Munkaidő elszámolása, ha nem töltik munkában

Kérdés: Egy kolléga normál/általános munkarendben dolgozik, és a hónap végén rendszeresen azt látjuk a munkaidő-nyilvántartó rendszerben, hogy nem dolgozza le a havi kötelező óraszámot. Milyen lehetőségünk van ilyenkor? Többször szóban figyelmeztettük. Levonható a le nem dolgozott munkaidő a havibéréből?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződése alapján a munkavállaló rendelkezésre állásra és munkavégzésre, a munkáltató foglalkoztatásra és bér fizetésére köteles [Mt. 42. § (2) bek.]. A rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése – ha munkaviszonyra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Egyszerűsített foglalkoztatás – adózási előírások

Kérdés: Az egyszerűsített foglalkoztatás esetére meghatározott minta-munkaszerződés alkalmazására van-e lehetőség olyan munkáltatók számára, akik jogszabály szerint elektronikus bevallásra kötelezettek, azaz a jogszabály szerint elektronikus bevallásra kötelezett munkáltatók egyszerűsített foglalkoztatásra használhatják-e az Efotv. melléklete szerinti minta-munkaszerződést? Nem kell alkalmazni az Mt. 134. §-ában és a 155. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, ha a felek a minta-munkaszerződés alkalmazásával kötöttek egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződést. A NAV által az egyszerűsített foglalkoztatásra kiadott információs füzet 6. pontja szerint viszont: "A munkáltatónak olyan bizonylatot kell kiállítania és a kifizetéskor átadnia az egyszerűsített foglalkoztatott magánszemélynek, amiből kitűnik a munkavállaló bevételének teljes összege és jogcíme." Minta-munkaszerződés alkalmazása esetén mit jelent az Mt. 155. §-a (2) bekezdésének mellőzhetősége? Kell-e ilyenkor bármilyen, a NAV által hivatkozott bizonylatot kiállítani, vagy az csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor szóban kötik meg a munkaszerződést?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony azzal keletkezik, hogy a munkáltató a törvényben meghatározott adatokat bejelenti az elsőfokú állami adóhatóságnak [Efotv. 3. § (1) bek., 11. §., Mt. 202. § (2) bek.]. Ehhez képest a jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Boltvezetők munkaideje és felelőssége

Kérdés: Országos bolthálózattal működő multicég szakszervezeti tisztségviselője vetette fel a boltvezetőket érintő alábbi problémát. Az érintett kereskedelmi vállalatnál a boltvezetők munkaköre számos tevékenységre terjed ki, például a megérkezett termékek leszedése, polcok feltöltése, az üzlet nyitása, a napi munkafolyamatok megszervezése, a kassza indítása, kezelése, a vásárlói panaszok kezelése, rendelés leadása, belső oktatás megszervezése. Továbbá az üzletvezető besegít a dolgozóknak, hogy ne keletkezzen túlóra, ennek következtében a boltvezető reggeltől estig bent van az üzletben. Ezen túlmenően a bolti dolgozók esetleges mulasztásait is a boltvezetők terhére róják. Például a személyzeti vásárlás elmulasztott bizonylatolása, vagy a jelenléti ív pontatlan vezetése esetén, akkor is, ha van más munkatárs, aki aznap a műszakvezető. Felelősségre vonás is történik, és ismétlődés esetén elbocsátás a következmény, természetesen a kimutatható rendkívüli munkavégzés ellentételezése nélkül. Szabályos-e ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] A boltvezetői munkakör önmagában nem jár eltérő munkaidő- vagy felelősségi szabályokkal. Ez legfeljebb akkor állhat fenn, ha a boltvezető az Mt. értelmében vezető állású munkavállalónak minősül. Ez leginkább "minősített vezetőként" képzelhető el, azaz akkor, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Szakszervezeti munkaidő-kedvezmény nyilvántartása

Kérdés: A munkáltatónak nyilván kell tartani a jelenléti íven, ha a munkavállaló szakszervezeti munkaidő-kedvezmény miatt nem dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót szakszervezeti érdekképviseleti tevékenységének ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg, amely tartamára távolléti díj jár. Anaptári évenként, a tárgyév végéig igénybe vehető összes munkaidő-kedvezmény a munkáltatóval munkaviszonyban álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Munkaidő-beosztás – a közlés kérdései

Kérdés: A termelési kiszámíthatatlanság miatt a munkavállalóinkkal nem tudjuk közölni a heti munkaidő-beosztásukat, csak az előző hét csütörtökön. Van ennek valamilyen következménye?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 168 órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó [Mt. 97. § (5) bek.]. Amennyiben a munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Azonnali hatályú felmondás a munkavállaló által

Kérdés: A munkáltatómmal közöltem, hogy azonnali hatállyal felmondok, és ezt levélben is megtettem. Van még hat nap tavalyi szabadságom, de nem veszi figyelembe, mert a jelenléti ívbe mindennap azt írja, hogy igazolatlan távollét. Nem tudom, ezzel mi a szándéka. A papírjaimat sem akarja kiadni öt nap után, mert közölte velem, hogy ő szabadságon lesz a jövő héten. A szabadságkifizetés igényét is jeleztem neki levélben, és beleírtam, hogy postai úton küldje el a papírjaimat. A felmondólevelemet megkapta, de nem válaszolt még rá. Ráadásul tudomásomra jutott, hogy ő is írt nekem egy felmondólevelet, de még nem kaptam meg. Nem tudom, mit tegyek.
Részlet a válaszából: […] Mivel a tényállás alapján nem utal semmilyen körülmény arra, hogy a próbaidő még fennállt volna, feltételezzük, hogy nem ennek tartama alatt szüntette meg a munkaviszonyát azonnali hatállyal felmondással. Szükséges azt is rögzíteni, mivel a leírtak alapján nem állapítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Munkaidő-beosztás mint jelenléti ív

Kérdés: Az adott hónap megkezdése előtt 168 órával rendelkezésre áll nyomtatott formában a rendes munkaidőt tartalmazó, egész hónapra előre, géppel kitöltött jelenléti ív. A munkavállaló egy adott napra csak akkor jegyez be tollal bármit, ha a megadott időponttól eltérő volt a munkavégzés ideje. A jelenléti ívet a hónap végén, egyszer írja alá minden munkavállaló. Ez így megfelelő? Az így vezetett jelenléti íven a túlórát és az önként vállalt túlórát el kell különíteni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. kifejezetten megengedi, hogy a rendes és a rendkívüli munkaidő kezdete és vége nyilvántartható az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is [Mt. 134. § (3) bek.]. A törvény szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Munkaügyi dokumentumok megőrzési ideje

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat a különböző munkaügyi dokumentumok (így például munkaszerződés, tanulmányi szerződés, felmondás, jelenléti ívek, szabadságok nyilvántartása, cafeterianyilatkozatok stb.), illetve bérdokumentumok (pl. bérjegyzék, mozgóbér-nyilvántartás, prémiumok meghatározása stb.) tárolási idejéről! Vannak olyan dokumentumok, amelyek nem selejtezhetők?
Részlet a válaszából: […] A munkaügyi tárgyú jogszabályok nem határoznak meg a kérdésben megjelölt munkaügyi dokumentumokra vonatkozó megőrzési időt. Bizonyos dokumentumok esetén, amelyeknek adózási vonatkozása van, az ágazati jogszabályok írnak elő megőrzési időket; ígya) az adó alapjának, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Ki nem fizetett jutalék követelése

Kérdés: Napi bejelentéssel dolgoztam egy call centerben március közepétől április közepéig egy munkaközvetítő által, két szerződéssel, hogy egész hónapban tudjak dolgozni. Közben tartósan munkanélküli vagyok, és azért, hogy ne nekem kelljen társadalombiztosítást fizetnem, javasolták, hogy jelentkezzek be szociális segélyre. Április közepén a vezető alpári módon beszélt velem, ezért kértem egy hét szabadságot, közben más állásra is pályáztam. A call centerbe már nem mentem vissza. A munkaközvetítő e hó 10. napjáig kifizette az óradíjamat, de a call center a jutalékomat nem, annak ellenére, hogy nagyon ügyes voltam, és átlagon felül teljesítettem, mondván, nem volt meg a kötelező óraszámom. Kétheti jutalékot nem fizettek ki, 15-20 ezer forint közötti összegről van szó, ami nekem nagy pénz. A call center 50 és 100 forintot fizetett egy üzletkötésért. Jogos-e ez? Azt, hogy nála dolgoztam, csak az ott dolgozók, a jelenléti ív és a rögzített hanganyag igazolja. Tudok-e ezzel a helyzettel valamit kezdeni? Amikor eldöntöttem, hogy nem megyek vissza, felhívtam a munkaközvetítő céget, hogy kell-e valami megszüntető papírt aláírni, kiderült, hogy nem voltam sehova bejelentve, ezért nem kell semmit sem alá írni.
Részlet a válaszából: […] A vázolt eset számos részlete nem világos, illetve utalhat jogszabályokkal ellentétes megoldásokra (pl. nem állapítható meg, hogy az Ön által említett "két szerződés" pontosan milyen megoldást takart, miért volt szükség a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Alkalmi munka hat egybefüggő napon

Kérdés: Alkalmi munkásokat foglalkoztatunk, de sajnos többször előfordul, hogy hetente hat napot is dolgoznak. Ilyenkor másik cégre jelentjük be őket, hogy ne lépjük túl a heti öt napot. Milyen megoldás lehet arra, hogy a jelenléti ívet a lehető legprecízebben vezessék a dolgozók, vagy milyen fajta jelenléti ívet használjunk, hogy a hatodik napot ne ugyanarra a jelenléti ívre írják rá? A sok adminisztráció miatt a lehető legegyszerűbb megoldás érdekelne, amibe az ellenőrök sem kötnek bele. Mi a gyakorlat erre a problémára?
Részlet a válaszából: […] Az Efotv. szerint az alkalmi munka a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig fennálló határozott időre szóló munkaviszony (Efotv. 2. § 3. pont). Ha a munkáltató ennek az időkorlátnak a túllépésével létesít, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.
1
2
3
5