GYED-en lévő közalkalmazott vezetői megbízása

Kérdés: Közalkalmazottunk 2004. június 16-tól dolgozik intézményünknél. 2008. június 1-jétől meghatározott munkaköre mellett határozatlan idejű vezetői megbízással rendelkezett. Közben 2010 márciusa óta TGYÁS-on, illetve GYED-en van most már második gyermekével. 2011. január elsejével változott a Kjt.-ben a vezetői megbízás szabályozása, vagyis 2011. január 1-jétől a határozatlan idejű vezetői megbízások 5 évre szóló határozott idejűvé alakultak át. Ez érvényes munkavállalónkra is, attól függetlenül, hogy az említett időpontban GYED-en volt (feladatait más vette át, aki vezetői megbízást is kapott), vagyis neki is határozott idejűvé kell alakítani a vezetői megbízását? Ha a GYED lejárta után visszatér, akkor kötelesek vagyunk megbízott vezetőként alkalmazni, vagy a kinevezése szerinti nem vezetői munkakörbe kinevezni, illetve lehetőségünk van a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő munkakörbe kinevezni?
Részlet a válaszából: […] A Kjt.-t 2011. január 1-jével módosító 2010. évi CLXXV. törvény 7. §-a tartalmazta a vezetői megbízásokra vonatkozó átmeneti szabályokat. Ez a szabály kimondta, hogy 2011. január 1-jével a határozatlan idejű magasabb vezetői, vezetői megbízások a törvény erejénél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló munkabére

Kérdés: Hogyan foglalkoztathatom tovább a megváltozott munkaképességű dolgozómat, aki rendszeres szociális járadékban részesült már 2007 előtt is? Eddig csökkentett, heti 35 órában foglalkoztattam minimálbér fölött, mert 2011-ben még vonatkozott rá a 358/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. §-ának (2) bekezdése, amely szerint rá még a 2008. január 1-jei előtti szabályok érvényesek. 2012. január 1-jétől átfordult az ellátása rehabilitációs ellátásra, de kénytelen voltam emelni a bérét, mivel törvény írta elő, hogy nem kereshet kevesebbet, mint 2011. évben. 2013. január 1-jétől hogyan tudom foglalkoztatni? 2003. 06. hó óta határozatlan idejű munkaszerződése van.
Részlet a válaszából: […] A kérdésnek két vetülete van. Először is, ha a rehabilitációs ellátásra jogosult megváltozott munkaképességű személy keresőtevékenységet végez [az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja alapján a munkaviszony is idetartozik], akkor – az Mmtv. 7. §-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Vezetői munkakör egyoldalú munkáltatói módosítása

Kérdés: 2012. januártól terhességi-gyermekágyi segélyben részesülő, majd júliustól jelenleg is GYED-en lévő, osztályvezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt milyen módon lehetne ügyintézői munkakörbe visszahelyezni, és az osztályvezetői munkakörre az őt – jelenleg – helyettesítő munkatársat kinevezni? Meg lehet-e tenni ezt a kinevezésmódosítást egyoldalúan? Meg lehet-e tenni a GYED ideje alatt, vagy csak akkor, amikor ismét munkába áll? Kell-e indokolni a vezetői munkakör visszavonását?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 129. §-a szerint a kormánytisztviselő osztályvezetői munkakör betöltésére nevezhető ki, amely kinevezés általában határozatlan időre szól, de – helyettesítés céljából – határozott időre is adható. Ebből következően a vezetői munkakör...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Behívásos munkavégzés díjazása

Kérdés: A behívásos munkavégzéssel kapcsolatban szeretnék feltenni három kérdést:
1. -Ha a szerződésben havibér van kikötve, és a heti munkaidő 20 óra, de az adott hónapban csak 50 órát dolgozott a munkavállaló, akkor csak az 50 órára eső díjazást kell kifizetni?
2. -Amennyiben órabér van feltüntetve a szerződésben, akkor csak a teljesített órákra kell bért fizetni, vagy a szakmának megfelelő bért (garantált bér/minimálbér) a heti munkaidőnek megfelelően ki kell a munkavállalónak fizetni?
3. -Egy már meglévő munkaviszony "felcserélhető" egy munkaszerződés-módosítással behívásos munkaviszonyra, vagy a már meglévő munkaviszonyt meg kell szüntetni, és egy teljesen új munkaviszonyt kell létesíteni?
Részlet a válaszából: […] A legfeljebb napi hat óra tartamú részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkaszerződés alapján a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti munkavégzési kötelezettségét [Mt. 193. § (1) bek.]. A behíváson alapuló munkavégzés sajátossága,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Kormánytisztviselő képzési kötelezése

Kérdés: Egy II. besorolású kormánytisztviselőnk a felvételekor megfelelt a munkaköréhez kapcsolódó képesítési követelményeknek. Két év múlva, idén felvételt nyert egy főiskolára. Felettesei beírták munkaköri leírásába képesítési követelményként a főiskolai végzettség megszerzését. Milyen jogszabály alkalmazásával lehet ezt a döntést alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] A kormánytisztviselő munkaköréhez szükséges képesítési előírásokat a 29/2012. Korm. rendelet tartalmazza. A kormánytisztviselő számára nem határozható meg a munkakör betöltésének feltételeként csak olyan képzettség, végzettség, amely a rendelet alapján kötelezőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Kormánytisztviselő képzési költségei

Kérdés: A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben, valamint a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásáról szóló kormányrendeletben meghatározottaknak megfelelően II. besorolási osztályban titkárnői munkakörben alkalmaztunk egy munkatársat. Jó munkavégzésére tekintettel a vezetője javaslatot tett számára olyan képesítés megszerzésére, amely munkakörváltozással az I. besorolási osztályba való átkerülésre jogosít. Minderre nem az életpályaterv keretében, tanulmányi szerződéssel került sor. Ennek következtében a munkáltatónak a képzéssel kapcsolatos minden költséget fizetnie kellene. Milyen jogszabályok alkalmazásával oldható ez meg?
Részlet a válaszából: […] A kormánytisztviselők, köztisztviselők kinevezési feltételei meghatározásánál a Kttv. 39. §-ának (1) és (6) bekezdései külön jogszabályban – a 29/2012. Korm. rendeletben – meghatározott iskolai végzettséghez, szakképesítéshez köti a foglalkoztatásukat. A Kttv. 39....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Új végzettség és előresorolás

Kérdés: Ha a közalkalmazott további végzettséget szerez, ez hogyan hat ki a besorolására? Át kell-e sorolni és mikortól (csak a következő év január 1-jétől, vagy a bizonyítvány megszerzését követő hónaptól) a következő közalkalmazottakat:
– azt az F8 kategóriába sorolt óvodapedagógust, aki pedagógus-szakvizsgát tett;
– a B5 kategóriába sorolt, gyermekfelügyelőként alkalmazott, korábban csak szakiskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazottat, aki időközben leérettségizett; illetve
– a D7-be sorolt buszsofőr-karbantartót, aki hasznosított autószerelői végzettséggel, érettségivel és autóbusz-vezetői engedéllyel rendelkezett, és ezek mellé megszerezte az 55-ös azonosító számú logisztikaimenedzser-asszisztensi szakképesítést?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottak besorolása két elemből áll: az iskolai végzettségtől, szakképesítéstől függő, betűvel jelzett fizetési osztályba, valamint a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időtől függő, számmal jelzett fizetési fokozatba való besorolásból. A közalkalmazottat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Illetményeltérítés visszavonása

Kérdés: 1993-tól kezdődően a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselő vagyok. Illetményemet 2011. január 1-jei hatállyal 50%-kal eltérítette a munkaadóm a Ktv. 43. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján. A jegyző által készített 2011. évi teljesítményértékelésem eredménye kiváló volt, ezért a jegyző az eltérítés mértékét 2012. évre továbbra is jóváhagyta a rendelkezésére bocsátott bérkereten belül. A képviselő-testület azonban – a polgármester által törvénytelenül összehívott ülésen, a munkáltatói jogkör gyakorlója, azaz a jegyző tudomása és jelenléte nélkül – 2012. április 20-ai döntésével, április 1-jére visszamenő hatállyal az eltérítés mértékét teljes egészében megvonta. Elvette továbbá a 2006. október 12-én megállapított 10% illetménykiegészítést is, az önkormányzat nehéz anyagi helyzetére való hivatkozással, a költségvetési rendelet és a polgármesteri hivatal részére megállapított bérkeret módosítása nélkül. Az illetménycsökkentés esetemben 60%-os bércsökkentést jelent. Szabályos volt-e az illetmény­eltérítés és az illetménykiegészítés megvonása 2012. március 1-jét követően, a nehéz anyagi helyzetre való hivatkozással a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomása és hozzájárulása nélkül 20%-ot meghaladó mértékben?
Részlet a válaszából: […]  Időközben, 2012. március 1-jén hatályba lépett a Kttv. Ennek133. §-a (3) bekezdése szerint a tárgyévet megelőző év minősítése (annakhiányában teljesítményértékelése) alapján az alapilletmény a december 31-igterjedő időszakra -20%-tól +50%-ig téríthető el....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség megváltoztatása

Kérdés: Aláírathat-e egy cég több száz emberrel új munkaköri leírást azzal a céllal, hogy kivegye belőle azt a részt, hogy "a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: érettségi", és mindezt annak érdekében, hogy ne kelljen a garantált bérminimumot kifizetnie a munkavállalóknak?
Részlet a válaszából: […]  A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokúszakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantáltbérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2012. január 1-jétől havibéralkalmazása esetén 108 000 forint, hetibér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Illetmény megállapítása iskolai végzettség alapján

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom egy általános iskolában mint portás. Végzettségem egészségügyi szakközépiskola, jelenleg "C5" fizetési osztályba soroltak, 94 000 Ft az illetményem. A munkáltatóm szerint engem nem érint a garantált bérminimum változása, nem kapok semmilyen béremelést, mivel ez csak az irodában dolgozókra vonatkozik. Van olyan irodista, aki eddig "B" fizetési osztályban volt, érettségije sincs, ő mégis megkapta a 108 000 Ft-os illetményt. Ezek szerint, ha valaki olyan munkakörben foglalkoztatott, amelyik betöltéséhez szakközépiskola kell vagy szakképzettség, az megkapja a garantált bérminimumot, még ha nem is rendelkezik a végzettséggel, én pedig a jelenlegi munkakörömben nem? Mire számíthatok, járna nekem valamilyen mértékű emelés? Családi adókedvezményt egy gyerek után kapok.
Részlet a válaszából: […]  A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott részéremegállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljesmunkaidő teljesítése esetén 2012. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 93000 forint, hetibér alkalmazása esetén 21 400...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.
1
24
25
26
31