78 talált cikk a jogutódlás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk egyesítette óvodahálózatát, létrehozva így egy központi költségvetési szervet, melynek az egykori óvodák jogutódlással tagóvodái lettek. Az új intézmény élére a 326/2013. Korm. rend. 24. §-ának (2) bekezdése szerint pályáztatás nélkül került az intézményvezető, egy évre szóló intézményvezetői megbízással. Az intézményvezető-helyettesek és a tagintézményvezetők megbízása szintén egy évre szól. A fent hivatkozott 326/2013. Korm. rendelet 21. §-a egyértelműen definiálja a magasabb vezetők körét, mely szerint az intézményvezető-helyettes és a tagintézményvezető is magasabb vezetőnek minősül. A Kjt. 20/B. §-ának (1) bekezdése szerint "a magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízásra a 20/A. § (1) és (3)–(8) bekezdései alkalmazásával pályázatot kell kiírni". Ezzel ellenkezően azzal a gyakorlattal szembesültünk más kerületekben, és a mi intézményvezetőnk is arra az álláspontra helyezkedett, hogy az intézményvezető-helyettesek és a tagóvoda-vezetők megbízása pályáztatás nélkül, az intézményvezető saját hatáskörében történő kijelölése útján lehetséges. A mi hivatali álláspontunk ettől eltérő, véleményünk szerint csak a Kjt. 20/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott esetekben tölthető be pályáztatás nélkül egy munkakör, illetve a már fent említett esetben a vezetői beosztás [326/2013. Korm. rend. 24. § (2) bek.]. Jól értjük, hogy esetünkben az egyesített intézmény intézményvezető-helyettesi pozícióit és a tagintézmény-vezető pozíciókat is pályázati kiírás útján lehet/kell betölteni? Ha igen, ezt a jogot ki és milyen jogszabályi felhatalmazás alapján gyakorolja, a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete, az általa ezzel megbízott polgármester, vagy a polgármester által megbízott intézményvezető?

Kérdés: Egy költségvetési szerv – fenntartói döntés alapján – beolvad egy másik költségvetési szervbe. Milyen tájékoztatási kötelezettség terheli az átadó és az átvevő munkáltatót? Gondolunk itt különösen az Mt. 36. §-ához fűzött miniszteri indokolásra is. Ennek alapján kell alkalmazni az Mt. 36-40. §-ában foglaltakat, vagy az átvevő munkáltatót kizárólag a Mt. 46. §-ának (1) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettség terheli? A munkavállalók az Mt. hatálya alá tartoznak.

Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott szociális intézmény vagyunk. A szociális tevékenységek ellátására létrehozott társulásból az egyik önkormányzat kilép, ami az intézményünkben dolgozó négy közalkalmazottat is érinti. A szociális intézmény tovább fog működni három önkormányzat részvételével, a működési engedély módosítása részünkről már folyamatban van. Annak ellenére, hogy a társulást elhagyó önkormányzat már májusban bejelentette kiválását, a településén dolgozó kollégák sorsáról azonban továbbra sincs információnk. Nem tudjuk azt sem, hogy mit szeretne az érintett önkormányzat: a kollégák alkalmazásban maradnak-e az új fenntartóval, milyen formában oldaná meg a törvény által előírt kötelező feladatait, illetve ők intézik-e egyáltalán a működési engedélyüket. Mi lehet ebben az esetben a 2021. július 31. napjával bekövetkező változás megfelelő jogi rendezése: szükséges-e a részünkről a jogviszonyok megszüntetése, és ha igen, ennek mi lehet a módja akkor, ha még nem tudjuk, hogy az érintett négy kollégát ki veszi át? Hogyan kell rendezni a ki nem adott szabadságokat? A kiválás folyamatában mi a helyes eljárás, hogy kollégáim érdekei ne sérüljenek: újra pályázniuk kell az álláshelyekre? Jár-e számukra végkielégítés, és ha igen, kinek kell azt megfizetni? Bizonytalanság van közöttük, hiszen ez idáig a kilépő település nem jelzett feléjük munkaviszonyuk folyamatosságával vagy esetleges megszűnésével kapcsolatosan.

Kérdés: Kulturális területen költségvetési szervnél dolgozók 2020. november 1. napjától a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján a Kjt. hatálya alól az Mt. hatálya alá kerültek. A közművelődési törvény alapján 2021. január 1. napjától a kulturális feladatot lehetőség van nonprofit gazdasági társasági formában ellátni. Az előzőek alapján az önkormányzat szándéka, hogy a költségvetési szerv által ellátott kulturális alapfeladatot nonprofit gazdasági társaságnak adja át. Ez alapján a költségvetési szerv jogutód nélkül megszűnne, feladatait, vagyonát (önkormányzat tulajdonában álló ingatlan és költségvetési szerv tulajdonában álló ingó), jogait, kötelezettségeit és a munkavállalók többségét az önkormányzat döntése alapján az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság vinné tovább. Ebben az esetben, azaz, ha a költségvetési szerv jogutód nélkül szűnik meg, a munkavállalók esetén fennáll-e a munkajogi jogutódlás (munkáltató személyében bekövetkező változás)?

Kérdés: 1956. augusztus 5-én születtem. Betöltött 64 év + 183 ledolgozott munkanap után mehetek el nyugdíjba, amely 2021. február 5-én jár le. Kulturális közalkalmazottként dolgozom mint fegyveres biztonsági őr. Szeretnék elmenni nyugdíjba 2021-ben, miként érinti ezt a november 1-jei közalkalmazotti jogviszony megszűnése? Alá kell írnom az erről szóló papírt? Ha nem írom alá, milyen következményei lesznek? Kinek kell felmondania? Kinek kell elindítani a nyugdíjazási kérelmet? Végkielégítést kaphatok, ha nem írom alá az új munkaszerződést? Igényt tarthatok-e a Kjt. szerinti végkielégítésre? Mennyi a mértéke? Hány havi végkielégítésre tarthatok igényt?

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 183. számában a 3640. számú kérdéshez kapcsolódik kiegészítő kérdésünk. A kérdésre kapott válasz abban az esetben is alkalmazható-e, ha a bolti egység eladása esetén a munkáltató személyében bekövetkező változás miatt a bolti egységben foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyai átszállnak a vevő, átvevő munkáltatóra, de az átvevő a megvásárolt bolti egységet más célra hasznosítja?

Kérdés: Jogutódlás esetén a munkáltató által nyilvántartott háromévi szabadságból igénybe nem vett szabadság teljes mértéke fennáll-e az új jogutód munkáltatónál is a munkavállalók tekintetében, avagy csak a jogutódlás időpontjának évében a szabadság időarányos része illeti meg a munkavállalókat? Melyik munkáltató, a jogelőd vagy a jogutód köteles a három évre járó, nyilvántartott szabadságot megváltani a munkavállaló részére?

Kérdés: A cég egyik fióktelepén levő bolti egység értékesítésre kerül. Az értékesítés során a cég mint eladó és a vevő megállapodtak abban, hogy a vevő mint az egység új tulajdonosa tovább foglalkoztatja az egységvezetőt és a helyettest. Más munkavállalók azt kérik, hogy a munkáltató munkaviszonyukat mondja fel, és fizesse ki a járandóságaikat (végkielégítés stb.). Tekintettel arra, hogy a munkavállalók nem kívánnak az új tulajdonosnál munkát vállalni, a cég ugyanazon munkakörben ugyanazon munkabér fejében egy másik fióktelepen munkát ajánlott fel a munkavállalók részére, akik ezt a munkát sem kívánják elfogadni, és továbbra is kérik, hogy a munkáltató felmondással szüntesse meg a munkaviszonyukat. Megjegyzendő, hogy a jelenlegi munkahelyük a lakóhelyükön van, a felajánlott bolti egység munkahely a cég másik fióktelepén található. Jogszerű-e a munkavállalók kérése ez esetben, nevezetesen a munkáltató részéről történő munkaviszony felmondása, végkielégítés kifizetése? Mi a teendő, amennyiben a munkaszerződés-módosítást a munkavállalók nem írják alá?

Kérdés: Egyik üzletágunkat a tavalyi évben átadtuk egy másik cégnek, az átadás egy teljes telephelyet érintett. Bár akkor részletes tájékoztatást kaptak az érintett kollégák a folyamatról, idén több munkavállaló garanciát kért, hogy munkaviszonyuk jogfolytonos, illetve panasszal éltek felénk, hogy egyes juttatásaik változtak 2019. január 1-jétől. Milyen jogszabályokra hivatkozásokkal tudjuk őket megnyugtatni? Felelős-e az átadó társaság azért, ha valamilyen bérelemet az új munkáltató megváltoztatott az átadás után?

Kérdés: 33 éves közszolgálati jogviszony után, szabadságom alatt felmondott a munkahelyem. Miután hivatalosan még senki nem értesített, a szabadságom lejárta utáni első munkanapon úgy megyek dolgozni, mintha nem történt volna semmi? 33 éves közszolgálati jogviszonnyal hány havi végkielégítésre vagyok jogosult?