Szabadságmegváltás – a távolléti díj számítása

Kérdés: A törvény rendelkezik a szabadság kötelező megváltásáról a munkaviszony végén. Ilyenkor milyen esedékesség alapján kell kiszámítani a távolléti díjat, lévén hogy valójában nem távollétről van szó? Munkáltatói felmondás esetén lehetséges, hogy az eltérő esedékesség miatt máshogyan kell számolnunk a felmentési időre járó juttatásnál és máshogy a szabadságmegváltás esetén? Azonnali hatályú felmondás mellett is mindenképpen meg kell váltanom a szabadságot? Az indok egyébként az, hogy igazolatlanul hiányzott több napot is a munkavállaló. Megtehetem-e, hogy az igazolatlan napokból néhányra szabadságot írok ki?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a távolléti díj részét képezi az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, továbbá valamennyi, az Mt. alapján kötelezően biztosítandó bérpótlék helyett fizetett átalány, az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (az irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Jubileumi jutalomra jogosító idő

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési intézményben, a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításához a korábbi hivatásos szolgálati jogviszony időtartamát – a Hjt. 92. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a különböző szorzókkal növelt időtartamban kell-e figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A Hjt. 92. §-ának (2) bekezdése a szolgálati viszonyban töltött idő számítására vonatkozik, mégpedig a Hjt. szerinti felmentési idő, a végkielégítés, a nyugdíj előtti rendelkezési állomány, a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalom meghatározása érdekében. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Közalkalmazott felmentése az öregségi nyugdíjkorhatár elérése esetén

Kérdés: 1976. október 7. napjától vagyok élelmezésvezető egy óvodában. Március 16-án voltam 62 éves, és még 183 nap szükséges a teljes nyugdíjazásomig. Ebben az esetben jár-e nekem a négy hónap felmentési idő, amit nem kell ledolgoznom?
Részlet a válaszából: […] Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Szabadságra való jogosultság – a munkában töltött idő

Kérdés: Cégünknél a szabadságra jogosító idő megállapításánál merültek fel problémák. Ha a felmondási időre a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, akkor a felmentési idő tartamára jár-e szabadság? Ha valamelyik munkavállalónk például 55 napig táppénzen van, akkor neki milyen időtartam után jár szabadság: mind az 55 napra, vagy csak 25 napra? Továbbá, ha táppénz esetén jól értelmezzük, hogy az első harminc napra jár szabadság, akkor a 2013. évről áthúzódó táppénz esetén 2014-ben újra indul ezen harminc nap számítása (tehát adott esetben 2014. januárban töltendő táppénzes állomány alatt is jogosult szabadságra)?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. A törvény szerint a szabadságra való jogosultság tekintetében munkában töltött időnek tekintendő– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Felmentési időre járó távolléti díj számítása

Kérdés: Egyik havibéres munkavállalónknak felmondtunk, napi 8 órában dolgozott nálunk. Több mint 10 évet volt alkalmazásban cégünknél, tehát 55 nap felmondási idő jár neki. A teljes felmondási idő alatt felmentettük a munkavégzés alól. Havibére bruttó 300 000 Ft. Véleményünk szerint a következőképpen számítandó ki a felmentési időre járó munkabére: 300 000 Ft/174 x 8 óra, és ez szorozva az általános munkarend (hétfőtől péntekig) szerint eső munkanapok számával, és nem 55 naptári nappal. Helyes ez az elgondolás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján feltételezzük, hogy a munkavállaló teljesítménybért nem, kizárólag időbért kap munkáltatójától. A felmentési időre távolléti díj illeti meg a munkavállalót [Mt. 70. § (3) bek.]. A távolléti díjat pedig az esedékessége időpontjában érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Távolléti díj – eltérő összeg eltérő jogcímenként

Kérdés: Egyik munkavállalónknak fel kívánunk mondani, 2013. december 31-én; felmentési ideje a következő napon kezdődik el. A felmondás alapján 2014. február 15-én szűnik meg a munkaviszonya, és részére végkielégítést, felmentési időre járó távolléti díjat, valamint szabadságmegváltást kell fizetnünk, a 2014. évi időarányos szabadságaira tekintettel. A kérdésem, hogy a távolléti díjat hogyan kell kiszámolnunk ezekre a jogcímekre; valóban eltérőek lesznek az esedékességi időpontok?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér és pótlékátalány, valamint az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér, valamint bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani [Mt. 148....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Prémiuméves köztisztviselő jubileumi jutalomra való jogosultsága

Kérdés: Egy köztisztviselő hölgy 2010-ben – még a Ktv. hatálya alatt – belépett a prémiumévek programba. A jogviszonya idén november 1-jén szűnne meg, mivel ekkor érné el a 40 éves szolgálati időt (ami a nők speciális korábbi nyugdíjba vonulásához szükséges). Most utóbb kérte a 40 éves jubileumi jutalma előrehozott kifizetését. Álláspontunk szerint ez nem illeti meg, mivel azt a Ktv. 49/E. §-ának (7) bekezdése kizárta. Ő perrel fenyegetőzik. Mi az ügyben a szerkesztőség álláspontja?
Részlet a válaszából: […] A Péptv. 3. §-a (1) bekezdésének ca) pontja szerint az léphetett be a prémiumévek programba, akinek további foglalkoztatására a Ktv. 17. §-ának (1) bekezdése szerinti felmentési okok (pl. létszámcsökkentés, átszervezés, feladatköre megszűnése) valamelyike miatt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Szabadság a felmondási idő alatt

Kérdés: Az Mt. 125. §-a kimondja, hogy a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. A fenti mondat megalapozza-e a munkáltató jogát arra, hogy kilépő dolgozójának a szabadságát ne adja ki akkor sem, ha azt a dolgozó kifejezetten kéri? Manapság ez egyre gyakoribb gond, s a munkáltató ezzel a mondattal takarózva végigdolgoztatja a teljes felmondási idő alatt a munkavállalóit, s a megmaradó részarányos szabadságos napokat megváltja pénzzel, noha a munkavállaló – alkotmányos jogával élve (regenerálódáshoz való jog) – a természetbeni kiadást kérte eleve a felmondásában. Nyilvánvaló, amennyiben nem lehetséges a szabadság kiadása, mert például a szabadság túlnyúlna a felmondási időszakon, vagy azonnali a felmondás és nincs más mód, akkor csak a pénzbeli megváltás marad. De ha lehetséges a kiadás, akkor jogosult a munkáltató megtagadni azt, azaz visszatarthatja a szabadságot jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] A szabadság kiadására a felmondási idő alatt is ugyanazon a szabályok vonatkoznak, mint egyébként a munkaviszony tartama alatt. Azaz a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. Ugyanakkor a munkáltató évente hét munkanap szabadságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Megfelelő munkakör kérdése köztisztviselő áthelyezése során

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom egy központi szervben, és eléggé speciális felsőfokú végzettséggel rendelkezem. A munkáltatóm át akar helyezni egy másik osztályra, feltehetően a munkaköröm is megváltozna. Szeretném tudni, hogy milyen, a Kttv. szerinti munkakörbe vagyok áthelyezhető, hiszen nem szeretnék olyan munkát végezni, amihez egyáltalán nem értek.
Részlet a válaszából: […] A Kttv. hatálya alá tartozó közszolgálati tisztviselők esetén általános szabály szerint a kinevezés tartalmát módosítani csak az államigazgatási szerv és a köztisztviselő közös megegyezésével lehet [Kttv. 48. § (1) bekezdés]. Bizonyos esetekben azonban a kinevezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Távolléti díjra való jogosultság munkavégzés alóli felmentés esetén

Kérdés: Munkavállalónk 2013. március 29-én írásban benyújtott felmondásában bejelentette, hogy a következő munkanaptól munkaviszonyát felmondja, és kérte, hogy tekintsünk el a felmondási idő ledolgozásától. Indoklásként azt írta, hogy végzettségének jobban megfelelő munkát talált. Tapasztaltuk, hogy az ilyen esetekben, a munkavállaló visszatartása esetén a munkáját már nem végzi ugyanolyan intenzitással, ezért a felmondási idő egészére felmentettük a munkavállalót a munkavégzés alól. Az a kérdésem, hogy ebben az esetben is ki kell fizetnünk a harminc nap felmondási időre járó bért? Nincs mód arra, hogy az ilyen eseteket kivédje a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló is írásban köteles közölni felmondását. Ugyanakkor, amíg a munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását nem köteles indokolni [Mt. 67. § (1) bek.], addig a határozott idejű munkaviszonyának felmondása esetén a munkavállalónak is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.
1
16
17
18
25