216 talált állásfoglalás a fenntartó kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervünk a fenntartó döntésének értelmében 2021. március 31. napjával jogutód nélkül megszűnik. Erre tekintettel közalkalmazottunk jogviszonya is a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével fog megszűnni. Az alábbiak szerint sérelmezi a jubileumi jutalomra vonatkozó korábbi és tervezett intézkedéseinket is. A munkakönyve szerint a munkaviszonya 1981. március 5-én keletkezett egy mgtsz.-ben, majd "munkaviszonya megszűnt" bejegyzéssel megszüntetésre került 1985. december 31. napjával, és 1986. január 1-jén ugyanazon munkáltatónál más munkakörben került alkalmazásra, mely jogviszonya 1992. április 20-ig tartott. Ezt követően 1992. április 21-én áthelyezéssel került a jelenlegi munkáltatójához. Fentiekre tekintettel jubileumi jutalomra való jogosultságának kezdete 1986. január 1. napjával került megállapításra, így részére 2011. január 1-jén a 25 éves, majd 2016. január 1-jén a 30 éves jubileumi jutalom kifizetésre került. Véleménye szerint azonban a jubileumi jutalomra való jogosultságának kezdete 1981. március 5., a 25 és a 30 éves jubileumi jutalma pedig nem megfelelő időben lett kifizetve, és a 40 éves jubileumi jutalmára már 2021 márciusában jogosult. Véleményünk szerint a jubileumi jogosultságának kezdete korábban helyesen lett megállapítva, illetve a 25 és 30 éves jubileumi jutalma is megfelelő időben lett számára kifizetve. Így a 40 éves jubileumi jutalomra csak 2026 januárjában lenne jogosult. Továbbá értelmezésünk szerint a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése alapján részére a 40 éves jubileumi jutalmat akkor lehetne a munkaviszony megszűnésekor kifizetni, ha a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősülne, és 35 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezne. Tekintettel azonban arra, hogy a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 2023. május 4-én éri el (férfi közalkalmazottról van szó), a munkaviszony megszűnésekor (2021. március 31-én) nem minősül nyugdíjasnak, így részére a 40 éves jubileumi jutalom korábban nem fizethető ki. Jogosult-e a 40 éves jubileumi jutalomra, ha igen, kifizethető-e az a munkaviszony megszűnésekor?

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervünk a fenntartó döntésének értelmében 2021. március 31. napjával jogutód nélkül megszűnik. A Kjt. 30/A. és 30/C. §-ai alapján az eljárást lefolytattuk, melynek eredményeként egy közalkalmazott esetében nincs felajánlható betöltetlen munkakör, így közalkalmazotti jogviszonya véleményünk szerint a Kjt. 25. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével egyidejűleg megszűnik. Esetében sem a felmentési idő, sem a felmentési időre járó távolléti díj nem értelmezhető. Ő azonban ezt sérelmezi, mert szerinte a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel kellene megszüntetni, felmentési idő (8 hónap) megállapításával, az erre járó távolléti díjjal. Megállapítható-e részére a jogviszonya alapján a 8 hónap felmentési idő, valamint az arra járó távolléti díj?

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmény (továbbiakban: költségvetési szerv) vezetője közalkalmazotti jogviszonyának egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakulásával kapcsolatban kérem szíves állásfoglalásukat. Az intézmény vezetője jelenleg belgyógyász szakorvosi feladatok mellett látja el magasabb vezetői megbízás keretében az intézményvezetői feladatokat (magasabb vezetői megbízása 2021. december 31-ig tart), továbbá a fenntartó jóváhagyásával betéti társaságnál fennálló munkavégzésre irányuló jogviszony keretében háziorvosként dolgozik. Az 530/2020. Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése alapján az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott és munkavállaló jogviszonya 2021. március 1. napján alakul át az Eszjtv. szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonnyá. Az Eszjtv. 4. §-ának (10) bekezdése szerint az egészségügyi szolgáltató vezetője az Eütev. 1. §-a szerinti gyógyító-megelőző tevékenységet nem folytathat azzal, hogy ezen tevékenység végzési ideje a gyakorlati időbe, illetve a kötelező továbbképzésbe beszámít. A fentiek alapján 2021. március 1-jétől a költségvetési szerv vezetője kizárólag vezetői feladatokat láthat el? Nem lehet a költségvetési szervnél belgyógyász szakorvos, valamint betéti társaságnál fennálló munkavégzésre irányuló jogviszony keretében háziorvos sem? Aképviselő-testület korábbi döntése alapján a költségvetési szerv vezetésére adott magasabb vezetői megbízás 2021. december 31-ig tart. A jogviszony-átalakulás a fennálló vezetői megbízásokat érinti-e? Vagy a vezetői megbízás időtartama nem változik, és maga a közalkalmazotti jogviszony egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át? Pályázati eljárás lefolytatása nélkül van-e lehetőség az intézményvezetésre adott magasabb vezetői megbízás meghosszabbítására, és az egészségügyi szolgálati munkaszerződés már ennek figyelembevételével kerülhet-e megkötésre?

Kérdés: A Kjt. 20/A. §-a és 20/B. §-a tartalmazza a magasabb vezető beosztás ellátására szóló pályázati eljárást. Önkormányzatunk önálló gazdasági intézményének magasabb vezető (intézményvezető) beosztás ellátására a 2020. évben pályázatot írt ki. A veszélyhelyzet miatt – képviselő-testületi döntés nélkül – a polgármester határozatában a pályázatot eredménytelenné nyilvánította. A beosztásra pályázott az addigi intézményvezető-helyettes is, akit egy évre, az új pályázat kiírásáig határozott időre megbíztak az intézmény vezetésével. Kell-e új pályázatot kiírni, vagy újabb pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható-e a megbízott intézményvezető vezetői megbízása? Ha igen, lehet-e újabb egy évre a veszélyhelyzet miatt – nincs testületi ülés –, vagy csak a fennmaradó 4 évre?

Kérdés: A közalkalmazottnak 2019. december 2. napján az óvoda lépcsőjén kifordult a térde. Bár aznap még dolgozott, de két nap múlva visszamenőlegesen keresőképtelenséget állapítottak meg nála, amit ekkor bejelentett a munkáltatónak. Később üzemi balesetként ismerték el az esetet. Ezt követően egy évig, 2020. december 1. napjáig keresőképtelen volt, majd kiadásra került részére a 2020. évi szabadsága. A keresőképtelenségét követően az elsőfokú munkaköri alkalmassági vizsgálaton nem alkalmas minősítést kapott. Tájékoztattuk, hogy más felajánlható munkakör a munkáltatónál, illetve a fenntartónál nincs, majd közöltük a felmentést. Időközben tudtuk meg, hogy a közalkalmazott elindította a megváltozott munkaképességűvé minősítéshez szükséges eljárást (leszázalékolást). Jár-e végkielégítés, illetve emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottnak (az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül szűnik meg a jogviszonya)? Változtat-e ezen, ha kiderül, hogy a felmentési idő lejártakor rokkantsági ellátásra jogosult? A felmentési idő alatt a munkáltató adhat-e fegyelmit, mert a közalkalmazott az adataiban történt jelentős változásról nem adott tájékoztatást? Ebben az esetben megváltozik-e a felmentéssel történt jogviszony megszüntetésének kötelezettsége?

Kérdés: Intézményünknek a városi humánsegítő és szociális szolgálat a fő tevékenysége az alapító okiratban foglaltak szerint. A költségvetési szerv fő tevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: szakágazat száma: 873000; szakágazat megnevezése: Idősek, fogyatékosok bentlakásos ellátása. "A költségvetési szerv alaptevékenysége: a városi humánsegítő és szociális szolgálat otthoni egészségügyi szakellátást végez, egészségügyi laboratóriumi szolgáltatásokat biztosít. Család- és nővédelmi egészségügyi gondozást, a fiatalokra figyelemmel ifjúság-egészségügyi gondozást biztosít. Az idősek védelme, segítése érdekében házi segítségnyújtást és jelzőrendszeres házi segítségnyújtást működtet, valamint időskorúak és demens betegek tartós bentlakásos ellátását, az idősek nappali ellátását biztosítja. A családok segítése érdekében család- és gyermekjóléti szolgáltatást nyújt, valamint gondoskodik a gyermekek bölcsődében történő ellátásáról, a gyermekek átmeneti ellátásáról. Biztosítja a rászorulók részére az intézményi étkeztetést. Segítséget nyújt fogyatékos személyek részére, illetve városgazdálkodási egyéb feladatokat lát el."
Az egészségügyi szolgáltatásként diagnosztikai kislabort és védőnői szolgálatot, valamint otthoni szakápolást működtetünk, melyekre rendelkezünk működési engedéllyel és NEAK finanszírozási szerződéssel, emiatt egészségügyi szolgáltatók (is) vagyunk. Intézményünk integrált szervezeti formában működő szociális intézmény, nem szerepel a 256/2013. Korm. rendelet 2. sz. mellékletében, így a laborban dolgozó 2 fő közalkalmazott nem jogosult az egészségügyi bértábla szerinti bérezésre. Ezt figyelembe véve nem minősül egészségügyi dolgozónak, viszont egészségügyi tevékenységet végez. A laborban megbízási szerződéssel foglalkoztatunk orvost. A védőnők természetesen megkapják a 256/2013. Korm. rendeletben foglalt védőnői bértábla szerinti bért. Az iskolaorvost szintén megbízással foglalkoztatjuk, nem főállásban. Az otthoni szakápolásban megbízási szerződés alapján foglalkoztatjuk a szakápolókat és a gyógytornászt. A kollégák az Állami Egészségügyi Ellátó Központnál nyilvántartásban vannak. Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vagyunk, fenntartónk a város önkormányzata. Alaptevékenységét figyelembe véve szociális intézmény, melyhez integrálták az egészségügyi feladatokat, amikor 2017 körül megszűnt a városi egészségügyi központ. Az intézményünkben foglalkoztatott védőnőkre és a laborasszisztensekre vonatkozik-e az Eszjtv.?

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartása alatt álló intézményekben (múzeum, könyvtár) dolgozó, önkormányzatunk dolgozójaként foglalkoztatott (közművelődési szakember munkakör) kulturális közalkalmazottunkra is vonatkozik a Módtv.? Eltérőek a vélemények a törvény értelmezésével kapcsolatban.

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott óvodánkban felmerülő munkaügyi probléma megoldásához szeretnénk segítségüket kérni. Az óvodapedagógus kötelező óraszáma 32 óra/hét. Ezenfelül elrendelhető 4 óra/hét, szabadon felhasználható 4 óra/hét. Hogyan vállalhat további jogviszonyban munkát az óvodapedagógus a kötelező óraszáma feletti munkaidejében? Kérjük, hogy válaszukban az ide vonatkozó jogszabályi hivatkozásokat is szíveskedjenek megjelölni!

Kérdés: Intézményünkben (önkormányzat által fenntartott óvoda) felmerülő munkaügyi probléma megoldásához szeretnénk segítségüket kérni. Két óvodapedagógusunk 2020. október 1. napján megszerzi a jogosultságot arra, hogy a nők kedvezményes (40 év jogosultsági idő) öregségi nyugdíját igénybe vehesse. A kolléganők élni kívánnak a lehetőséggel. A jelenleg fennálló óvodapedagógus-hiány miatt azonban 2020. október 2-ától vállalják, hogy közalkalmazotti jogviszonyban visszafoglalkoztassuk őket. Véleményünk szerint, ebben az esetben az adott időponttól nyugdíjasnak minősülnek ugyan, de saját kérésükre nyugdíjuk folyósítása szünetel. (Ebben az esetben, egyszerre nem kaphatja a közalkalmazotti illetményt és a nyugdíját is.)
1. Jár-e nekik felmentési idő ebben az esetben 2020. október 1. napját megelőzően?
2. Jár-e nekik felmentési idő akkor, ha a visszafoglalkoztatást követően például 2021 júniusában megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk?
3. A 2020. október 1. napján megállapított nyugdíjuk összege rögzített lesz-e, vagy a nyugdíjszorzó változását, illetve az emeléseket figyelembe véve módosulni fog-e akkor, ha 2021 júniusában szűnik meg a közalkalmazotti jogviszonyuk?
4. Mindenképp szüneteltetniük kell a nyugdíjuk folyósítását?
5. Létezik-e olyan foglalkoztatási forma, amelyben önkormányzati fenntartású óvodában, óvodapedagógusi munkakörben, nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik az alkalmazott, és egyszerre kap munkabért és nyugdíjat?

Kérdés: Egyik kulturális intézményünk igazgatójának magasabb vezetői megbízása 2022-ben járna le. Időközben azonban betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, és tervei szerint 2020. július 1-jétől szeretné kérni a nyugdíjazását. Közalkalmazotti jogviszonya alapján 8 hónap felmentési időre jogosult, tehát közalkalmazotti jogviszonya eszerint 2021. február 28-án szűnne meg. Önkormányzatunk azonban a kulturális intézmények 2020. november 1-jétől történő átalakulásával (Módtv.) egyidejűleg az intézményt mint költségvetési szervet meg kívánja szüntetni, és feladatait a továbbiakban az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság útján látná el. A fent hivatkozott törvény 3. §-ának (9) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony átalakulása a fennálló vezetői megbízásokat nem érinti. Miután azonban az intézmény mint költségvetési szerv 2020. október 31. napjával megszűnik, az intézményvezető magasabb vezetői megbízását is meg kell szüntetni. Ha a magasabb vezetői megbízás megszűnik, akkor értelmezésünk szerint november 1-jével az ő közalkalmazotti jogviszonya is átalakul munkaviszonnyá. Ha ezen időszak alatt ő már a Kjt. szerint korábban megállapított 8 hónapos felmentési idejét tölti, és a felmentési idő teljes időszakára felmentést kapott a munkavégzési kötelezettség alól, akkor ezt a munkaügyi intézkedést érinti-e bármilyen módon az, hogy a jogviszonya november 1-jétől közalkalmazotti jogviszonyból munkaviszonnyá alakul?