235 talált cikk a jogviszony megszűnése kifejezésre

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban lévő kolléganő 2027 májusa folyamán éri el a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjba vonulásához szükséges időt. A Kjt. szerint 60 nap + 4 hónap felmentési idő jár, amit a munkáltató a közalkalmazottnak maximálisan biztosítani szándékozik. A felmentési idő tervezett kezdete 2027. november 5. A közalkalmazott 2027. augusztus 1-jén éri el a 25 éves jubileumi jutalomra jogosító időt. Megkaphatja-e a felmentési ideje megkezdésekor, vélhetően 2026 októberében, vagy legkésőbb 2027. május 8-ig az utolsó munkában töltött napjáig a 25 éves jubileumi jutalmát? Vagy csak akkor jár a 25 év után a jubileumi jutalom, ha 2027. augusztus 1-jén még állományban van, és a közalkalmazotti jogviszonya még nem szűnt meg?

Kérdés: A 309/2025. Korm. rendelet alapján 2026. január 1-jétől az egészségügyi dolgozók nyugdíj mellett is tovább dolgozhatnak, a nyugdíj folyósítása nem szüneteltethető a munkavégzés miatt. Egészségügyi intézményünk egyházi fenntartásban működik, a gazdasági, műszaki terület dolgozóinak foglalkoztatója is az egyházi fenntartású intézményünk. Valamennyi dolgozónk egészségügyi szolgálati munkaszerződéssel, egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott. A 309/2025. Korm. rendelet alapján az egészségügyi intézményben egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott egészségügyben dolgozók [Eütev. 4. § b) pont, például portás, informatikus, könyvelő, takarító] is tovább foglalkoztathatóak nyugdíj igénybevétele mellett, vagy kizárólag az egészségügyi dolgozókra [Eütev. 4. § a) pont, például orvosok, szakdolgozók] vonatkozik ez a rendelkezés?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezérigazgatóját a város közgyűlése választotta meg határozott időre. Személye 2008 óta változatlan. A közgyűlési határozatok alapján a vezérigazgató a gazdasági társasággal határozott időre szóló munkaviszonyt létesített a következők szerint: 2008. október 1. – 2011. május 31., 2010. január 1. – 2013. május 31., 2013. június 1. – 2018. május 31., 2018. június 1. – 2022. június 30., 2022. július 1. – 2027. június 30. 2008. október 1. óta folyamatosan munkaviszonyban áll a gazdasági társasággal. A munkaviszonyok megszűnésekor elszámolás nem történt, az ekkor kiadandó dokumentumokat sem adta át a munkáltató. A közgyűlés időközben a gazdasági társaságot 2025. október 15-ével megszüntette, annak feladatait a továbbiakban egyik költségvetési szerve fogja ellátni. A feladatátvételre az Áht. 9/A. alcíme alapján kerül sor. Az átvevő költségvetési szerv a Kjt. hatálya alá tartozik. Az Áht. 11/F. §-a alapján a gazdasági társaság munkavállalói átkerülnek az átvevő költségvetési szervhez, ahol közalkalmazottként továbbfoglalkoztatásuk biztosított, vagy nyilatkozhatnak arról, hogy a jogállásváltozáshoz nem járulnak hozzá. Ebben az esetben munkaviszonyuk a változást követő harmincadik napon, azaz 2025. november 14-én automatikusan megszűnik. Az Áht. 11/F. §-ának (11) bekezdése szerint az átvevő költségvetési szerv az Áht. 11/F. § (3)–(4), (6) és (10) bekezdései esetén köteles a megszűnés napjával a munkavállaló számára az Mt. 77. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti végkielégítést és az Mt. 63. §-ának (2) bekezdése szerinti távolléti díjat megfizetni. A vezérigazgató az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése értelmében vezető állású munkavállalónak minősül, és a közgyűlés által jóváhagyott Javadalmazási Szabályzatban meghatározott juttatások illetik meg. Jogviszonya megszűnésével kapcsolatban a munkaszerződés mindössze az alábbiakat tartalmazza: „A munkaviszony megszűnésére az Mt. 63. §-ában, a munkaviszony megszüntethetőségére az Mt. 64. §-ában és 210. §-ában foglaltak az irányadók. A munkaviszony az Mt. 64. §-a alapján megszüntethető: közös megegyezéssel, azonnali hatályú felmondással.” A Javadalmazási Szabályzat szerint: „A munkaszerződés alapján a vezérigazgató részére a munkaviszony megszüntetése, illetve megszűnése esetén járó juttatások” „határozott időtartamú munkaviszony esetén a vezérigazgatót az Mt., valamint a 2009. évi CXXII. törvény szabályai szerinti mértékben illethetik meg a járandóságok, ettől a rendelkezéstől a felek megállapodása sem térhet el a munkavállaló javára. Határozott időtartamú munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a vezérigazgató részére egyszeri juttatás adható, mértéke nem haladhatja meg 4 havi átlagbér összegét. A juttatás nyújtásáról és mértékéről a közgyűlés dönt a munkaviszony megszűnését megelőzően.” Milyen juttatások illetik meg a vezérigazgatót, amennyiben úgy dönt, hogy nem járul hozzá a jogállásváltozáshoz? A vezérigazgató juttatásainak megállapításakor a 2008. október 1-jét vagy a 2022. július 1-jét kell irányadónak tekinteni?

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi intézmény vagyunk. Az új szabályozások alapján, 2026. január 1-jétől az orvosok mellett az egészségügyben dolgozók is (pl. gazdasági terület) – ha van továbbfoglalkoztatási engedélyük – kaphatnak nyugdíjat és fizetést egyszerre?

Kérdés: Szociális szférában, közalkalmazottként dolgozik az intézményvezető, aki a nők negyvenéves kedvezményes lehetőségével nyugdíjas lett, de közalkalmazotti jogviszonya folyamatosan fennáll. Vezetői kinevezése nemsokára lejár, és ezzel egy időben szeretne ténylegesen nyugdíjas lenni, azaz nem szeretne tovább dolgozni. Ebben az esetben jár-e felmentési idő, és a jubileumi jutalommal kapcsolatos szabályok miként vonatkoznak rá?

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, jelenleg GYES-en lévő óvónő a 2022. évi 46 munkanap szabadságát igénybe vette, 2022. 09. 23. – 2022. 12. 07-ig táppénzen volt, 2022. 12. 08-án megszületett a gyermeke, 2022. 12. 08. – 2023. 05. 24-ig 168 nap szülési szabadságon volt, majd 2023. 05. 25. – 2024. 12. 08-ig GYED-en, és 2024. 12. 09. – 2025. 12. 08-ig GYES-en. Az óvónő telefonon jelezte az intézmény felé, hogy a GYES után nem tud visszajönni dolgozni a családi körülményeiben bekövetkezett változások miatt. Ebben az esetben ezt írásban kell jeleznie a munkáltató felé? 2025. 12. 08-án vagy 2025. 12. 09-én kell megszüntetni a jogviszonyát? Közös megegyezéssel megfelelő? Időarányosan 1 évre járó szabadságot számolunk (46+2 munkanap), amit szabadságmegváltásként ki kell fizetnünk az utolsó napon?

Kérdés: Intézményünk könyvtári szervezeti egysége, ahol a foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyban állnak, 2025. november 1. napjával beolvad egy másik költségvetési szervezetbe, a helytörténeti gyűjteménybe, ahol a kollégák az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók lesznek. Egy kolléganő nyugdíjasként dolgozik. Ha nem fogadja el az új munkaszerződést, jár-e neki végkielégítés vagy felmentési időre járó díjazás?

Kérdés: Jogi álláspontjukat kérem az egészségügyi dolgozó jogviszonyának megszűnésekor „bent lévő” szabadság pénzbeli megváltását illetően. Ismert a következő vélemény: „Fontos, hogy csak azt a szabadságot kell pénzben megváltani, ami a munkavállalót a munkaviszonya megszűnésekor időarányosan megillette volna. Ebből a szempontból lényeges, hogy az Eszjtv. szerint a szabadság nem halmozódhat [Eszjtv. 6. § (13) bek.]. Azaz, ha a jogviszonya fennállása alatt a munkavállalónak lehetősége lett volna kivenni a megszűnés évét megelőző évre (évekre) járó szabadságát, továbbá a tárgyévet követő kiadás lehetőségeivel sem éltek a felek [Mt. 123. §], a megszűnés évét megelőző időszakra járó szabadság már nem érvényesíthető, és ezért azt pénzben sem kell megváltani.” Valamint ez is ismert: „A szabadság kiadása a munkáltató kötelezettsége, amelyet az Eütev. 14/E. §-ának (1) bekezdése is rögzít.” Az Eszjtv. 6. §-ának (13) bekezdése értelmében a szabadság pénzben nem váltható meg, kivéve a jogviszony megszűnésének esetét.

Kérdés: Óvodapedagógus alkalmazottunk határozott idejű szerződéssel van foglalkoztatva. Időközben gyermeke született, aki most töltötte az első életévét. Jogviszonya meg fog szűnni a határozott idő lejártával. Ebben az esetben részére a csecsemőgondozási díj, valamint a gyermekgondozási díj első hat hónapjára járó szabadságot a megszűnéskor ki kell fizetni?

Kérdés: A munkavállaló 1984-ben kezdett dolgozni az egészségügyben. Az idén, 2025. januárban ment nyugdíjba „nők 40” nyugdíjjal. Ebből az időszakból 104 napot nem az egészségügyben dolgozott. Kilépéskor azt mondta neki a humánpolitikai ügyintéző, hogy még három és fél hónapot le kellett volna dolgoznia, hogy megkapja a szolgálati elismerést. Jogviszonyai:
1981. 06. 17. – 1981. 07. 17.: Fővárosi Kézműipari Vállalat;
1984. 09. 03. – 1990. 12. 31.: Jahn Ferenc Kórház, alkalmazott;
1991.01. 01. – 1995. 06. 01.: László Kórház, közalkalmazott;
1995.06. 12. – 1996. 04. 04.: Büntetés-végrehajtás, közalkalmazott;
1996.04. 09. – 2002. 01. 04.: Országos Hematológiai Intézet, közalkalmazott;
2002.01. 18. – 2002. 05. 24.: Munkanélküli-ellátás (nem jogszerző idő);
2002.05. 27. – 2003. 08. 01.: Rókus Kórház, közalkalmazott;
2003.09. 15. – 2003. 11. 30.: egyéni vállalkozó;
2003.12. 01. – 2007. 06. 05.: Országos Kardiológiai Intézet, közalkalmazott;
2007.06. 06. – 2014. 07. 02.: Bajcsy-Zsilinszky Kórház közalkalmazott (itt megkapta a 25 éves jubileumi jutalmat);
2014. 07. 03. – 2025. 01. 15.: Budai Irgalmasrendi Kórház, 2021. márciusig közalkalmazott volt, utána egészségügyi szolgálati jogviszonyból ment nyugdíjba, felmentéssel. Ennél a munkáltatónál 2021-ben megkapta a 30 éves szolgálati elismerést. Járt volna részére nyugdíjba vonuláskor a 40 év utáni szolgálati elismerés?