1366 talált cikk az időtartam kifejezésre

Kérdés: Társaságunk kiskereskedelmi tevékenységet végez, egységünk egyszemélyes kisbolt, délelőtt 9 órától délután 17 óráig tart nyitva. A munkavállalóm a munkaszerződésben rögzített kölcsönös megállapodás szerint a következőképpen dolgozik. Hétfőtől péntekig délelőtt 8 óra 55 perctől délután 17 óra 04 percig, melyből 45 perc az ebédidő, mely nem része a munkaidőnek. Így a napi munkaidő hossza 7 óra 24 perc. Szombati napon a nyitvatartási idő 9 órától 12 óráig tart, melyet előre túlórában a rendeletnek megfelelően elrendelünk, a munkaszerződésben is rögzítettünk, és 100%-os túlórapótlékot fizetünk. Munkavállalóm heti rendszerességgel a fentiek szerinti beosztásban dolgozik. A rendelet szerinti éves túlórakeretet a dolgozó nem lépi túl. Kérdésem az, hogy a leírtak alapján társaságunk szabályosan foglalkoztatja-e a dolgozót? Ezzel a beosztással nem sérül-e a dolgozó 48 órás pihenőidejének kiadása?

Kérdés: Július 1-jével munkaviszonyt létesítettünk egy diákkal, aki májusban töltötte be a 18. életévét. Kérdésünk: jár-e a munkavállalónak 18. életéve betöltése után fiatalkor címén az 5 munkanap pótszabadság?

Kérdés: Munkavállalónk betegállományának lejártát követően immáron két hete felszólítás ellenére sem jelentkezik a munkahelyén. Úgy döntöttünk, hogy munkaviszonyát – tekintettel arra, hogy ilyen időtartamú igazolatlan hiányzás a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettség szándékos és jelentős mértékben történő megszegésének minősül – rendkívüli felmondással szüntetjük meg. Mivel a rendkívüli felmondás csak az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül gyakorolható, nem vagyunk biztosak, hogy vajon még "benne vagyunk-e" a határidőben. Önök szerint meddig tehetjük meg jogszerűen a rendkívüli felmondásra irányuló jognyilatkozatunkat?

Kérdés: 1999 óta folyamatos határozatlan idejű munkaviszonyomat a munkáltatóm rendkívüli felmondással megszüntette. Ezt követően két hónapon belül sikerült elhelyezkednem, napi hatórás munkaviszonyban. Kérdésem: munkaviszonyom alapján jogosulttá váltam-e az álláskeresési járadékra, s ebből mekkora összeg illet meg elhelyezkedésem esetén?

Kérdés: Az államigazgatásban köztisztviselőként dolgozom, és a főnököm július 1-jén, a köztisztviselők napján ügyeletet akar elrendelni. Ez a nap a Ktv. szerint munkaszüneti nap. Nálunk nincs ügyfélforgalom. Kérdésem, hogy be lehet-e hívni minket ügyelni, elrendelheti-e a főnököm az ügyeletet?

Kérdés: 40 megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató kiemelt akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező szervezetként költségkompenzációs támogatásban részesültünk. A támogatást 2008 áprilisában szüntették meg, mivel március 16-án lejárt az akkreditációs tanúsítványunk érvényességi ideje. Továbbá határozatban visszakövetelték a márciusi törthónapra, valamint az áprilisra kifizetett támogatás összegét. Cégünk 2008. március 18-án kérelmet nyújtott be az akkreditációs tanúsítvány megújítására, amelyet végül 2008. június 2-án állított ki részünkre a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. Jogszerű volt-e a támogatás megszüntetése? Van-e jogi lehetőség a támogatás június 2-tól történő újbóli folyósítására?

Kérdés: GYES-en lévő kismamát szeretnék felvenni, milyen állami kedvezmények kapcsolódnak a kismama foglalkoztatásához? Szükséges, illetve lehetséges-e egyáltalán álláskeresőként regisztrálnia magát ahhoz, hogy munkáltatóként igénybe tudjuk venni utána a foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezményeket?

Kérdés: Kötelezhetem-e a munkavállalóimat arra a nyelvi képzésre, amit a cégem munkaidőben a telephelyén biztosítana? Görögországi érdekeltségünkre tekintettel szeretném, ha 10-15 munkavállaló elsajátítaná a görög nyelvet, azonban tisztában vagyok a nyelv nehézségeivel (pl. más betűk). Hol kell előírnom a kötelező képzést (a munkaköri leírásban, a munkaügyi szabályzatban stb.)?

Kérdés: Több munkavállalónk is Budapesten bérel lakást, és hétvégenként vidékre utazik haza. Az utazási költségtérítésről szóló jogszabály úgy rendelkezik, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a hétvégi hazautazás költségeit. Hétvégi a hazautazás, ha a munkavállaló "ideiglenesen" munkavégzési célból költözik munkahelyével azonos helységbe, illetőleg annak közelébe, és onnan hetente utazik egyszer állandó lakóhelyére. Nem egyértelmű viszont, hogy meddig tekinthető "ideiglenesnek" ez a helyzet? Ha valaki évek óta munkavállalónk, akkor is kötelesek vagyunk részére megtéríteni a hétvégi hazautazás költségeit? Jogszerű-e, ha például csak a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezőknek fizetünk hétvégi hazautazásuk esetén költségtérítést?

Kérdés: Miként járjunk el, ha munkavállalónk munkaviszonya augusztus 31-én megszűnt, de több napot volt betegszabadságon idén, mint amennyi időarányosan járt volna? Betegszabadságra vagy táppénzre jogosult a részére járó időarányos betegszabadságnapok túllépése esetén? Ha táppénzre jogosult, hogyan igényelhetjük tőle vissza a jogosulatlanul igénybe vett, a betegszabadságra járó díjazást?