Munkáltatói utasítás jogellenessége

Kérdés: A főnökünk kiadta, hogy menjünk el a népszavazásra, és azt is megmondta, hogyan szavazzunk. Azzal fenyegetett minket, hogy ha nem tesszük, akkor emiatt szankciót fog alkalmazni. A következő héten kikérdezte, hogy megtettük-e. Utasíthat minket erre egyáltalán, illetve alkalmazhat velünk szemben szankciókat?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatót utasítási jog illeti meg a munkavállalóval szemben [Mt. 52. § (1) bek. a) pont], ugyanakkor ezen utasítási jog kizárólag a munkaviszonnyal állhat összefüggésben. Nem terjedhet ki a munkavállaló magánéletére, illetve alkotmányos jogainak gyakorlására. Tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Jogkövetkezmények munkavállalói károkozás esetén

Kérdés: Kb. 1 500 000 Ft kárt okoztam a cégemnek, most indult a fegyelmi eljárás. Mire számíthatok az elbocsátáson kívül?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. E feltételek fennállását, a kárt, valamint a kötelezettségszegés és a kár közötti okozati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Vagyoni hátrány hátrányos jogkövetkezményként minimálbér esetén

Kérdés: Az Mt. 56. §-a alapján a vagyoni hátrány szankcióként azon munkavállalók esetében is megállapítható, akik minimálbért kapnak? Álláspontom szerint igen, hiszen az Mt. 136. §-ának (1) bekezdése és az Mt. 56. §-a sem zárja ki, hogy a minimálbéres munkavállaló esetében a vagyoni hátrány ne lenne alkalmazható. Továbbá azon munkavállalókkal szemben, akiknek több az alapbére, mint a minimálbér, diszkriminatív lenne, ha velük szemben emiatt alkalmazható a vagyoni hátrány szankcióként, a minimálbéres munkatársaikkal szemben azonban nem, még abban az esetben sem, ha a minimálbéres munkavállaló ráadásul súlyosabb vétséget követ el.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló kötelezettségszegése miatt kollektív szerződésben vagy – ennek hiányában – munkaszerződésben megállapítható hátrányos intézkedés egyik formája a vagyoni hátrány. Ez egyfajta "pénzbüntetéshez" hasonlító szankció, amelynek mértéke nem az esetlegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Hátrányos jogkövetkezmény és munkaviszony-megszüntetés együttes alkalmazásának tilalma

Kérdés: Elmulasztottam megjelenni egy fontos szerződéskötésnél, ami miatt a cég, ahol dolgoztam, elveszítette az üzletet. Ezért a munkáltatóm azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyomat. A felmondás után vettem észre, hogy az utolsó havi időarányos munkabéremet 20%-kal csökkentette. Mikor megkérdeztem az okát, azt mondta, hogy ez is szankció az elkövetett hibámért. Megteheti ezt a munkáltatóm?
Részlet a válaszából: […] A munkabérből való levonásnak az Mt. rendelkezései értelmében jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye [Mt. 161. § (1) bek.]. A törvény azt is kimondja, hogy a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Mentesülés – büntetlen előélet igazolása

Kérdés: Tizenöt évvel ezelőtt közúti baleset okozása miatt egy év felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kaptam. Most pályáztam egy állásra, ahol feltétel volt a büntetlen előélet, és erkölcsi bizonyítványt is kértek. Ha kikérem az erkölcsi bizonyítványt, látszani fog rajta ez a régi ügy? Ha nem, akkor köteles vagyok erről beszámolni az állásinterjún?
Részlet a válaszából: […] A tizenöt évvel ezelőtt elkövetett bűncselekményre a régi Btk. rendelkezési lesznek irányadók. A közúti baleset okozása tekintetében a régi szabályok összecsengenek a hatályos Btk. rendelkezéseivel [Btk. 235. § (1) bek.]. E szerint aki a közúti közlekedés szabályainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Anyagi jellegű fegyelmi szankció – az összeghatár kérdése

Kérdés: Miként értelmezendő az Mt. 56. §-ának (2) bekezdésében foglalt azon rendelkezés, mely szerint a vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbér összegét? Helyes azon értelmezés, amely szerint ezen, egyhavi alapbér összegére vonatkozó korlát prémiummegvonás esetén is alkalmazandó? Azaz a prémium megvonása esetén a megvonás legfeljebb a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbérének megfelelő összeg erejéig terjedhet? Kérdésem indoka, hogy találtam olyan értelmezést, mely szerint adott esetben a munkavállaló a prémiumból teljes mértékben – azaz egyhavi alapbért meghaladó összegen felül – kizárható.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 56. §-a azokra a szankciókra vonatkozik, amelyeket a felek a kollektív szerződésben, vagy – ennek hiányában – a munkaszerződésben kötnek ki, a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése esetére. Ilyen esetben olyan hátrányos jogkövetkezmény szabható ki, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Munkabaleset valótlan bejelentésének következményei

Kérdés: Abban az esetben, ha a munkavállaló valótlanul jelent be egy üzemi balesetet, mi a munkáltató jogszerű eljárása?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem megállapítható, hogy a munkavállaló bejelentése a munkáltatóhoz vagy a munkavédelmi hatósághoz történt-e; illetve az sem, hogy a valótlan bejelentés ténylegesen egy meg nem történt munkabalesetre vonatkozik, vagy valótlan körülmények előadására. Mindezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Hátrányos jogkövetkezmény – fizetés nélküli szabadság alatt vezetett blogért

Kérdés: Az egyik munkavállalónk fizetés nélküli szabadságon van. Viszont jelenleg is vezet egy blogot, amin olyan bejegyzések jelennek meg, amelyek gyakran rossz színben tüntetik fel a céget. Ha fizetés nélküli szabadságon van az illető, akkor emiatt alkalmazhatunk-e vele szemben hátrányos jogkövetkezményeket, illetve felmondhatunk-e neki, vagy meg kell várni, amíg véget ér a fizetés nélküli szabadsága?
Részlet a válaszából: […] A fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkavállaló munkavégzési kötelezettsége szünetel. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy valamennyi, munkaviszonyból származó jog és kötelezettség is szünetelne. A fizetés nélküli szabadság tartama alatt is vannak olyan munkavállalói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Üzemorvosi vizsgálat elmulasztása

Kérdés: A munkáltató milyen jogi eszközökkel élhet abban az esetben, ha a munkavállaló részére egy meghatározott időpontot állapít meg a kötelező üzemorvosi vizsgálat elvégzésére vonatkozóan, de a munkavállaló a részére többször megadott időpontban sem megy el a vizsgálatra, és az adott időpontban nem volt részére távollét (szabadság) engedélyezve? Amennyiben az orvosi alkalmassági igazolás lejárt, a munkáltató az ezt követő naptól élhet-e a fizetés nélküli szabadság mint egyoldalú nyilatkozat intézményével?
Részlet a válaszából: […] Az Mvt. szerint a munkavállaló köteles a részére előírt orvosi vizsgálaton részt venni, amelynek tartamára mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, és amely időtartamra távolléti díj illeti meg [Mvt. 60. § (1) bek. f) pont;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Titkos vásárlás

Kérdés: A kereskedelmi társaságok alkalmazzák az ún. titkos vásárlást (Mystery Shopping) a pénztárosok, eladók munkájának megfigyelésére. A vásárlást követően nem történik azonnali szembesítés a történtekkel. A munkáltató a pénztárnál kamerafelvételt készít (folyamatosan), hangfelvétel nincs. A Mystery Shoppingot (MS) végző személy konkrét kérdéseket tesz fel az eladó-pénztárosnak, aki válaszol (vagy nem) a munkavégzési előírásoknak megfelelően. Hosszabb idő elteltével a munkáltató közli a munkavállalóval, hogy a nála történt MS eredménye nem volt kielégítő, mert elmulasztott ajánlani valamit, ami a pénztárosok (eladók) részére előírás, vagy nem volt elég udvarias, figyelmes a vásárlóval. A munkáltatók többsége a kifogásolt eredményt szankcionálja: hátrányos jogkövetkezményt jelentő intézkedéssel, vagy a munkaviszony megszüntetésének kilátásba helyezésével, s az is előfordul, hogy nyilvános értékelő táblán jelzik a rossz eredményt produkáló nevét. Arról a munkavállaló nem tud meggyőződni, hogy a terhére rótt hiányosság, mulasztás valóban megtörtént-e, és a hosszabb idő távlatában nem is emlékezhet minden kiszolgálással kapcsolatos momentumra. A hátrányos jogkövetkezmény kiszabása csak a kötelezettség vétkes megszegése esetében történhet, amelyet a munkáltatónak bizonyítania kell. Jogszerű-e a munkáltató eljárása az ilyen típusú "incognito"-tesztek munkavállaló hátrányára történő értékelésével? Elfogadható-e a "titkos próbavásárló" munkavállalóval nem egyeztetett állítása, vagy a kamerafelvétel látványa a munkáltatói intézkedés indokaként? Az ilyen jellegű megfigyelésekhez nem szükséges a munkavállaló hozzájárulása?
Részlet a válaszából: […] Bármilyen hátrányos jogkövetkezményt alkalmaz is a munkáltató a munkavállalóval szemben, annak alaposságát, a vétkes kötelezettségszegés körülményeit vita esetén neki kell bizonyítania. Ez irányadó a munkaviszony megszüntetésénél [Mt. 64. § (2) bek.], vagy az Mt. 56....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.
1
4
5
6
8