Helyettesítésre létesített munkaszerződés meghosszabbodása

Kérdés: A munkaszerződésem szerint: "Munkáltató határozott időre alkalmazza a munkavállalót XY kolléganő távollétének idejére, előreláthatólag 2018. február 27. napjáig." A kolléganő várhatóan ekkor jött volna vissza gyermeke mellől dolgozni, de idén januárban bejelentette, hogy újból babát vár augusztus elejére. Ilyen esetben automatikusan módosul a határozott idejű szerződésem, azaz tovább dolgozhatok a kolléganő visszatértéig? Ha mégsem szeretnék tovább dolgozni, akkor felmondhatok, illetve a munkáltatóm felmondhat nekem?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. Az utóbbi esetben a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkaviszony várható tartamáról [Mt. 192. § (1) bek.]. Ha a szerződés szerint a kolléganő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Egészségügyi alkalmatlanság miatt kiesett idő elszámolása

Kérdés: Egy munkavállalónk hosszabb betegség után keresőképes lett, de az üzemorvosi vizsgálaton alkalmatlan minősítést kapott, ezért nem tudjuk a munkaszerződése szerinti munkakörben foglalkoztatni. Rendezni szeretnénk a jogviszonyát, azonban, amíg ez megtörténik, miként kell elszámolnunk a kiesett idejét?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződés alapján a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és részére munkabért fizetni [Mt. 42. § (2) bek. b) pont], mégpedig a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint [Mt. 51. § (1) bek.]. A munkavállaló csak olyan munkával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Egészségügyi alkalmatlanság miatt kiesett munkaidő – állásidőnek számít

Kérdés: Egyik munkavállalónk hosszas keresőképtelenség után végül meggyógyult, de az üzemorvos alkalmatlannak nyilvánította a munkakör ellátására. Vagy más munkakört keresünk neki, vagy meg lesz szüntetve a jogviszonya. Kérdés viszont, hogy megilleti-e munkabér addig is, amíg nem rendeződik a jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha a munkára az előírt orvosi vizsgálatok alapján alkalmasnak bizonyult [Mvt. 49. § (1) bek. d) pont]. A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas (Mvt. 50. §)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Munkanap-áthelyezés

Kérdés: Ha a munkáltatónál hét közben áram- vagy vízhiány miatt nincs műszak, áthelyezhető-e a munkanap szombatra pótlék nélkül? Hányszor teheti meg ezt a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz attól függ, mikor történik a munkanap áthelyezése. Az Mt. 97. §-ának (4)–(5) bekezdései szerint a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Elmaradt munkabér iránti igény érvényesítése

Kérdés: Több betegségből kifolyólag 67%-os rokkant lettem. Mivel az ellátásom olyan alacsony, hogy abból nem tudok megélni, elszegődtem egy fuvarozócéghez 5 órás munkarendbe. 2015 augusztusától mind a mai napig a munkáltatóm nem akart bejelenteni, bár minden hónapban kértem. Június 13-tól, azaz a legutóbbi fizetés napjától nem adott több munkát. "Bent maradt" a májusi 18 és a júniusi 5 ledolgozott napom, azaz 23 napi bérem kifizetése maradt el. Sem a telefonhívásra, sem az sms-ekre nem válaszol. Úgy gondolom, nem is akar kifizetni. Milyen úton tudom kikövetelni a munkaadómtól a fizetésemet, amiért megdolgoztam, és jár nekem?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti esetben a felek között feltehetően napi 5 órás, részmunkaidős munkaviszonyra irányuló munkaszerződés jött létre, amely alapján a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni [Mt. 42. § (2) bek. b) pont]. A munkavállalót, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Munkaidő-kiesés ónos eső miatt

Kérdés: Munkavállalóink egy részét munkásbusszal szállíttatjuk reggelente, amelyet a munkáltató fizet. A leesett ónos eső miatt a reggeli műszakban végül nem indítottuk el a buszt, a munkavállalóknak szóltunk, hogy menjenek haza. Más munkavállalók tömegközlekedéssel járnak, de ők sem tudtak bejönni, mivel azokat a buszokat sem indították el. Hogyan kell elszámolni az esetükben a kimaradt műszak idejét?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok (vis maior) miatt indokolt távollét tartamára [Mt. 55. § (1) bek. j) pont]. Az ónos eső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Egészségügyi alkalmatlanság tartama – nem állásidő

Kérdés: Az időszakos üzemorvosi vizsgálaton az orvos az egyik munkavállalónkat alkalmatlannak minősítette. (Egyébként a kolléga nem keresőképtelen.) Próbáltunk egyeztetni vele, másik munkakört felajánlani, de erre nem nyitott, mindenáron azt akarja, hogy mondjunk fel neki, és fizessünk végkielégítést. Ez a folyamat már több hete elhúzódik, és lassan zárnunk kell a jelenléti adatait. Miként kell minősíteni az alkalmatlanság megállapításától számított időszakot, ahol munkát nem végzett? Állásidő lesz belőle?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkába lépést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Cafeteriajuttatás állásidőre

Kérdés: Időszakonként több munkavállalónk jön vissza gyermekszülést követően fizetés nélküli szabadságokról. Sok esetben nem tudunk nekik munkát adni, és állásidőre kerülnek, amíg meg nem szűnik a munkaviszonyuk. Ilyen esetben kell-e nekik cafeteriajuttatást is fizetnünk, vagy elegendő az Mt. szerinti alapbér?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve –, alapbér illeti meg [Mt. 146. § (1) bek.]. Ezenfelül jár az a bérpótlék, amelyre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.
Kapcsolódó címkék:      

Elmaradt rendkívüli munkaidő díjazása

Kérdés: Egyik műszakunk számára nyolc óra rendkívüli munkaidőt rendeltünk el a heti pihenőnapjukon. A kollégák az előírt műszakkezdésre megérkeztek, átöltöztek, ám technológiai hiba miatt nem indulhatott meg a munka. Kb. 30 perc elteltével világossá vált, hogy a hiba nem javítható rövid távon, ezért a műszakvezetők mindenkit hazaküldtek. Kérdésünk, hogy milyen díjazást kell elszámolnunk erre a napra?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra rendelt el rendkívüli munkavégzést, amelyen azonban a munkáltató mégsem tudta a munkavállalókat foglalkoztatni. Az Mt. szerint állásidőről akkor beszélhetünk, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Határozott idejű munkaviszony felmondása – eltérés az Mt. rendelkezéseitől

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal határozott idejű munkaszerződést kötöttünk, amiben figyelmetlenségből kikötésre került, hogy a szerződést bármelyik fél bármikor megszüntetheti felmondással, indokolás nélkül. Most a munkavállalónk fel akar mondani, de mi szeretnénk, ha itt maradna a határozott idő teljes tartama alatt. Érvényes lehet ez a szerződéses kikötés? Kötelesek vagyunk elengedni a munkavállalót a felmondási idő leteltével?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. rendelkezései értelmében a határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetését mind a munkavállaló, mind a munkáltató köteles megindokolni, ráadásul a törvény azt is rögzíti, hogy milyen indokok szolgálhatnak alapul a határozott idejű szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.
1
3
4
5
7