Pótlék megállapítása közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Intézményünk fő tevékenysége a szociális ellátás, dolgozóink a Kjt., illetve a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet hatálya alá tartoznak. Egyéb feltételtől függő pótlékokkal kapcsolatban az alábbi kérdésünk lenne: adható-e annak a gépkocsivezetőnek rakodási pótlék, aki a munkaidejének meghatározott részében rakodást végez? Számít-e, hogy az adott feladatot egyedül vagy segítséggel látja el? Adható-e annak a dolgozónak pénzkezelési pótlék (mankópénz), aki munkája során pénzzel bánik (térítési díj, intézményi pénztár kezelése), melynek összege jelentős? Ezek az egyéb feltételtől függő pótlékok mikor adhatók, és a pótlék összegét mi alapján kell meghatározni? A pótlék megítélése esetén a feltételeket a munkáltató állapíthatja meg, vagy ennek vannak külön szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet állapíthat meg a Kjt. 69-74. §-ainak rendelkezéseiben foglaltakon túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot. A szociális ágazatban a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 15. §-a a következő ágazati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Megfelelő munkakör kérdése köztisztviselő áthelyezése során

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom egy központi szervben, és eléggé speciális felsőfokú végzettséggel rendelkezem. A munkáltatóm át akar helyezni egy másik osztályra, feltehetően a munkaköröm is megváltozna. Szeretném tudni, hogy milyen, a Kttv. szerinti munkakörbe vagyok áthelyezhető, hiszen nem szeretnék olyan munkát végezni, amihez egyáltalán nem értek.
Részlet a válaszából: […] ...A közszolgálati tisztviselő felmentése esetén a kinevezésmódosítást megelőzően betöltött korábbi munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési időre járó illetmény, a végkielégítés összegének, valamint az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Műtőssegéd garantált illetményének mértéke

Kérdés: Az egészségügyben a műtőssegédek minimálbérre vagy garantált bérminimumra jogosultak garantált illetményként?
Részlet a válaszából: […] ...az alapfokú iskolai végzettségre épülő középfokú szakképesítés kódszáma.A Kjt. azon besorolási fokozatainál, ahol a tábla szerinti illetmény alatta marad a minimálbérnek, illetve a garantált bérminimumnak, az illetményeket fel kell emelni a minimálbér vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.

Át nem vett közalkalmazott felmentése közoktatási területen

Kérdés: A korábban önkormányzatunk által fenntartott, majd 2013. január 1-jétől egy intézményfenntartó központ intézményegységeként tovább működő általános iskolánkban az iskolaigazgató még tavaly december utolsó napjaiban az egyik közalkalmazott takarítót felmentette. A felmentési idő teljes időtartamára nézve mentesítette a munkavégzés alól. A felmentési idő 2013 júliusában telik le. E személyt, illetve a többi takarítót nem vette át a központ, csak a pedagógusokat. Kérdésünk, hogy most ki az, akinél a felmentési idejét tölti az illető, tekintettel arra, hogy ő semmilyen okiratot nem kapott 2013. január 1-jével? Az önkormányzat, az önkormányzat gazdasági ellátó szervezete (GESZ), amely a többi, a központ által át nem vett közalkalmazottat foglalkoztatja, vagy a központ? Ha a GESZ, akkor az is problémát jelent, hogy az 2013. május 31-ével megszűnik, és ezt követően egy önkormányzati kft. fogja ellátni a feladatait.
Részlet a válaszából: […] ...fizetnie a Kjt. 37/A. §-ának (2) bekezdése szerint eredetileg havi részletekben utalandó, munkavégzés alóli mentesítési időre járó illetmény hátralévő teljes részét, a végkielégítést, és – ha még nem történt volna meg – az esetleges szabadságmegváltást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Illetményemelés vagy illetménykiegészítés

Kérdés: Intézményünk vezetője azt a feladatot adta ki humánpolitikai részlegünk számára, hogy tegyünk javaslatot, a rendelkezésre álló keretből egyes közalkalmazottaink illetményét milyen módon fejlesszük. Olyan megoldást keresünk, amely a munkáltató által, ha a körülmények megváltoznak, szabadon alakítható. Önök szerint melyik megoldás ésszerűbb: az illetményemelés vagy az illetménykiegészítés alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...A Kjt. 66. §-a a mindenkori költségvetési törvény mellékletében foglalt, a közalkalmazott fizetési fokozatához kapcsolódó illetményösszegeket garantált minimumként határozza meg, ezzel lehetőséget biztosít a munkáltató számára, hogy – amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Közalkalmazottak munkaközi szünete

Kérdés: A Kjt. módosult rendelkezéseire tekintettel azoknál a munkáltatóknál, ahol nincsen kollektív szerződés, avagy az ágazati jogszabály eltérően nem rendelkezik, nem lehet a munkaidő része a munkaközi szünet időtartama. Havibéres (illetményes) munkáltatók esetén, amennyiben a munkaidő-beosztás változatlan marad (mintha továbbra is része lenne a munkaközi szünet a munkaidőnek, azaz tehát egy 8 órás munkavállaló ezek szerint csak 7,5 órát dolgozik ténylegesen), akkor ebben az esetben a közalkalmazottnak kevesebb illetmény jár? Megadhatja-e a munkáltató a teljes havibért (illetményt) ilyen esetben? Mely ágazati jogszabályok teszik lehetővé az eltérést az új Kjt. 59. §-a alapján?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaközi szünetet valóban tilos beszámítani a munkaidőbe. A munkáltató azonban nem "oldhatja meg" ezt a problémát úgy, hogy az illetményt csökkenti a munkaidő-beosztás változatlanul hagyása mellett. Az Mt. 58. §-a alapján a kinevezést csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Jubileumi jutalomra jogosító idő

Kérdés: A 35 éves közalkalmazotti jubileumi jutalom mikor és milyen összegben jár a részemre? A 35 évet le kell töltenem naptári nap szerint, vagy a megkezdett tárgyévben már kifizethető?
Részlet a válaszából: […] ...nem elegendő, hogy a tárgy­évben valamikor később szerezné meg ezt az időt a közalkalmazott. A 40 éves jubileumi jutalom összege 5 havi illetménynek megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Célnyelvi civilizáció oktatása és a nyelvpótlék

Kérdés: Az egyik fenntartásunkba tartozó két tannyelvű középfokú közoktatási intézményben német nyelvtanári munkakörben foglalkoztatnak egy pedagógust. A pedagógusnak orosz-német szakos egyetemi szintű diplomája van, de csak a német szakját hasznosítja, német nyelv és célnyelvi civilizáció oktatása során. A célnyelvi civilizációt a Nemzeti alaptanterv szerint kizárólag az adott idegen nyelven kell oktatni. A pedagógusnak – a célnyelvi civilizációs ismeretek oktatásáért – az intézményvezető idegennyelv-tudási pótlékot állapított meg, a fenntartó álláspontja szerint azonban őt ez nem illeti meg, tekintettel a Kjt. 74. §-ának (4) bekezdésére, mely szerint: nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék a nyelvtanári, tolmácsi, valamint a fordítói (revizor-fordítói) munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához szükséges idegen nyelv használata alapján. Kérdésünk az, hogy a célnyelvi civilizáció oktatása nyelvtanári munkakörbe tartozó feladatnak minősül-e (tekintettel arra is, hogy nincs külön egyetemi vagy főiskolai szintű, célnyelvi civilizációs ismeretek szakos szakképzettség, hanem ezt a tantárgyat a német nyelvszakos diploma használatával lehet tanítani), illetve arra, hogy a célnyelvi civilizáció oktatása során a magyar nyelv használatára nem kerül sor, csak a német nyelvére? A Kjt. 74. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis csak az a közalkalmazott jogosult idegennyelv-tudási pótlékra, aki olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett indokolt meghatározott idegen nyelv rendszeres használata, nem pedig csak az idegen nyelv használatára kerül sor.
Részlet a válaszából: […] ...használatára is, akár nem (ez utóbbi szempont a nyelvpótlékra való jogosultság általános szabályánál játszik csak szerepet). Mivel az illetménypótlék jogintézményének célja a – illetménnyel honorált – munkaköri feladatokon túlmutató, azok ellátását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Végrehajtás alá vonható kifizetések

Kérdés: A Magyar Honvédségnél dolgozom. Levonható-e gyermektartásdíj a "szerződéshosszabbítás" címén részemre járó kifizetésből, ha a bírósági végzés szerint "a tartásdíj a mindenkori rendszeres nettó jövedelem 20%-a, illetve a mindenkori jövedelem 20%-a"?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a kormányzati szolgálati, közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszony, továbbá a szolgálati viszony alapján járó illetmény [Vht. 66. § a) pont] és egyéb juttatások összege is. A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Kormánytisztviselő képzési költségei

Kérdés: A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben, valamint a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásáról szóló kormányrendeletben meghatározottaknak megfelelően II. besorolási osztályban titkárnői munkakörben alkalmaztunk egy munkatársat. Jó munkavégzésére tekintettel a vezetője javaslatot tett számára olyan képesítés megszerzésére, amely munkakörváltozással az I. besorolási osztályba való átkerülésre jogosít. Minderre nem az életpályaterv keretében, tanulmányi szerződéssel került sor. Ennek következtében a munkáltatónak a képzéssel kapcsolatos minden költséget fizetnie kellene. Milyen jogszabályok alkalmazásával oldható ez meg?
Részlet a válaszából: […] ...az előírt továbbképzés és az ezzel összefüggő beszámolási vagy vizsgakötelezettség teljesítése miatt kieső munkaidőre járó illetményt az államigazgatási szerv köteles megtéríteni. A továbbképzés költségeit a munkáltató viseli, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.
1
39
40
41
52