1291 cikk rendezése:
61. cikk / 1291 Megbízási szerződés a munkáltató és alkalmazottja között
Kérdés: Munkavállalóink a munkaszerződés szerinti munkakörük ellátása mellett szabadidejükben megbízási szerződés keretében számlalevelek kihordásával kapcsolatos feladatokat látnak el. Felvetődhet-e színlelt szerződés alkalmazása, ha ugyan az ellátott tevékenység teljes mértékben elkülönül a munkaviszonyban betöltött munkakör feladataitól, de a megbízási szerződés határozatlan időre szól, a számlalevelek kihordását a megbízó által meghatározott naptári időszakban kell teljesíteni, valamint a megbízási díj havi rendszerességgel – a kihordott levelek darabszáma alapján – kerül megállapításra és elszámolásra?
62. cikk / 1291 Új határozatlan idejű munkaszerződés – újabb próbaidővel
Kérdés: Az Mt. 192. §-ának (4) bekezdése értelmében a határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására. A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy megszűnését követő hat hónapon belül ismételt létesítése esetén azonos vagy hasonló munkakörben történő foglalkoztatás alkalmával próbaidő nem köthető ki. Helyes-e az a megállapítás, miszerint, ha a korábbi munkaviszony nem határozott, hanem határozatlan időre jött létre, majd a munkaviszonyt a munkáltató próbaidő alatt felmondta, és ezt követően hat hónapon belül újabb, határozatlan idejű munkaviszonyt hoztak létre a felek, akkor az új munkaszerződésbe foglalt kilencven nap próbaidő érvényes? Amiatt érvényes, mivel a korábbi munkaviszony határozatlan időre jött létre.
63. cikk / 1291 Eltérés a munkaszüneti napok körüli munkarendtől
Kérdés: Megszakítás nélkül működő munkáltató (kórház) a munkavállalói által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben határozza meg (háromhavi munkaidőkeret). A munkáltatónál az egyes szervezeti egységekben dolgozók munkarendje eltérő. Egyik kiszolgáló szervezeti egységünk dolgozói hétfőtől péntekig 06.00–14.00 óráig tartó beosztásban végeznek munkát, a pihenőnapok szombaton és vasárnap kerülnek kiadásra. 2024. december hónapban a 7-i és 14-i szombatra pihenőnap, a 24-i és 27-i hétköznapokra munkavégzés került beosztásra részükre. A munkáltató a beosztást a folyamatos betegellátáshoz szükséges feltételek biztosítása érdekében határozta meg. Jogszerűen járt-e el a munkáltató, amikor a 15/2023. GFM rendelet szabályaitól eltérően határozta meg az érintett dolgozók munkaidő-beosztását?
64. cikk / 1291 12 havi munkaidőkeret alkalmazása kölcsönzött munkavállalókra
Kérdés: Gépkezelő munkakörben foglalkoztatunk munkavállalókat munkaerő-kölcsönzés keretében. A kölcsönvevő kollektív szerződése 12 havi munkaidőkeretet írt elő, azonban a kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó munkaidőkeret időtartamát a jogszabály hat hónapban maximalizálja. Véleményünk szerint a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók nem minősülnek a kölcsönvevő munkavállalóinak, mivel a munkaviszony a kölcsönbe adó és a munkavállaló között áll fenn. Az Mt. nem mondja ki, hogy a kollektív szerződés megkötésére, hatályára és alkalmazhatóságára vonatkozó szakaszok alkalmazása körében a kölcsönvevő minősülne munkáltatónak. Ennek okán nem lehet olyan rendelkezést kikötni a kollektív szerződésben, amely a kölcsönvevővel munkaviszonyban nem álló munkavállalókra vonatkozik, ebből adódóan a 12 havi munkaidőkeret nem alkalmazható a kölcsönzött munkavállalókra. Amennyiben a kölcsönzött munkavállalók az előírt szabályok szerint hathavi munkaidőkeretben kerülnek foglalkoztatásra, a kölcsönvevő azonban a saját állományában alkalmazott munkavállalókra a 12 havi munkaidőkeretet alkalmazza, nem sérül az egyenlő bánásmód elve? Hogyan jár el helyesen a kölcsönbe adó a munkaidőkeret elszámolásakor?
65. cikk / 1291 Megállapodás fizetés nélküli szabadságban
Kérdés: Az év végi leállás idejére – mivel ennek pontos időtartama is csak most konkretizálódott cégünknél – nem maradt elegendő szabadsága minden dolgozónak. Ilyen esetben állásidő-fizetési kötelezettsége lenne a munkáltatónak. Alapesetben fizetés nélküli szabadságot csak a munkavállaló kérelmezhet. De szabályos eljárás-e az, ha a munkáltató és a munkavállaló megállapodást kötnek a fizetés nélküli szabadságról az érintett időszakra vonatkozóan?
66. cikk / 1291 Utazási utalvány kiadása 2025-re
Kérdés: A 38/2024. Korm. rendelet 7. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató az utazási utalványt minden év március 31. napjáig a jogosultak rendelkezésére bocsátja, ha a jogosult legalább a tárgyév március 31-ét megelőző 365 napon – bármely, a jogszabályban felsorolt munkáltatónál eltöltött – munkaviszonnyal rendelkezik. A kormányrendelet 12. §-ának (2) bekezdése alapján a 7. § (1) bekezdése szerinti jogosultság az érvényes utazási utalvány felmutatásával a 7. § (3) bekezdése szerinti regisztráció elvégzéséig, de legkésőbb 2024. december 31-ig vehető igénybe. A közszolgáltatási szerződésben kijelölt közlekedési szolgáltatónál történő regisztrációra – értesülésünk szerint – eddig nem nyílt lehetősége az érintetteknek, mivel a rendszer még nem működőképes. Ez esetben a munkáltatónak még 2024. év végén ki kell állítania egy 2025. évre jogosító utalványt? Az esetlegesen így kiállított utazási utalvány meddig lesz érvényes a jogszabály alapján?
67. cikk / 1291 Új munkaviszony – azonos felek között
Kérdés: Amennyiben a munkáltató korábbi munkavállalójával kíván ismét munkaviszonyt létesíteni (tehát a kolléga már kilépett), van-e bármilyen szabály arra vonatkozóan, hogy mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy teljesen új munkaviszonyként kezeljék a felek az újonnan létrejövő jogviszonyt? Érvényesül-e a határozott idejű munkaviszonyok összeszámítására alkalmazható hat hónapos szabály általános jelleggel? Az új munkaviszonyban, amennyiben teljesen új területen, új munkakörre jön létre a munkaszerződés, kiköthető-e jogszerűen próbaidő?
68. cikk / 1291 Munkaköri alkalmassági vizsgálat munkáltatói döntés alapján
Kérdés: Az Mvt. 2024. szeptember 1-jén hatályba lépett 49. §-ának (1a) és (1b) bekezdésével módosultak a munkára való alkalmasság megállapításának szabályai. A megváltozott előírások alapján már csak a külön rendeletben meghatározott munkakörökben foglalkoztatottaknak szükséges az orvosi vizsgálat. A kiemelt munkakörökben jellemzően olyan hatásokkal kell számolni, ahol vagy a munkavállaló, vagy a tevékenységgel kapcsolatba kerülő egyéb szereplő, másik dolgozó vagy ügyfél egészsége kapcsán jelenik meg fokozottabb mértékben vagy nagyobb valószínűséggel egészségkárosító tényező. Helyesen jár-e el a munkáltató, amennyiben a nem kiemelt (nem jelenik meg fokozottabb mértékben vagy nagyobb valószínűséggel egészségkárosító tényező) munkakörökben, például egy nappali munkarendben munkát végző irodai adminisztrátor vagy takarító munkakörében nem rendeli el az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot a munkakezdést megelőzően? Megfelelően jár-e el a munkáltató, ha a munkavállalók egészségügyi alkalmasságának felülvizsgálatáról (megújításáról) saját jogkörben dönt, azaz munkakörönként meghatározza, hogy milyen gyakorisággal szükséges az alkalmassági vizsgálatot elvégezni? Például egyéves felülvizsgálat helyett hároméves felülvizsgálatot határoz meg.
69. cikk / 1291 Másodállás szabadság alatt
Kérdés: Vállalhat másik teljes vagy részmunkaidős munkajogviszonyt egy teljes munkaidős foglalkoztatott úgy, hogy a jelenlegi munkaviszonyában szabadságon van, mivel a szülés után visszajött dolgozni a céghez, és a felhalmozott szabadságát veszi ki? Miután kivette a szabadságát, várhatóan a jelenlegi munkahelyén kezdeményezni fogja a munkaviszonya megszüntetését közös megegyezéssel.
70. cikk / 1291 Munkaszerződés – ellentétben a munkaadói szabályzattal
Kérdés: A munkáltató és a munkavállaló között létrejött munkaszerződés értelmében a munkaszerződés az Mt. 196. §-a szerinti távmunkavégzésre jött létre, továbbá a felek megállapodtak abban, hogy a munkavállaló a munkaideje egészében távmunkavégzés keretében, a munkáltató székhelyétől eltérő helyen végez munkát. A fentiek mellett szintén kimondja a munkaszerződés, hogy a munkavállaló köteles betartani a munkáltató minden szabályzatát, tiltó rendelkezését és egyéb munkahelyi előírását, valamint, hogy a munkavállaló kijelenti, a munkaszerződés aláírását megelőzően megismerkedett a munkáltató vonatkozó szabályzataival és előírásaival. A munkaszerződés fenti rendelkezései mellett, a munkáltatónál hatályban lévő munkáltatói szabályzat a távmunkavégzésben foglalkoztatott munkavállalók időszakos, havi egy alkalommal történő munkavégzését írja elő a munkáltató székhelyén, mely tükrözi a munkáltatónál kialakult szokásokat, illetve a fenti tartalmú munkaszerződés felek általi aláírásának napján is hatályban volt. A fentiek alapján szíves tájékoztatásukat kérjük arra vonatkozóan, hogy a munkáltató a vonatkozó szabályzata alapján követelheti-e a munkavállalók fentiek szerinti rendszerességű, a munkáltató székhelyén történő munkavégzést?
