43 talált cikk a felmentés indoka kifejezésre

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott intézményvezető (élelmezési központ – szociális és gyermekétkeztetés) 2026. december 6. napjával jogosult a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával nyugdíjba vonulni. Ha a nyugdíjra való jogosultság megszerzése után is ellátja ezt a munkakört, milyen munkaügyi keretek között teheti meg? Jár-e neki ebben az esetben felmentési idő? Ha igen, mennyi? Ha jár, de nem tud távol lenni, és változatlanul ellátja a feladatát, milyen módon kompenzálható ez a részére? Ha mégis úgy dönt, hogy 2026. december 6. napjával megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyát és a vezetői kinevezését, jár-e neki felmentési idő? Ha igen, mennyi? Ha jár, de nem tud távol lenni, és változatlanul ellátja a feladatát, milyen módon kompenzálható ez a részére?

Kérdés: Társulás által fenntartott 5 tagintézményből álló óvodával kapcsolatban, intézményi átszervezés következtében az egyik tagintézményben megszűnik a bölcsődei ellátás, mely mindenképpen egy jogviszony megszűnésével jár. Helyette egy új óvodai csoport alakul. Mivel egy intézményhez tartozik az összes tagóvoda, lehetséges-e az átszervezés miatt, hogy nem a megszűnő bölcsődei csoport dolgozói közül kerül valaki felmentésre, hanem egy másik tagintézmény olyan dolgozója, aki munkáját nem tudja teljes mértékben ellátni?

Kérdés: Egy óvoda fenntartójához írásos szülői panaszok érkeznek az óvoda egyik pedagógusának tevékenységével, a gyerekekkel való viselkedésével kapcsolatban. Azért a fenntartó a címzett, mivel a kérdéses pedagógus vezetői megbízással is rendelkezik, így bár az óvoda a munkáltató, de a munkáltatói jogkör gyakorlója a fenntartó képviselője. Az ilyen írásos panaszok megalapozhatnak a kérdéses pedagógussal szemben bármilyen munkajogi intézkedést? Ha igen, milyeneket?

Kérdés: Közalkalmazottunk 2026. szeptember 18-án betölti a hatvanötödik életévét. Meghatározott munka elvégzésére 2026. december 31-ig rendelkezik kinevezéssel, de szeretne nyugdíjba menni felmentési idővel (felmentési ideje két hónap lenne). Megszüntetheti-e a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentési idővel a határozott idő lejárta előtt?

Kérdés: Ha a közalkalmazott betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor milyen lehetősége van a jogviszony megszüntetésére? Ha a munkáltató nem kívánja továbbfoglalkoztatni, neki milyen lehetőségei vannak? Ki kezdeményezheti és mely időponttól? Milyen esetben jár felmentési idő, és az mikortól kezdődik: a nyugdíjkorhatár betöltése előtt vagy azt követően, azaz már nyugdíjasként? Továbbfoglalkoztatás esetén a közalkalmazott kérheti a nyugdíjkorhatár betöltése után is a felmentési idő kiadását?

Kérdés: Az óvónő betölti a 65. életévét, és 38 év közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik, nyugdíjba kíván menni, azaz ő kéri a felmentését. A munkáltató sem kívánja foglalkoztatni tovább. Ebben az esetben jár az óvónőnek a Púétv. 105. §-a alapján a 40 év jogviszony után járó köznevelési foglalkoztatotti jutalom előrehozottan annak ellenére, hogy 38 év közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik és nem 40 évvel?

Kérdés: Intézményünk egyházi fenntartású általános iskola, a jövedelemre, felmentésre, jutalomra nincs a Púétv.-től eltérő rendelkezésünk, nincs érvényben kollektív szerződés. Egyik részmunkaidőben dolgozó nyugdíjas pedagógusunktól szeretnénk a tanév végével elköszönni. Jogviszonyát felmentéssel szüntetjük meg. Elküldésének oka, hogy lehetőségünk van felvenni egy olyan pedagógust, aki aktív korú, és teljes állásban tudna jönni hozzánk. A következő kérdésekben szeretnék iránymutatást kapni.
1. Jogviszonya 2019. január 3-án kezdődött intézményünknél. Ennek létrejöttekor a nők 40 éves kedvezményes nyugdíja alapján már nyugdíjasnak minősült. A Púétv. 49. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján mint nyugdíjas munkavállalót küldenénk el. A 49. § (3) bekezdése szerinti indoklási kötelezettség él-e nyugdíjas munkavállaló esetében is?
2. A Púétv. 52. §-ának (2) bekezdése alapján a felmentési idő meghatározásánál csak a nálunk töltött időt kell figyelembe venni (úgy, mint az Mt. hatálya alatti munkavállalóknál), vagy minden olyan jogviszonyt, amit pedagógusként közalkalmazotti vagy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött? Az utóbbi esetben a nyugdíjas munkavállaló felmentéssel való jogviszony-megszüntetésekor akár 8 hónap felmentési időt kell megállapítani?
3. A jogviszony létrejöttekor ő a nők 40 éves kedvezményes nyugdíja alapján már nyugdíjasnak minősült. Amikor nyugdíjba ment, az előző munkahelyén a közalkalmazotti jogviszonya nem érte el a 35 évet, ezért a 40 éves jubileumi jutalmat nem kaphatta meg. Intézményünknél fennálló jogviszonyának megszűnésekor 38 év szolgálati idővel fog rendelkezni. Szeretnék állásfoglalást kérni, hogy a Púétv. 105. §-ának (4) bekezdése az ő esetében alkalmazható-e a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra?

Kérdés: Szociális gondozó (önkormányzati intézmény) közalkalmazottja másfél év közalkalmazotti jogviszony után nem a soron következő alkalmassági vizsgálaton, hanem informálisan jelezte a felettesének, hogy külső szakorvos véleménye alapján nem emelhet 2 kg-nál többet, illetve nem sétálhat. Jogosult-e ez alapján a munkáltató munkaalkalmassági vizsgálatra küldeni? Mit tehet, ha nem együttműködő, és nem ismeri el az informális közlést a közalkalmazott? A felmentésében mire kell hivatkozni, ha mégis elmegy a munkaalkalmassági vizsgálatra, de „nem alkalmas” minősítést kap? Mennyi felmentési idő jár a részére?

Kérdés: A 2020. szeptember 9. napjától foglalkoztatott közalkalmazott kisebb dührohamokat kap a munkavégzése alatt, kollégáit becsmérli, csapkod. Két hétig a pszichiátriai zárt osztályon volt kezelésen a viselkedése miatt, majd gyógyszerbeállítás után visszaállt a munkába. A gyógyszerek letompították, ezért nem tudja megfelelően végezni a munkáját. A viselkedése nem változott. Az üzemorvos nem állapítja meg a munkakörére való alkalmatlanságát. Milyen módon szüntetheti meg a munkáltató ebben az esetben a dolgozó közalkalmazotti jogviszonyát?

Kérdés: Önkormányzatunknál 2025. szeptember 8-tól közalkalmazotti jogviszonyban áll egy művelődésszervező. A próbaidő leteltekor közölte a munkáltató vele, hogy aktívabb érdeklődést, pontosságot, jobb kommunikációt kér tőle a partnerek és a munkáltató irányába, és ha ezen javítani tud, folytatja vele a közalkalmazotti jogviszonyt. A közalkalmazott szóbeli figyelmeztetésben részesült. Ezt követően az általa elkészített 2025. évi beszámolót és 2026. évi munkatervet a képviselő-testület számottevő hiányosságok (főleg az egyikből a másikba átmásolt szövegek és a lényegi tartalom hiánya) miatt nem fogadta el. Településünk legnagyobb rendezvényének szervezését sem kezdte el, mellyel jelentős időhátrányban vagyunk. Részéről nemtörődömség, hanyag magatartás tapasztalható. A képviselő-testület úgy döntött, mivel nem elfogadható ez a hozzáállás, támogatja a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését. Sajnos február végén munkájából hazafelé közúti balesetet szenvedett, mely miatt 100%-os táppénzre jogosult. A munkáltató felmondást vagy azonnali hatályú felmondást szeretne alkalmazni vele szemben a táppénzt követően. Ebben az esetben a közalkalmazott által munkaügyi bíróságon megtámadott munkáltatói döntésnek milyen következményei lehetnek? Ha a munkaadót elmarasztaló jogerős ítélet születik, milyen összegű kártérítésre számíthatunk?