416 talált cikk a GYED kifejezésre

Kérdés: GYES-ről visszatérő kismamának felmondhat-e a munkáltató, vagy kötelező visszavenni? A kismama munkaköre már betöltésre került, számára megfelelő másik munkakör nincs a cégnél. Ilyen esetben szükséges-e végkielégítést fizetnünk?

Kérdés: A munkavállaló a házastársa tulajdonában lévő gépkocsival történő munkába járáshoz kért engedélyt. Üzemben tartóként nem szerepel a gépjármű forgalmi engedélyében. A munkáltató kérhet-e a munkavállaló házastársától olyan nyilatkozatot, amelyben a házastárs kijelenti, hogy a munkába járással kapcsolatos költségtérítést a saját munkahelyén nem veszi igénybe, és erre a férjét (munkavállalónkat) jogosítja fel? Ellenőrizheti-e a munkáltató a gépkocsi kilométeróra-állását?

Kérdés: Mit tud tenni a munkáltató azokkal a – nem életkor után járó – szabadságokkal, amelyeket év közben nem adott ki a munkavállalónak? Hány éven keresztül lehet ezt továbbgörgetni vagy halmozni?

Kérdés: Az Mt. 124. §-ának (3)–(4) bekezdései értelmében egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén az adott naptári évre vonatkozóan a munkáltató dönthet úgy, hogy a szabadságot a munkaidő-beosztáshoz igazodóan adja ki, és órában számolja el, illetve tartja nyilván. A munkáltató az adott naptári év közben dönthet úgy, hogy nem naptári napban, hanem órára számolja el és tartja nyilván a szabadságot, vagy ezt adott év elején kell eldönteni, és ezen év közben nem lehet változtatni?

Kérdés: A munkavállaló 32 éves anya, első gyermeke 2017. december 10-én született, a második 2020. január 3-án. A gyermekek után járó pótszabadság kiadása terén támadt nézetkülönbség. A fenti időszak alatt csak CSED, GYED, GYES miatt volt otthon. Az első gyermek születése évében, 2017. december 10-éig az éves szabadságából csak négy napot vett igénybe. A munkáltató számítása szerint a GYES utáni szabadságnapok száma 57. A GYES utáni szabadságok kiadása 2022. június 20. és 2022. szeptember 06. között történik. Az anya a 2022. évi időarányos szabadságát június 20-tól december 31-ig a munkáltató 11 napban állapította meg. A munkavállalónak a kora alapján ez évben 20+3 nap alap- és pótszabadság jár. A munkáltató közlése szerint a CSED, GYED, GYES idejére a gyermekek utáni pótszabadság nem számítandó. Kérjük szíves válaszukat, jár-e a pótszabadság, és miként kaphatja meg a munkavállaló?

Kérdés: Egy gyárban – egyoldalú szerződésmódosítással – napi 8 órás, 4 műszakos munkarendet vezetnek be (folyamatos munkarend, munkaidőkeretben, havi elszámolással). Minden alapórára 20 százalékos pótlékot fizetnének. A szerződésmódosítást a munkavállaló nem akarja elfogadni. Mit tehet ebben az esetben a munkáltató, és mit a munkavállaló? Kényszeríthető-e felmondásra a munkavállaló? Amíg nem tisztázódik a helyzet, hogyan járjon be dolgozni?

Kérdés: A munkavállaló napi 8 óra munkavégzés mellett készenlétben rendelkezésre áll, havonta egy hetet egybefüggően (társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás). Milyen szabályok vonatkoznak a napi és heti pihenőidőre vonatkozóan a készenléti beosztás időtartama alatt? Készenlét esetén történő munkavégzés után milyen szabályokat kell betartani a pihenőidőre vonatkozóan? A készenlét során végzett többletmunkáért milyen díjazás jár, illetve, amennyiben a túlmunka kompenzálása pihenőidővel történik, milyen mértékű pihenőidő jár a munkavállalónak és mikor?

Kérdés: A munkavállalóink megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak, munkaszüneti napokon is. A szabadságokat a munkaidőkeretben is munkanapokban szeretnénk kiadni, de a törvény alapján munkaszüneti napokra nem lehet. Valóban azt jelenti a szabály, hogy a munkaszüneti napon nem lehet szabadságra menni?

Kérdés: A törvény tiltja, hogy a gyermek hároméves kora alatt az édesanya éjszaka dolgozzon. Cégünknél ugyanakkor a három műszakos munkarendben működő területeken rendszeresen van olyan kérés a kolleganők részéről, hogy már gyermekük harmadik születésnapja előtt vállalnának éjszakai műszakot is. Eleget tehetünk a kérésünknek?

Kérdés: Településünknek volt egy kinevezett jegyzője, akinek szülés miatti távollétére felvettek 2020. január 7-ével egy jegyzőt helyettesítő köztisztviselő munkakörbe. A régi jegyző kinevezését 2020 augusztusában módosították igazgatási ügyintézőre, ezután kiírtak egy jegyzői pályázatot, mely alapján a jegyzőt helyettesítő köztisztviselő jegyzői kinevezésére került sor. A régi jegyző a kinevezésmódosítás ügyében bírósághoz fordult, és a Kúria ítélete alapján a kinevezés módosítása jogszerűtlen volt. Az ítélet alapján a közös hivatalt létrehozó két település polgármesterei együttesen úgy döntöttek, hogy a jelenleg kinevezett jegyző jegyzői kinevezését módosítani kell jegyzői feladatokkal megbízott köztisztviselőre, és újra ki kell írni a jegyzői pályázatot. A régi jegyző jogviszonya mindeközben már meg is szűnt a hivatalnál 2021. június 8-ával. Mikortól lehet módosítani a jelenlegi jegyző kinevezését? Meg lehet-e csinálni visszamenőlegesen 2020-ra, amikortól is ki lett nevezve az ítélet alapján jogszerűtlenül, vagy 2022-es dátummal kell? A jelenlegi jegyző jogviszonya ez alapján határozott időre módosul, vagy köztisztviselőként ugyanúgy foglalkoztatható határozatlan időre, illetve ez már csak a munkáltatótól függ? Amikor 2020. január 7-ével kinevezték a jegyzőt helyettesítő köztisztviselőnek, csak próbaidő lett meghatározva, a szerződése határozatlan volt. A jegyzői kinevezésére 2020. október 1-jével került sor.