972 talált állásfoglalás a felmondás kifejezésre

Kérdés: Fennáll-e a munkáltatónak elmaradt jövedelem címén történő kártérítési felelőssége abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát a másodfokú orvosi szakvéleményről való tudomásszerzést követően azért szüntette meg, mert mind az első-, mind a másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvos szakvéleménye szerint a munkavállaló az adott munkakörben történő foglalkoztatásra egészségi állapota miatt nem alkalmas, utóbb azonban a bíróság az első-, illetve másodfokú orvosi szakvéleményekben foglaltaktól eltérően szakértői vélemény alapján azt állapítja meg, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor egészségi állapota alapján alkalmas volt az adott munkakörben foglalkoztatásra? A kérdést feltevő munkáltató egy, a korábbi Mt. hatálya alatt megjelent, a BH 1990.362 döntésben szereplő érvelésre, illetve jogi következtetésre tud csak támaszkodni. Munkáltatóként ugyanis nincs tudomása arról, hogy a munkavállalónak milyen betegségei vannak, azok milyen súlyúak, illetve arról sem, hogy a betegség tartós-e. E lényeges tények ismeretének hiányában a munkáltató nem tudja érdemben vitatni az orvosi szakvéleményekben foglaltakat, ráadásul a másodfokú orvosi szakvéleménnyel szemben további jogorvoslati lehetőség is kizárt, továbbá az egészségi állapotuk miatt nem alkalmas személyeket a munkáltató a munkavédelmi jogszabályok alapján sem foglalkoztathatja.

Kérdés: A csökkentett munkaidős bértámogatás idején a létszámtartási kötelezettségnek nem tesz eleget a munkáltató, amennyiben a felek közös megegyezéssel szüntetik meg a munkaviszonyt. A támogatási határozatban szerepel, hogy csak a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, a munkáltató azonnali hatályú felmondása vagy a munkavállaló felmondása esetén mentesül a munkáltató az arányos befizetési kötelezettség alól. Munkajogilag kifogásolható-e a következő eljárás? A munkavállaló (nem próbaidős) benyújtja a felmondását 2020. június 28-án azzal, hogy másnaptól már nem szeretne a cégnél dolgozni, kéri, hogy a munkáltató a felmondási idő letöltésétől tekintsen el, a munkaviszonyát június 28-ai nappal szüntesse meg, a munkáltató pedig rávezeti a dokumentumra, hogy a felmondási idő letöltésétől eltekint, a munkaviszony felmondással történő megszüntetéséhez június 28-ai nappal hozzájárul. Alapesetben közös megegyezéses megállapodásba foglalnánk az ilyen munkaviszony-megszüntetést, azonban a jogviszony-megszüntetés ezen a jogcímen kedvezőtlen helyzetbe hozná a munkáltatót a bértámogatás elszámolásnál. Lehet-e a munkaviszony-megszüntetés jogcíme munkavállalói felmondás a fenti esetben anélkül, hogy a munkavállalói felmondás közlésétől számított 30 napos felmondási idő nem telik el? Olvastam olyan gyakorlatról, hogy a munkavállaló felmondott, másnaptól pedig igazolatlan távollétet, vagy igazolt, nem fizetett távollétet jelöltek neki a 30. napig, ezzel megtartva a munkavállalói felmondás megszüntetése jogcímet. Valóban szükség van erre, ha a munkavállalói felmondás jogcímet szeretnénk használni? Lehetséges-e továbbá, hogy amennyiben a munkavállalói felmondásnál a munkáltató a felmondási idő ledolgozásától eltekint, és felmenti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól, a 146. § (2) bekezdése alapján megállapodik a munkavállalóval, hogy nem fizet erre az időtartamra díjazást, de a munkaviszony csak a felmondási idő leteltével szűnik meg?

Kérdés: Munkavállalónkról kamerafelvétel készült, amint az árukészletből eltulajdonít több dolgot. Közös megegyezéssel kívántuk megszüntetni a munkaviszonyát, de a munkavállaló azzal állt elő, hogy ha így teszünk, a munkaügyi hatóságnál bejelentést tesz a munkaidővel és a pihenőidővel kapcsolatos szabályszegések miatt. Hátrányos jogkövetkezményt sajnos nem tudunk alkalmazni, mert kollektív szerződésünk nincs, a munkaszerződésekben sincs erről szó. Az biztos, hogy a munkavállalónkat a továbbiakban nem kívánjuk alkalmazni. Mit tehetünk ebben a helyzetben?

Kérdés: Munkavállalóink egy részének a járványügyi veszélyhelyzet kezdetén felmondtunk. Most, hogy változik a helyzet, egyre több munkavállaló munkájára lenne szükségünk. Megtehetjük-e, hogy ha az egykori munkavállalónkat visszavesszük, a munkaszerződésében a korábban munkaviszonyban töltött éveit elismerjük? Nem volt olyan munkavállalónk, akinek a leépítéssel összefüggésben végkielégítést kellett volna fizetnünk, de ha visszatérnek hozzánk, a jogszerző idő elismerésével is szeretnénk jutalmazni a hűségüket.

Kérdés: Munkavállalónk felmondott, és a felmondásában kérte, hogy a munkájáról adjunk írásbeli értékelést. Lehet ebbe olyat beleírni, ami a munkavállaló számára negatív? Tanácstalanok vagyunk, mert csak három és fél hónapot töltött el nálunk, ennyi idő alatt pedig nem igazán derült ki, hogy hogyan dolgozik.

Kérdés: Hallottunk olyan hírekről, hogy a veszélyhelyzet alatt a cégeknek nem kötelező a minimálbért sem megfizetni a munkavállalóknak. Van ennek alapja, ha egyébként teljes munkaidőre szerződtünk velük? Elbocsátható-e egy munkavállaló, mert nem vállalja a minimálbér alatti összegért a munkavégzést?

Kérdés: 2020. május 4. napjától a 169/2020. Korm. rendelet értelmében a személyek szabad mozgását korlátozó 95/2020. Korm. rendelet és a 71/2020. Korm. rendelet hatálya Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki. A járványügyi veszélyhelyzet ideje alatt azonban a legtöbb kereskedelmi üzlet nyitvatartása Budapesten sem tilos. A tapasztalatunk az, hogy mivel az emberek csak a 71/2020. Korm. rendeletben meghatározott alapos indokkal hagyhatják el a lakásukat, az ilyen típusú üzletekbe csak nagyon ritkán látogatnak. Lehet-e úgy értelmezni ezt a helyzetet, hogy a szabályozás ezeknek az üzleteknek a működését lényegében ellehetetlenítette, és ebből következően meg lehet-e szüntetni a határozott időre alkalmazott munkavállalók munkaviszonyát az Mt. 66. §-ának (8) bekezdése alapján, arra hivatkozva, hogy a munkaviszony fenntartása a munkáltató számára elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik?

Kérdés: Ha a munkavállaló munkaszerződését teljes munkaidősből részmunkaidőssé módosítjuk, amelynek következtében az alapbére is csökken, és utóbb felmondásra kerül a sor (nagy valószínűséggel létszámcsökkentésre hivatkozva), a végkielégítését már a csökkentett alapbérrel kell kiszámolnunk?

Kérdés: Határozatlan idejű munkaviszonnyal alkalmazott futár munkavállalónkat a jelenlegi járványhelyzet miatt megnövekedett megrendelések következtében arra utasítottuk, hogy a megye egy másik, szomszédos településén is lássa el a munkakörét. A munkavállaló munkaszerződése alapján a munkavégzés helye a megye egész területére kiterjed, ennek ellenére az utasítást megtagadta, észszerű indoklást nem közölt. Megítélésünk szerint az utasításunk jogszerű, különös méltánylást érdemlő körülmény nem áll fenn a munkavállaló oldalán, a feladatai aránytalanul nem válnának terhesebbé, gépkocsit, védőfelszerelést – ahogyan eddig is – biztosítunk számára, a másik településen tudomásunk szerint nincs igazolt fertőzött, így a veszélyhelyzet sem komolyabb, mint azon a településen, ahol a munkakörét ellátja. A jelenlegi helyzetben nem tehetjük meg, hogy még egy munkavállalót vegyünk fel, de a munkát el kell látni. Megszüntethetjük-e a munkaviszonyát jogszerűen?

Kérdés: A járványhelyzetre tekintettel munkavállalóink jelentős részével határozatlan időre fizetés nélküli szabadságban állapodtunk meg. Sajnos a helyzet egyre inkább úgy alakul, hogy a közeljövőben létszámcsökkentést kell végrehajtanunk. Megszüntethetjük-e az érintett munkavállalók munkaviszonyát ilyen esetben? Ha igen, a felmondási idő alatt kell-e bármilyen juttatást – különösen felmentési időre járó távolléti díjat – fizetnünk?