690 talált cikk az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Egy cég Németországba gyártott gépet, ami meghibásodott. A cég vállalta a garanciában történő javítást. Az ügyvezető reggel a karbantartó lakásához ment, innen indultak Németországba, ahol két napot töltöttek el. A gép javítása kétszer 8 órát vett igénybe. A szállást a munkáltató nevére kiállított számla alapján fizették, valamint az étkezéseket is céges bankkártyával egyenlítette ki az ügyvezető. Az utazási idő beleszámít-e a munkaidőbe, a fentiek alapján a dolgozónak hogyan alakul a munkabére? Kötelező-e a napidíj fizetése, ha a dolgozónak a költségeit a munkáltató fizette, illetve ilyen esetben is adható-e napidíj?

Kérdés: 2024. február hónapban belépett munkavállaló munkába járási költségtérítést igényelt kilométer-elszámolással, amit a munkáltató jóváhagyott. 2024. novemberben derült ki, hogy a munkáltató az elszámolásnál az engedélyezett kilométer dupláját számolta el és fizette ki a munkavállaló részére. Ebben az esetben a munkáltató mit tehet? Hogyan fizettetheti vissza a munkavállalóval a részére nem járó útiköltség-térítés összegét? A jogalap nélkül kifizetett összeg 250.000 Ft volt.

Kérdés: Cégünknél az adminisztratív dolgozók esetében beléptetőrendszert használunk, ahol a munkavállalóknak az irodaház belépésekor, illetve a munkaidő befejezésekor mágneskártyával blokkolniuk kell. Jelenleg a beléptetőrendszer használata mellett még papíron vezetjük a munkaidő-nyilvántartást (jelenléti ív), ami a bérelszámolás alapdokumentuma is. Szeretnénk a papíralapú nyilvántartásról áttérni arra, hogy a beléptetőrendszer által kinyert időadatok legyenek a bérelszámolás alapjai. Ha erre a rendszerre váltunk, megfelelően teljesítjük-e az Mt. rendelkezéseit, miszerint a munkáltatónak kötelező nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidőt, ügyelet, készenlét, szabadság kiadásával, valamint egyéb munkaidő-kedvezménnyel kapcsolatos adatokat? Az irodai beléptetőrendszer alapján kinyert jelenlét-nyilvántartás alkalmas-e arra, hogy helyettesítsék a munkáltató által kötelezően vezetendő munkaidő-nyilvántartást, lehet-e a bérszámfejtés alapdokumentuma? Amennyiben a munkavállaló korábban ér be a munkahelyére, és a munkaideje végénél később távozik, az túlórának számít-e? Cégünknél az irodai dolgozók általános munkarendben (hétfőtől péntekig), rugalmas munkaidő-beosztásban és havi munkaidőkeretben dolgoznak.

Kérdés: Adható-e a jegyzőnek is pénzbeli – elszámolási kötelezettség nélküli – költségtérítés, hasonlóan a polgármester és az alpolgármesterek költségtérítéséhez az illetménye maximum 15%-a erejéig? Jelenleg kap személyi illetményt és cafeteriát, ahogyan minden más köztisztviselő a hivatalban, illetve a jogszabályban előírt 18 Ft/km útiköltség-térítést tekintettel arra, hogy saját tulajdonú gépkocsival jár dolgozni a város közigazgatási határán túlról.

Kérdés: Két munkavállalói csoportunkra szeretnék pótlékokra vonatkozóan kérdést feltenni. Az egyik csoport készenléti jellegű munkakör, 24 órás beosztással (6:00 vagy 7:00 a kezdete, másnap 6:00 vagy 7:00 a vége), a másik csoport több műszakos, megszakítás nélküli 12 órás beosztással (7:00–19:00, 19:00–7:00). A két csoportra vonatkozóan mi a helyes elszámolási mód a vasárnapi pótlékra, illetve az ünnepnapi pótlékra vonatkozóan? Jelenleg, ha vasárnap reggel kezdenek, akkor a készenlétieknél 24 óra, a több műszakosnál pedig 12 óra vasárnapi pótlékot számolunk el. Az ünnepnapnál ugyanez a helyzet. Úgy kellene az elszámolást alkalmazni, hogy akik vasárnap 7:00-től kezdenek, azoknak hétfő 0:00-ig kellene a vasárnapi, illetve, ha ünnepnap, akkor az ünnepnapi pótlékot elszámolni? Akik pedig szombat 7:00-től, illetve 19:00-től kezdenek, nekik vasárnap 0:00-tól kellene elszámolni a pótlékot 7:00-ig?

Kérdés: Egyik intézményünkben a 4 havi munkaidőkeretet egy ideig nem hosszabbítjuk meg, hanem kifizetésre kerülnek a túlórák (Kjt.-sek és Mt.-sek tekintetében). Helyesen járunk el, ha így számoljuk a kollégáknak a túlórákat: a túlóra napi maximum 4 óra lehet, heti maximum 8 óra és havi maximum 32 óra? Szombatra vagy 100% pótlék, vagy 50%+1 szabadnap jár (mert ez a 6. nap, amikor dolgozik). Vasárnapra jár a 100% pótlék és ugyanannyi szabadidő órában, amennyit dolgozott (ott nem egész szabadnap jár, csak a munkavégzéssel egyenlő szabadidő).

Kérdés: Amennyiben egy munkáltató engedélyezi egy munkavállaló részére a munkába járási költségtérítést, van-e olyan lehetősége, hogy belső szabályzatban előírja azt, hogy a munkavállalónak meddig kell leadnia az elszámolás alapját képező bizonylatokat, illetve azt is előírhatja-e, hogy ha a határidőig nem kerül leadásra, akkor nem kerül kifizetésre a költségtérítés? Ha nem írhatja elő, meddig lehet visszamenőleg kifizetnie a költségtérítést? Tárgyéven belül?

Kérdés: Amennyiben a munkavállaló visszamenőleg 3 évre jogosult lehetett munkába járási költségtérítésre, és tudja igazolni a bérletek megvételét, visszamenőlegesen a munkáltatónak kötelessége-e kifizetni a költségtérítést? A visszamenőleges időszakra – 3 évre – kifizetett költségtérítés kifizethető adómentesen a munkavállaló részére, vagy csak a tárgyévi fizethető adómentesen az Szja-tv. 25–26. §-ai alapján?

Kérdés: Ha egy munkavállaló a Púétv. szerint köznevelési dolgozói jogviszonyban áll, de a továbbiakban nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörben szeretnénk foglalkoztatni, akkor ebben az esetben van-e valamilyen lehetőség jogviszonyváltásra úgy, hogy folyamatos maradjon a jogviszony? Vagy meg kell szüntetni a munkavállalói jogviszonyt, el kell vele számolni, és új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt kell létesíteni?

Kérdés: A 401/2023. Korm. rendelet szerinti iskolakezdési támogatással [106. §] kapcsolatosan kérdezném, hogy ez mérlegelés alapján jár-e a munkavállalónak, vagy a kérésére kötelező-e megadni? A 106. § (1) bekezdése – különös tekintettel a 105. § (2) bekezdés rendelkezéseivel összevetve, ahol a mérlegelést a jogalkotó külön is kiemeli – mindazonáltal ettől eltérő megoldást sugall.