonyban azonnali hatállyal felmondott a közfoglalkoztatott, a munkáltató vitatja az indokolás valóságtartalmát, erre tekintettel nem számolt el vele. A megszüntetés jogellenessége iránti per egyik félnek sem érdeke a költségek és az eljárás esetleges elhúzódása miatt. Kezdeményezhet-e a munkáltató egyeztetést a közfoglalkoztatottal a per elkerülése érdekében? Visszavonhatja-e a közfoglalkoztatott az azonnali hatályú felmondását, és helyreállítható-e a közfoglalkoztatási jogviszony a felek közös akaratával? Amennyiben igen, a felek megszüntethetik-e a közfoglalkoztatási jogviszonyt közös megegyezéssel?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közfoglalkoztatási jogviszonyra a Közft.-ben található kivételekkel az Mt. szabályai alkalmazandók [Közftv. 2. § (1) bek.]. A közfoglalkoztatási jogviszonyra is irányadó az Mt. 78. §-ának (1) bekezdése, melynek értelmében bármelyik fél megszüntetheti a jogviszonyt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. szeptember 25.

Létszámcsökkentés és felmentési védelem

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete határozatával a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatónál létszámcsökkentést rendelt el. A létszámleépítés olyan köztisztviselőt is érint, aki jelenleg várandós, és felmentési védelem alatt áll. A munkáltató a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő távolléte idejére nem akar alkalmazni más munkavállalót, a munkakörbe tartozó feladatokat átcsoportosítja, és más köztisztviselők között szétosztja.
1. Hogyan hajthatja végre a munkáltató a tervezett létszámcsökkentést a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő tekintetében jogszerűen?
2. A Kttv. 70. §-ának (1) bekezdése alapján a felmentés nem közölhető, és a jogviszony nem szüntethető meg a gyermek hároméves koráig terjedő időtartam alatt. Ebben az esetben az elrendelés és a közlés között évek telhetnek el. Helyesen jár el majd a munkáltató, ha a felmentést csak a felmentési védelem lejártát követő napon közli, és a felmentés okaként majd a korábbi évben hozott létszámcsökkentést, valamint átszervezést jelöli meg?
3. Mi történik, ha a köztisztviselő a gyermeke kétéves korát követően munkába kíván állni? A törvény alapján a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is megilleti a gyermek hároméves koráig a felmentési védelem.
4. Ha az érintett köztisztviselő a gyermeke hároméves koráig fizetés nélküli szabadságon lenne, a felmentési idő csak a fizetés nélküli szabadságra járó szabadság letöltését követően kezdődhetne? Ebben az esetben a felmentés közlésére a gyermek hároméves korát követő napon kerülhet sor, de a felmentési idő csak a szabadság letöltését követő időpontban kezdődhet?
Részlet az állásfoglalásából: […] A köztisztviselő várandóssága és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadsága, illetve – a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is – a gyermek hároméves koráig terjedő időtartam a Kttv. 70. §-a (1) bekezdésének a) és c)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. szeptember 4.

Közfoglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú felmondása

Kérdés: Közfoglalkoztatásban dolgozó munkavállaló a határozott idejű munkaviszonya alatt írásban azonnali hatályú felmondást nyújtott be a munkáltató részére, melynek indoklása tényszerűségével (az állítás valótlan), az ok-okozati összefüggéssel (a vélt sérelem nem áll összefüggésben a munkáltató feltételezett jogsértésével) a munkáltató nem ért egyet. A munkavállalóval az indoklás tisztázása, álláspontjának jobb megismerése, méltányolható esetben pedig egy kompromisszumos megállapodás előmozdítása érdekében a kapcsolatfelvétel több alkalommal megtörtént közvetlenül a felmondás átvételét követően, azonban eredmény nélkül: a munkavállaló nem volt elérhető, illetve telefonon letagadta magát azon egy alkalommal, amikor a kapcsolatfelvétel megvalósult. Együttműködést egyáltalán nem tanúsít a munkavállaló, a kapcsolattartás egyetlen formája, ha a telefonhívást ő maga kezdeményezi. Mi a munkáltatói helyes eljárás, a közfoglalkoztatott munkavállalói jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén a munkáltatót terheli-e az öt munkanapon belüli elszámolás kötelezettsége, a munkaviszony jogellenes megszüntetése iránt kezdeményezhet-e pert, illetve abban milyen igényt támaszthat arra tekintettel, hogy nem alkalmazandók a munkavállalói jogellenes jogviszony- megszüntetés szankciói a Kftv. 2. §-ának (5) bekezdése szerint?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kftv. 2. §-ának (5)–(9) bekezdése sorolja fel, hogy az Mt. szabályai közül melyek nem alkalmazhatók a közfoglalkoztatási jogviszonyra. A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó Mt. 63-85. §-ai közül a Kftv. 2. §-a (5) bekezdésének g)-j) pontjai az Mt. 70. §-a,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. szeptember 4.

Jubileumi jutalomra való jogosultság és a feljegyzések

Kérdés: Iskolában dolgozom közalkalmazottként. Hamarosan nyugdíjba megyek, ez év július 6-ától kezdem a felmentési időmet. Az iskola igazgatóhelyettese ma feljegyzést adott át nekem, amiben azt kifogásolta, hogy míg keresőképtelen beteg voltam március 20. és 24. között (hétfőtől péntekig), az előzetes jelzésemmel ellentétben, szerdán nem álltam munkába. Előzetesen azt jeleztem, hogy hétfő-kedden biztosan nem tudok dolgozni, ha szerdán jobban leszek, akkor megyek. Szerdán nem voltam jobban, de külön nem telefonáltam. Az iskolatitkár hívott, miért nem jelentkeztem. Azt is felemlegette, hogy ez máskor is előfordult. Ezzel egy korábbi esetre utalt, amikor a munkahelyemen fogott el a szédülés, szóltam az illetékes vezetőmnek, aki szóban a nemtetszését fejezte ki. Mégis hazamentem, hiszen rosszul voltam. Az iskolatitkár szerint ez rosszulesett egy másik kolléganőmnek, aki emiatt helyettem kellett, hogy felügyeljen a gyerekekre. Mindezt odaírtam a nekem átadott feljegyzésre. Kérdésem: mi ennek a feljegyzésnek a joghatása? Számít-e, hogy odaírtam a véleményemet? Érinti-e a nyugdíjba menetelemkor nekem fizetendő jubileumi jutalmat? Nem úgy megyek 40 évvel nyugdíjba, mint azt az igazgatónő szerette volna. "Kényszeríthet-e" a feljegyzésben leírt körülmények miatt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kjt. 30. §-ának (1) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató a nyugdíjjogosultság megszerzésével indokolva felmentéssel megszüntetheti. Továbbá a 30. § (4) bekezdése alapján, ha a női közalkalmazott – életkorra tekintet nélkül – 40 éves...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 2.

Nyugdíjas foglalkoztatása közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott élelmezésvezetőnk a 40 éves jogosultsági idejére tekintettel jogosultságot szerzett a nők kedvezményes nyugdíjára. Az élelmezésvezetői munkakört többszöri hirdetés ellenére sem tudjuk a jogszabályban előírt végzettséggel rendelkező közalkalmazottal betölteni, ezért szeretnénk a nyugdíjast tovább foglalkoztatni. A nyugdíj folyósításának szüneteltetése nélkül milyen feltételekkel és módon (pl. megbízási szerződéssel) tudjuk őt alkalmazni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A legalább 40 év jogosultsági idővel megszerezhető öregségi teljes nyugdíj esetében [Tny. 18. § (2a)–(2d) bek.] is alkalmazandó a Tny. azon rendelkezése, melynek értelmében az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 20.

Igazolások kiadása a közalkalmazott lemondását követően

Kérdés: Lemondással megszüntettem a közalkalmazotti jogviszonyomat. A munkáltatóm 27 naptári napot követően adta ki az igazolásokat, ezért nem tudtam elhelyezkedni, holott másnap már lett volna gyógypedagógusi álláshelyem. A kieső időből fakadó káromat milyen jogcímen tudnám érvényesíteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti [Kjt. 28. § (1) bek.]. Lemondás esetén a lemondási idő két hónap. Ezen időtartam egy részére vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 30.

Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony megszűnése

Kérdés: 2016. május 17-től vezető gondozó vagyok, közalkalmazottként. 2016. december 31-ével a szerződésem lejárt. A munkámhoz kell a szociális asszisztensi végzettség, melynek megszerzését elkezdtem. Nem hosszabbítják meg a kinevezésemet, mivel nem fejeztem be az iskolát, vagyis olyan dolgozót vesznek föl, aki már megszerezte a képesítést. Felmentési idő nincsen?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben az szerepel, hogy "szerződése lejárt". Ez határozott időre létrehozott kinevezésre utal [Kjt. 21. § (2) bek.]. A Kjt. szerint határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszony csak helyettesítés céljából, vagy egyes meghatározott munka elvégzésére, illetve...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 30.
1
…
18
19
20
…
29