Összeférhetetlenségi szabályok a tankerületi központ intézményeinél

Kérdés: Egy tankerületi központ fenntartása alatt lévő köznevelési intézmények közül az egyik óraadóként alkalmazni kíván egy olyan matematikatanárt, aki a másik köznevelési intézményben áll közalkalmazotti jogviszonyban. Az Nkt. 61. §-ának (6) bekezdése szerint a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottat a köznevelési intézmény vezetője javaslatára a tankerületi központ vezetője nevezi ki és menti fel. Vagyis mindkét intézménynél ugyanaz a tankerületiközpont-igazgató lesz a munkáltatói jogok gyakorlója. Kizárja-e ez az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazását, tekintettel arra, hogy ugyanaz a személy írja elő mindkét kinevezést, illetve szerződést? A Kjt. 42. §-a szerint ugyanis a munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet.
Részlet a válaszából: […] ...a Kjt. munkáltatóról rendelkezik, azon a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményt is érteni kell, figyelembe véve az intézményvezető munkáltatói jogainak e törvény szerinti korlátozását. Azaz: a munkáltató nem a tankerületi központ, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Munkáltatói jogkör hiányában közölt felmentés

Kérdés: Az óvodavezetői pályázat pályázó hiányában eredménytelen volt. Ezt követően a vezetői feladat ellátására egyéves időtartamra megbízásra került egy olyan személy, aki intézményvezetői szakvizsgával nem rendelkezett, tehát megbízása álláspontom szerint semmis. Ezt követően az intézményvezető alapítói határozat alapján létszámcsökkentés címén megszüntette az egyik óvónő jogviszonyát. A semmis vezetői megbízás alapján tett egyoldalú munkáltatói intézkedés jogszerű, avagy jogellenes?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés az intézményvezető felmentési jogára vonatkozik. Bár a kérdés nem tartalmazza, hogy állami vagy egyéb fenntartású intézményről van-e szó, valószínűleg az utóbbiról, ugyanis a köznevelés területén a munkáltatóijogkör-gyakorlást szabályozó rendelkezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Önkormányzati fenntartású intézmény vezetőjének megbízása

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet 24. §-ának (3) bekezdése szerint vezetői megbízást a miniszter, az országos, területi nemzetiségi önkormányzat közgyűlése, a települési nemzetiségi önkormányzat, a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja adja. Ugyanezen jogszabály 21. §-ának (1) bekezdése vezetői megbízásnak minősíti a tagintézmény-vezetői és az intézményvezető-helyettesi megbízást is [összhangban a Kjt. 23. §-ának (2) bekezdésével]. E rendelkezések alapján önkormányzat fenntartásában lévő óvoda tagóvoda-vezetője és intézményvezető-helyettese részére megbízást a képviselő-testület, a fenntartó vezetője (azaz az önkormányzat polgármestere) vagy megbízottja adhat. Ez alapján tehát van-e arra lehetőség, hogy a tagóvoda vezetőjét és intézményvezető-helyettesét az önkormányzat polgármestere vagy az általa megbízott személy nevezze ki? Továbbá: lehet-e maga az intézményvezető a polgármester által a megbízási jogkör gyakorlására feljogosított személy? Amennyiben igen, milyen módon szükséges ennek a dokumentálása önkormányzati fenntartású intézménynél? A Kjt. 20/B. §-ának (1) bekezdése szerint: "A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízásra pályázatot kell kiírni. A pályázatot a megbízási jogkör gyakorlója írja ki." Helyes értelmezés alapján ez azt jelenti, hogy mind a tagóvoda-vezető, mind az intézményvezető-helyettes megbízása – amennyiben nincs kivételszabály – csak pályáztatás útján öt évre történhet, és arra kizárólag a képviselő-testület, a polgármester vagy az általa megbízott személy jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése kivételes megbízási jogot tartalmaz a 24. § (1)–(2) bekezdésében szabályozott esetekre vonatkozóan. Abban az esetben, ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre, és emiatt egy évre pályázat nélkül adják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Pedagógus: elmaradt a szeptember 1-jei illetményemelés

Kérdés: Egy vidéki, tankerületi központhoz tartozó iskolában dolgozom, felső tagozaton tanítok fizikát és kémiát. Megkaptam a szeptember 1-jei kinevezésmódosításomat, de ott nem szerepelt illetményemelés, pedig tudtommal emelkedett az illetményalap. Megteheti ezt a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...adnia. Az Ön esetében is az a döntő, hogy a kinevezésmódosításban változatlanul hagyott illetményt megelőzte-e teljesítményének az intézményvezető általi értékelése. Ha nem, az összeget jogellenesen állapították...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Munkaóra vagy tanóra

Kérdés: A 20/2012. EMMI rendelet 16. §-ának (2) bekezdése szerint az elméleti oktatás keretében a tanítási óra ideje 45 perc, de az iskola ennél rövidebb vagy hosszabb tanítási órát is szervezhet azzal a megkötéssel, hogy az óra hossza 35-135 perc között mozoghat, és az egy tanítási napon a tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak felső határára vonatkozó rendelkezések szerint tartható kötelező tanórai foglalkozások számításánál a tanítási órákat 45 perces órákra átszámítva kell figyelembe venni. A pedagógusok munkaidejére vonatkozóan az Nkt. 62. §-ának (5)–(6) bekezdései azt írják elő, hogy a pedagógus a heti teljes munkaidejének 80%-át (ún. kötött munkaidő) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő 55-65%-ában (ún. neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. Az Mt. 92. §-ának (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a teljes napi munkaidő napi 8, heti 40 óra. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő a 40 óra alapulvételével heti 22-26 óra. Ezen 60 vagy 45 perces tanórát kell érteni?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 62. §-ának (6) és további bekezdései a pedagógusok munkaidejének egyes feladatokra fordítandó részeit határozzák meg. Általános szabály szerint a teljes munkaidő 80%-a a kötött munkaidő, 55-5%-a a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, a fennmaradó 20% pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Kollégiumvezető pályázat nélkül

Kérdés: Közoktatási intézmény magasabb vezetői (kollégiumvezetői) pályázati kiírása után, ha van az előírt végzettséggel rendelkező pályázó, de a pályázati eljárás során leszavazták, kinevezhető vagy megbízható-e olyan személy, aki az előírt végzettségekkel nem rendelkezik, és pályázatot sem nyújtott be?
Részlet a válaszából: […] ...Nkt. 67. §-ának (1) bekezdése szerint nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele egyfelől az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges, a törvény 3. mellékletében felsorolt felsőfokú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Vezetői megbízás időtartama

Kérdés: Óvoda intézményvezető-helyettesét és tagintézmény-vezetőjét hány évre lehet kinevezni? A "legfeljebb 5 évre" kitétel lehetőséget ad egyéves kinevezésre?
Részlet a válaszából: […] ...intézményvezető-helyettes magasabb vezető, a tagintézmény-vezető vezető megbízásnak minősül a 326/2013. Korm. rendelet 21. §-a szerint. A 22. § (1) bekezdése kimondja: "A 21. §-ban rögzített magasabb vezetői, vezetői megbízást az év során bármikor, öt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Nyugdíjas óvodavezető továbbfoglalkoztathatósága

Kérdés: Óvodában intézményvezető vagyok. 2017. december 22-én leszek jogosult az öregségi nyugdíjra. Vezetői megbízásom 2018. július 1-jéig szól. Nem szeretnék elmenni nyugdíjba 2017. december 22-én, hanem a vezetői megbízásom végéig, azaz július 1-jéig közalkalmazotti munkaviszonyban szeretnék maradni. Van-e erre lehetőségem?
Részlet a válaszából: […] Van erre lehetőség, ám csak akkor, ha a közalkalmazott kormányengedélyt kér az öregségi nyugdíjjogosultságát követő foglalkoztatására. Az 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat alapján ugyanis a munkáltatók kötelesek felmenteni azokat a közalkalmazottakat, akik a rájuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Intézményvezetői kinevezés érvénytelensége

Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a Kjt. hatálya alá tartozó intézmény vezetésére kiírt pályázaton egy olyan pályázó került kinevezésre, aki a pályázati kiírásban szereplő mesterfokozat helyett csak alapfokozatot nyújtó felsőfokú végzettséggel rendelkezik? A pályázaton sikeresen szereplő jelenlegi intézményvezető a pályázati anyagában helytelenül mesterfokozatot jelölt meg, holott azzal nem rendelkezett.
Részlet a válaszából: […] ...általános szabály szerint kötelező pályázatot kiírni [Kjt. 20/B. § (1) bek., 20/A. § (1) és (3)–(8) bek.]. Amennyiben az intézményvezetői beosztás ellátásának feltételeit meghatározó jogszabály csak a mesterfokozatú felsőfokú végzettséget fogadja el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Óvodavezető és jegyző – nem összeférhetetlen a házastársi kapcsolat

Kérdés: Amennyiben a vezető óvónő a jegyző felesége, ez esetben fennáll-e összeférhetetlenség? A vezető óvónő az élelmezésvezető is az óvodában, anyagi dolgokról is rendelkezik. Kinek tartozik beszámolni a munkaidejéről, a munkájáról a vezető óvónő?
Részlet a válaszából: […] ...vezető óvónő kifejezést a köznevelési jogszabályok nem ismerik, valószínűleg az óvodavezetőről mint intézményvezetőről van szó. Az élelmezésvezető a 326/2013. Korm. rendelet szerint a munkakörök között szintén nem szerepel, mivel ez nem munkakör, hanem állam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.
1
7
8
9
12