1475 talált állásfoglalás az időtartam kifejezésre

Kérdés: Közalkalmazottunk határozott idejű kinevezéssel rendelkezik. A kinevezése szerint a közalkalmazotti jogviszonya egy másik közalkalmazott fizetés nélküli szabadság miatti távolléte idejére, várhatóan 2022. június 30. napjáig szól. A távol lévő közalkalmazott 2022. április 14-én bejelentette, hogy 2022. május 1-jétől kéri a fizetés nélküli szabadsága megszüntetését, tekintettel arra, hogy ekkor kíván ismét munkába állni. Ez alapján 2022. április 20-án átadtuk a helyettesítő közalkalmazott részére a közalkalmazotti jogviszonyának 2022. április 30-i hatállyal történő megszűnésére vonatkozó okmányt. Ennek átvételét megtagadta, közölve, hogy határozott időtartamú jogviszonya június 30-ig tart. Helyesen járunk-e el, ha az április 30-i dátumhoz ragaszkodunk?

Kérdés: Önkormányzataink jelenleg az óvodai nevelést önkormányzati társuláson keresztül látják el, amelyben a településen lévő óvoda tagóvodaként szerepel, a társulás székhelye más településen van. Ez év szeptember 1. napjától az önkormányzatok ki fognak lépni a jelenlegi társulásból, új önálló társulást létrehozva, a fenntartói jogok átvételével, önálló óvodával. A jelenleg a tagóvodában alkalmazásban lévő közalkalmazott óvodapedagógusokat köteles-e az újonnan létrejött társulás foglalkoztatni, akkor is, ha az új fenntartó ezt nem szeretné? Amennyiben igen, áthelyezéssel kell-e a jogviszonyukat rendezni? Hogyan kell eljárni akkor, ha a közalkalmazott nem kíván az új fenntartónál dolgozni, és a régi fenntartó pedig nem tart a munkájára igényt? Ki szünteti meg a jogviszonyát, ki fizeti az esetlegesen felmerülő személyi kiadásokat? Hogyan kell eljárni akkor, ha a régi munkáltatónál jelzi a közalkalmazott, hogy nyugdíjba megy, mielőtt a fenntartóváltozás bekövetkezik? Kit terhelnek a felmentési idő alatt az illetmény és járulékai?

Kérdés: Pedagógusbesorolásomhoz, illetve Pedagógus II. fokozatra való jelentkezésemhez szükséges szakmai gyakorlat számítása kapcsán vitába keveredtem az intézményvezetőmmel. Kérem szíves segítségüket, hogy az alábbi munkaviszonyaim ideje beleszámít-e a szakmai gyakorlatba:
–2012-2015 között a református egyház fenntartásában egyéb pedagógus-munkakört töltöttem be (olyan intézményben, amelynek nincs oktatási azonosítója),
–2019-ben a Miniszterelnökségen töltött kormánytisztviselői jogviszony (nem oktatási területen dolgoztam),
–10 hónapig Petőfi Sándor állami ösztöndíjasként láttam el a határon túli magyaroknál oktatási feladatokat.

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók részére havonta egyéb juttatást adunk. A munkavállalót keresőképtelenségének (táppénz, betegszabadság) idejére is megilletné az egyéb juttatás összege?

Kérdés: Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselőnk jubileumi jutalomra jogosító idejébe beletartozik-e az az időtartam, amelyben 1988. 11. 01-jétől 1989. 02. 28-ig (4 hónap) munkaszerződéssel a Községi Tanács VB Szakigazgatási Szervénél parkgondozó munkakörben, napi 8 órás munkaidőben foglalkoztatták?

Kérdés: Az 1992. július 1-je előtt keletkezett munkaviszony közalkalmazotti fizetési fokozatba történő beszámításával kapcsolatban van kérdésünk. AKjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének b) pontja értelmében a fizetési fokozat megállapításánál a munkaügyi dokumentumok felülvizsgálata során eltérő jogszabály-alkalmazással találkoztunk. A problémát az okozza, hogy hogyan kell kezelni az 1992. július 1-je előtt keletkezett, de az azt követően is fennállt munkaviszonyt, ha a pedagógus nem rendelkezett a munkakör ellátásához előírt iskolai végzettséggel vagy képesítéssel. Például a munkaviszony fennállt X Banknál 1990. január 1. napjától 2000. szeptember 15. napjáig. Egyes jogelőd intézmények 1992. június 30-ig a munkaviszonyt elismerték közalkalmazotti jogviszonynak, de azt követően már nem vették figyelembe mint közalkalmazotti jogviszonyt. A példa esetében 1990. január 1-jétől 1992. június 30-ig közalkalmazotti jogviszonyként ismerték el, míg 1992. július 1-jétől 2000. szeptember 15-ig munkaviszonynak tekintették (azaz nem számították bele a közalkalmazotti jogviszonyba). Más jogelőd intézmények az 1992. július 1-jén fennállt jogviszony teljes időtartamát elismerték közalkalmazotti jogviszonynak mindaddig, amíg az meg nem szűnt. A példa esetében 1990. január 1. napjától 2000. szeptember 15. napjáig a teljes időtartamot közalkalmazotti jogviszonynak ismerték el. Hogyan kell helyesen eljárnunk ebben az esetben?

Kérdés: A Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnik, ha a kormánytisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, kivéve, ha a kormánytisztviselő kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja. Köztisztviselő munkatársunk 2022. április 4-én betölti a rá irányadó 65. életévét, és 42 év szolgálati idővel rendelkezik. Kérelmére a továbbfoglalkoztatását a munkáltató 2022. október 31-ig engedélyezte. Az engedélyezett időszak lejártát követően milyen jogcímen szüntessük meg a munkatársunk jogviszonyát: a Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján, vagy a 63. § (1) bekezdésének d) pontja alapján felmentéssel; esetleg közös megegyezéssel?

Kérdés: Egy munkavállaló verekedés miatt azonnali hatályú felmondása elkészítését kérték a felettesei a munkaügyi csoporttól. Aláíró hiányában azonban még aznap – pénteken – nem sikerült átadni a jognyilatkozatot a munkavállaló részére. Következő héten hétfőn az érintett munkavállaló – még korábban engedélyezett szabadság miatt – nem jelent meg a munkahelyén, illetve a belépőkártyáját is letiltották, így a szabadság lejártát követően sem léphetett be a telephelyre. Az azonnali hatályú felmondást tértivevénnyel postázták a rendszerben szereplő lakcímre, melyről azonban később kiderült, hogy már nem aktuális. Telefonos egyeztetést követően az érvényes lakcímre is kiküldték a felmondást, amelyet így a munkavállaló kézhez kapott. A szabadság lejárta és a felmondás átvétele közti időtartamra köteles-e a munkáltató díjazást (állásidőt, távolléti díjat) fizetni a munkavállalónak, vagy tekintettel az azonnali hatályú felmondás okára, díjazás nélküli munkavégzés alóli mentesítést is megállapíthat?

Kérdés: Állami óvoda-bölcsődében közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező dolgozó esetében, amennyiben ezt megelőzően két hétig (1997-ben) közhasznú munkavállalói munkaszerződése volt ugyanezen óvodánál (az intézmény ugyanaz, de a munkáltató akkor még a polgármesteri hivatal volt), ez a két hét beleszámít-e a besorolásnál, a jubileumi jutalomnál, illetve a végkielégítésnél?

Kérdés: Város-falu-város vonalon buszjegy, illetve vonaljegy elszámolható-e, amennyiben a dolgozó csak azon az útvonalon tudja megközelíteni a munkahelyét, és a faluból céges autóval tovább tudják szállítani a másik városba, a munkavégzés helyére, mely a város közigazgatási határán kívül helyezkedik el? Innen a dolgozó céges autóval utazik tovább. Jól gondoljuk, hogy a 9 Ft/km költségtérítés már nem jár neki, hiszen az utazást a munkáltató saját költségén biztosítja? Ha nem céges autóval szállítanák tovább a munkahelyére, járna a költségtérítés neki, vagy csak a buszjegy árának megtérítését kérheti ilyen esetben is?