Jutalék – nem járhat részteljesítés esetén

Kérdés: Ha az értékesítői jutalékszabályzat akként rendelkezik, hogy a megkötött üzletet követően csak a teljes adminisztráció elvégzése esetén jár a jutalék, annak a munkavállalónak ki kell-e fizetni a jutalékot, aki az üzletet megkötötte, de a munkaviszonya megszűnése okán nem tudja már az adminisztrációt elvégezni?
Részlet a válaszából: […] A jutalék az Mt. által tételesen nem szabályozott bérforma, amely a teljesítménybér egyik típusaként értelmezendő. Jellemzője, hogy a munkavállaló az általa közvetített vagy megkötött ügyletek alapján keletkezett bevételből részesedik. A Kúria Mfv.II.10.072/2019/3. számon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Japán tanár magyar katedrán – a foglalkoztatás előfeltételei

Kérdés: Japán állampolgárt szeretnénk foglalkoztatni a felsőoktatásban oktatói munkakörben határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyban, helyettesítés céljából. Információink szerint első körben munkaerőigény-bejelentést, valamint munkavállalási engedély iránti kérelmet kell benyújtania a munkáltatónak az illetékes kormányhivatal felé. Mik azok a további intézkedések, amelyeket egy ilyen foglalkoztatás esetében meg kell tennie a munkáltatónak, illetve a leendő munkavállalónak? Mi az, amire kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy helyesen járjon el a foglalkoztató (egészségbiztosítás, tartózkodási engedély, szakképzettséget igazoló dokumentumok honosítása stb.)?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a kérdésben említett személy japán állampolgár, ezért ún. harmadik országbeli állampolgárnak minősül, aki nem rendelkezik a szabad mozgás és tartózkodás jogával, így Magyarországon általában csak munkavállalási engedély alapján foglalkoztatható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Kormánytisztviselő végkielégítése – a jogszerző idők összeszámíthatósága

Kérdés: Jól értelmezzük, hogy a Kit. értelmében gyakorlatilag nemcsak az adott kormányzati igazgatási szervnél eltöltött időt, hanem más szerveknél, illetve más jogviszonyokban eltöltött időt is figyelembe kell venni a végkielégítésre való jogosultság, illetve annak mértéke megállapításánál?
Részlet a válaszából: […] A Kit. általános szabályként kimondja, hogy a végkielégítés mértékének meghatározásakor csak a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni [Kit. 112. § (4) bek.]. A kormányzati szolgálati jogviszony fogalmát ugyanakkor e helyütt a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Cafeteriajuttatás visszavonása

Kérdés: Az egyik munkavállaló 2018. december 29-től 2019. február 4-ig volt betegállományban (a 15 munkanapos betegszabadságot már előtte kimerítette). Jelenleg a munkáltató vissza akarja vonni tőle a tavalyi cafeteriájából a 2018. 12. 29. és 2018. 12. 31. közötti összeget (kb. 1400 Ft). Megteheti? Nem egy évre kapjuk a cafeteriát? Idénre még nem kaptunk cafeteriát, de azt is 2019. január 1-jétől 2019. december 31-ig kapjuk majd, ahogyan a tavalyi évben is. Mi a teendő ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] A cafeteriajuttatás biztosítása jogszabály alapján nem kötelező. A cafeteria alapulhat kollektív szerződés vagy munkaszerződés rendelkezésén, illetve a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalásán is. Utóbbi esetben a munkáltató egyoldalúan határozhatja meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Jubileumi jutalom helyett szolgálati elismerés

Kérdés: 2019. szeptember 1-jén betöltöm a 35 éves jubileumi jutalomhoz szükséges időt köztisztviselőségem első munkahelyén. Kérdésem, hogy a jogviszonyomnak a 2019. márciusi 1-jei Kit. szerinti átalakulásával elveszítem-e az addig megszerzett időmet, és "nulláról" indulok?
Részlet a válaszából: […] A Kit. 285. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 2019. március 1-jével a központi kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő kormányzati szolgálati jogviszonya a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Kormánytisztviselői végkielégítés – a jogszerző idő megállapítása

Kérdés: Kormánytisztviselő vagyok, és egy központi kormányzati igazgatási szervnél dolgozom. A jogviszonyom 2019. március 1-jén alakult át a Kttv. szerintiből a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Úgy döntöttem, hogy nem fogadom el a Kit. szerinti besorolási okiratomat, és 2019. március 12-én arról nyilatkoztam, hogy kérem a felmentésemet. 2009. március 24-e óta folyamatos kormányzati szolgálati jogviszonyom van, de nem ugyanannál a munkáltatónál. Valahová áthelyezéssel mentem, valahol közös megegyezéssel szűnt meg a jogviszonyom, és másnap egy másik közigazgatási szervnél kezdtem. Amikor a HR-es munkatársat megkérdeztem az engem megillető végkielégítésem mértékéről, azt válaszolta, hogy a Kit. 285. §-ának (6) bekezdése alapján 1 havi jár nekem, mert nem alakul át a jogviszonyom a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Átalakult-e a jogviszonyom vagy sem? Hány havi végkielégítés jár? A Kit. vagy a Kttv. szerint jár a végkielégítés, és a kilépő okiratokat melyik törvény szerint kell majd kiállítani?
Részlet a válaszából: […] Általános szabályként a Kit. 285. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 2019. március 1-jével a központi kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő kormányzati szolgálati jogviszonya a Kit. szerinti kormányzati szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Műszakpótlékra jogosultság feltételei

Kérdés: A munkavállaló beosztás szerinti munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik. Öt alkalommal dolgozik 8-20 óráig, öt alkalommal 12-20 óráig és öt alkalommal 20-8 óráig, alkalmanként 12 órában. Keresőképtelensége miatt nem teljesül a rendszeresnek tekinthető változó munkaidőkezdetre vonatkozó egyharmados szabály. Kérdésem, hogy az egyharmados szabálynál érvényesíthető-e kerekítési szabály? A ledolgozott munkaidőre megilleti-e a 30%-os bérpótlék (műszakpótlék)?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Végkielégítés összegének mérséklése

Kérdés: Cégünk nagyon rossz anyagi helyzetben van, mondhatni napról napra élünk, közel a csőd. Ebben a helyzetben létszámcsökkentésről döntöttünk, és az egyik olyan munkavállalónktól is meg kívánunk válni, aki már huszonegyedik éve nálunk dolgozik, ráadásul a nyugdíjig három éve lenne hátra. Van-e ebben a helyzetben olyan szabály, ami a végkielégítés összegét méltányosságból mérsékli, ugyanis egészen egyszerűen nem tudjuk kifizetni az összeget?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a munkavállalót végkielégítés illeti meg többek között abban az esetben, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése vagy az Mt. 63. §-a (1) bekezdésének d) pontja (jogállásváltozás) alapján szűnik meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Hétvégi munkavégzés díjazása munkaidőkeretben

Kérdés: A művelődési központ közalkalmazottjai napi 8 órában dolgoznak (hétfőtől péntekig). A munkáltató munkaidőkeretet szeretne bevezetni a dolgozók részére (mert a rendezvények mindig hétvégén kerülnek megrendezésre, és akár éjjel 2-ig is eltarthatnak). Ebben az esetben kell-e pótlékot fizetni a hétvégi, délutáni vagy éjszakai munkavégzésre, vagy pihenőnapban kiadható-e a hétvégi munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottak esetében is alkalmazandó szabály, hogy a munkáltató a közalkalmazott által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja, és így bármely munkakör esetében legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét tartamban munkaidőkeretet rendelhet el [Mt. 93....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Föld alatt dolgozók pótszabadsága

Kérdés: Egy pincehelyiségben dolgozom, irodai munkát végzek. Szeretném megkérdezni, hogy ez föld alatti munkavégzésnek számít-e? Jár-e pótszabadság utána?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a föld alatt állandó jelleggel dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár [Mt. 119. § (2) bek.]. A törvény nem határozza meg pontosan, hogy hogyan kell értelmezni a pótszabadság jogosultsági feltételeit. Az azonban egyértelmű, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.
1
3
4
5
12